Pesti Napló, 1922. augusztus (73. évfolyam, 172–197. szám)
1922-08-01 / 172. szám
% Ked3 PESTI NAPLŐ 1922 augusztus 1 latban a német gazdasági pánikkal. A pánikot csak kellő gazdasági intézkedéssel és megfelelőpropagandával lehet majd lecsillapítani. Ilyen lenne a földadójavaslatnak a kellő időben való megszavazása. Helyesnek tartaná, ha a megbízható magánbankokon kívül a többiek valutaüzleti működését korlátoznák és ha módot találnának arra, hogy amíg a propaganda megnyugtatja a közönséget, addig a vásárlókedvű közönség külföldi fizetőeszközök helyett az értékpapír piacon igyekeznék pénzét elhelyezni, ha már meg akarnak szabadulni a magyar koronától. Vegyék meg a még mindig aláértékelt ,jó részvényeket és ilyen módon juttassák gazdasági életünkbe tezaurált pénzüket. Kelemen Gyula helyesnek tartaná, ha az exportot fokozatosan megkönnyítenék. Fleissig Sándor: Tulajdonképpen a bankoknak és a tőzsdének örömmel kellene fogadni a devizaközpontot, illetően a kényszerintézkedéseket, mert akkor, a valuta romlásának ódiuma nem reájuk hárulna. Nem ők csinálják a romlást, hanem a nagyközönség, mely mindenáron vásárolni igyekszik. Legjobb bizonyítéka ennek, hogy a bankok és a tőzsde hónapokon át űztek propagandát az értékpapírok elhelyezésére és a közönség, amíg a pánik nem kényszerítette, mégsem vásárolta egeket. Szóval, nem is áll a bankoknak, illetőleg, a tőzsdének módjában a közönséget irányítani, hanem az irányítja a tőzsdét. Kun József szerint ajánlatos lenne, ha a közellátás céljaira szolgáló gabonát nem pénz- ben vásárolnák, mert így akaratlanul is felverik a gabona árát. Mank Péter helyesnek tartaná a korona javítása érdekében az intervenciót, de ezt sem a devizaközpont útján, mert az a legmesterkéltebb és a gazdasági életre legkártékonyabb megoldás lenne. Kállay pénzügyminiszter rezümálja az elhangzottakat és megállapítja, hogy a spekulatív vásárlást tényleg az korlátozná, ha a bankok a valutára és devizára adandó hiteleket megszorítanák. Elállana a kényszerintézkedések meghozatalától, ha a bankok a TÉBE útján', még az eddiginél is szigorúbban korlátoznák a hitelüzleteket. A legközelebbi napokban foglalkozni fog a túlságosan is felszaporodott magánbankok megrendszabályozásával, és ezek deviza- és valutaüzleteinek korlátozásával. Egy ideig megfigyeli a kétoldalú intézkedések eredményét és ha ez sem lenne alkalmas a valutaspekuláció enyhítésére, akkor, bármenyiiübb ellene van "a gazdasági életbe való beavatkozásnak, mégis kénytelen lesz vagy a devizaközpontot felállítani, vgy más rendeleti intézkedést tenni, mert összetett kezekkel mégsem nézheti a magyar, korona indokolatlan leromlását. Felkéri tehát a bankvezetőket: tegyenek javaslatokat arra nézve, hogy a valutaüzletek lebonyolítása a Giró- és Pénztáregylet útján eszközöltessék, ami talán szintén mérsékelni fogja a valutaspekulációt. Bmlapcst, julius 31. = A roticiőspapir-ügy. Őrgróf Pallavicini György a nemzetgyűlés hétfői ülésén kilenctagú bizottság kiküldését javasolta az Eckhardt-féle rotációspapír-ügyi megvizsgálására. Javaslata kapcsán pedig újból hangoztatta, hogy tudomása van bizonyos visszaélésekről. Tudomása van róla, — mondotta — hogy egyes- lapoknak olcsóbb papírt adtak kiviteli engedélyek révén. Ez a parlamenti bizottság előtt tisztázható volna. Majd 11 miniszterelnök felé fordult az őrgróf s emlékeztette Bethlen Istvánt azokra az időkre, amikor együtt ültek az ellenzék padjain, Lukács László átellenében. Azokra az időkre, amikor együtt küzdöttek a közélet tisztaságáért. Azt hisszük, Bethlen István miniszterelnök minden géne nélkül emlékezhetik erre vissza. S ebben a kérdésben — mikor a közélet tisztaságának megóvásáról van szó — ma is ellenzékien kemény és követelő harcos. Olyan valaki, aki „nem fogja ma sem eltűrni, hogy a háta mögött visszaéléseket kövessenek el", — ezt jól gondolja Pallavicini György, őt hát nem is féltjük. Azonban úgy véljük, hogy Eckhardt úr részéről, a dadogó felválasszal, s az azt követő némasággal csakugyan nincs elintézve ez a kínos ügy. Tessék kiküldeni azt a parlamenti bizottságot, az majd világosságot teremt ebben a homályos ügyben. Az majd megállapítja, tények és kétségbe nem vonható adatok alapján: kik, mely lapok kaptak jogosulatlan kedvezéssel olcsóbb papirost? S akkor elő a nevekkel. Az országnak joga van megtudni, hogy kikért és kiknek javára történt visszaélés, a közvagyon terhére és kárára? A kormánynak tehát direkt sürgetni illenék annak a vizsgálóbizottságnak kiküldését! . . . Miért nem sürgeti?! (Saját tudósítónktól.) A hétfői ülésen a miniszterek sorra felszólaltak az indemnitási javaslathoz. Egyik-másik felszólalás elé nagy várakozással tekintettek, de főleg a miniszterelnök beszédét előzte, meg általános érdeklődés. A délelőtti ülésen először Daruváry Géza igazságügyminiszter beszélt, aki különösen Hebert Ede szociáldemokrata képviselő beszédére reflektált és a magyar bírói kar függetlenségéről mondott figyelemreméltó szavakat. Daruváry után gróf Bethlen miniszterelnök mondott nagyobb beszédet és sorra vette az indemnitási vita alatt a kormány ellen elhangzott kifogásokat. Jellemezte a parlamenti erőviszonyokat és főleg a szociáldemokraták parlamenti működését vette éles bírálat alá. Foglalkozott az agrárbírnők ügyével is és kijelentette, hogy Garami Ernő nem jöhet majdaddig haza, ami is a ,,Jövő"-t fentartja. Ezután Rassayékkal és Andrássyékkal foglalkozott s végezetül kijelentette, hogy a fokozatos haladás és a nemzeti demokrácia alapján áll. A délelőtti ülésen még Rakovszky Iván belügyminiszter beszélt az internálásokról és asajtóról. Őrgróf Pallavicini György szóbahozta ismét az ominózus rotációspapír-ügyet és kilenctagú parlamenti bizottság kiküldését kérte annak megvizsgálására, hogy mely lapok kaptak kedvezményes áru, sőt ingyen papirost a kormány utján. A délutáni ülés első miniszterszónoka Kállay Tibor pénzügyminiszter volt, aki programmot adott az államháztartás egyensúlyának rendbehozataláról. A pénzügyminiszter felszólalása után rátértek a vita folyamán benyújtott határozati javaslatok fölötti szavazásra. Az ellenzéki indítványok legnagyobb részéhez felszólaltak, az illetékes miniszterek és kérték a javaslatok elvetését, amit a kormánypárt hűségesen teljesített. Érdekes, hogy a numerus clausus, eltörlésére vonatkozó indítvány mellett csak a szociáldemokrata párt, Racsayék, azonkívül Beck Lajos, Ugron Gábor,Létay Ernő és Ritmprecht Antal és a kormánypárti oldalról Szentpáli István szavazott! Hallerék a kormánypárttal együtt a numerus clausus fentartása mellett szavaztak. Az ellenzékioldalon élénken tárgyalták, hogy a miniszterek a javaslatok szavazásra való feltételekor beszédeket mondottak és pártszempontokat érvényesítettek, amikor a felszólalásokra a javaslatok benyújtói már nem éronoktálhattak. Az Eckhardt-féle indítványra hétfőn nem került sor. Az ülésről alábbitudósításunk számol be miniszteri feeszéstee dé?@lettéléséra Egészen szokatlan, szinte ünnepi képet mutatott ma reggel a nemzetgyűlés ülésterme: zsúfolt karzat, zsúfolt padsorok, előttük a vörösbársolyszékek sem álltak üresen, mint máskor, mikor csak egy-két „inspekciós" miniszter unatkozik bennük: ma úgyszólván az egész kabinet már az ülés megnyitásakor jelen volt, egyedül gróf Klebelsberg Küinó kultuszminiszter hiányzott. A kormány teljes erővel vonult fel, hogy az indemnitási vita során elhangzott támadásokat visszautasítsa. Amint a folyosón később megállapították, a visszautasítás hangja mindvégig mérsékelt és higgadt volt; mind a három felszólaló miniszter beszédén megértett, hogy nem az ellentétek szítására, hanem a meglevő nézeteltérések kiegyenlítésére törekszenek. Karináry igazságigyatiiszter a B?SB22?az bíróság függetlanségára! Az első felszólaló az igazságügy miniszter volt a székből, ahol még nemrégen Tomcsányi Vilmos Pál ült, most Daruváry Géza válaszolt az igazságügyi kérdéseket érintő ellenzéki megjegyzésekre. Először Hébert Ede beszédére reflektált, különösen arra a kitételre, amely-ben Hébert azt mondotta, hogy a bíróság megszűnt független lenni. Részletesen cáfolta Hébert vádjait és kijelentette, hogy erkölcsi lehetetlenség a bíróság ellen támadásokat intézni. Reméli, hogy a szociáldemokrata párt nem azonosítja magát Hébert kijelentéseivel. Az amnesztia rendelettel kapcsolatosan elmondja, hogy 26.200 egyén kapott eddig amnesztiát és ezek közül 25.000 vonatkozott kommunista és forradalmi bűncselekményekre. Ilyen körülmények között nem lehet azt mondani, hogy az amnesztiarendeletet nem hajtják végre. A maga részéről hajlandó a kegyelmi kérvényeket a békülékenység és engedékenység szellemében elintézni. Csak egy korlátot ismer ezen a téren, amelyet azonban áthágni nem lehet és ez az állam és társadalmi rend érdeke. . Ezután az igazságügyminiszter ismertette, hogy milyen törvényjavaslatok állnak előkészítés alatt a minisztériumban. Először is a kivételes hatalom alapján kibocsátott rendelkezéseket pótló javaslatokat készítik el. Készen áll a váltótörvény revíziójáról és a felsőházról szóló javaslat és átdolgozás alatt van a polgári perrendtartás is. le m Esah Sesi, Bsrawíry, Lakovssfcy Iván záró&eca és Jal az Sísdesmnitás váriában Kállay Yffea»? BsérUMg^ijssssS©»' az ©rsság «gazdasági reorgarsizásiótás'© rrílnf cirr.TÖ VQfift (ffvjtll'iíl < ®s a n< Gróf Bethlen István miniszterelnök emelkedett szólásra ezután és másfélórás nagy beszédben válaszolt a kormánypolitika ellenzéki részről elhangzott bírálati kritikákra. — A kormány ma nem egységes, hanem három csoportra tagolt ellenzékkel áll szemben, — mondotta beszédében — a kormány azonban ezt az előnyét nem akarja kihasználni, mert a politikai békét és a normális parlamenti munka lehetővétételét kívánja. — A szociáldemokraták programmja nagyjában az októberi Programm, — folytatta ezután. — Ez radikális irányú polgári program it; nem ez volt tehát az, ami a polgári társadalomban ellenszenvet keltett a szociáldemokraták iránt. Nem ismerjük azonban a szociáldemokraták továbbicéljait, ami aggodalmat kelt. A szociáldemokratáknak szint kell vallaniuk további céljaik felöl. A szociáldemokraták az emigránsok hazabocsátását követelték. Ezeknek 19 százaléka kommunista és csak kevesen vannak azok, akik azért távoztak el, mert féltek a fehér terrortól. Ami Garami személyét illeti, igaz, hogy ő nem volt kommunista, de Bécsben lapot adki, amelyben az igazságnak meg nem felelő módon támadta Magyarországot, velünk szemben ellenséges indulatu államokatpedig arra biztatott, hogy magyar területeket tartsanak megszállva. Amíg Garami ezt a működését folytatja, addig vele szóba nem állunk. — A kivételes hatalom nem magyar specialitás, ezt gyakorolja majdnem minden európai kormány. Ezután a liberális polgári pártok kívánságaival foglalkozott a miniszterelnök, elsősorban Rassay Károly felszólalásával. & Stigrsdás hirdeti Részletesen fejtegette, hogy a kormány álig statuált választójogi rendelet nem jelent jogfosztást, a kormány rendeleti után csak azt léptette életbe, amire az ellenzékkel megállapodott. Ha az ellenzék azzal vádolja a kormányt, hogy még a Bánffy-féle választások alatt sem voltak olyan választások, mint most, erre azt feleli, hogy olyan mérvű izgatások sem voltak. Ezután a miniszterelnök hosszasan fejtegette, hogy Rassay Károly liberalizmusa mögött egész közönséges modern radikalizmus és republikanizmus rejlik. Ugyanezt mondja Jászi Oszkár is egy bécsi cikkében. Márpedig akárhogy gondolkozunk is a liberalizmusról, kétségtelen, hogy ötven esztendőn keresztül nagy és hatalmas tényező volt a magyarság életében; a radikalizmus azonban ennek a liberalizmusnak satnya fattyúhajtása, amely mindig csak rombolni tudott. Kéri Rassay Károlyt, hogy revideálja álláspontját, mert a radikalizmus nem magyar, talajból fakadt és ha sikerülne feltámasztani, nagy veszélyt jelentene az országra nézve. Végül a legitimisták felszólalásaira válaszolt a miniszterelnök; kijelentette, hogy a kormány nem áll forradalmi alapon, hanem az 1921. évi I. t.-c. alapján, amelynek létesítésében gróf Apponyi Albert és gróf Andrássy Gyula is résztvettek. A puccsisták által felidézett események következménye volt a detronizációs törvény; ha ez forradalom, akkor a trianoni béke aláírása hazaárulás. A kormány nem csinál reakciós politikát, ellenkezőleg, a haladás és fejlődés politikáját képviseli. Nem képvisel osztályuralmat, hanem a fokozatos hala-adás politikáját követi, becsületes, magyar...«.?"