Pesti Napló, 1923. március (74. évfolyam, 48–73. szám)
1923-03-24 / 68. szám
ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra 600 K Negyedévre . . . 1700 K Egyes szám ára: Budapesten, vidéken és a pályaudvarokon . . . . . 30 K Ausztriában és Bécsben 1000.— osztrák korona Jugoszláviában l'/s dinár / Budapest, 1923 74. é 68. szám 1923 MÁR Szombat, március £4 0TT STINAPLUSZTÓL A SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL Erzsébet körút TELEFON: József 62-30, 62-31, Nyomdai telefon: Jósesi 71-15. Felelős szerkes: József 62-86 Szerkesztőség Bécsben: I, Kohlmarkt 7. " ) Statárium ? Statáriumot hirdetni sohase lehetett kellemes feladat. De mint kortünet se sok szívbéli gyönyörűséget szerző látvány az uccák sarkán komorló, statáriális megtorlással fenyegető plakát. Ma sem tartjuk hát örvendetes dolognak, hogy a kormány elnöke rákényszerült a kemény kijelentésre: statáriumot hirdetek, ha a politikát még egyszer — akár jobbról, akár balról — kihurcolják az uccára. Cseppet sem örülünk hát, hogy ennek a fenyegető lehetőségnek egyáltalán szóba kellett kerülnie. Ám meg kell állapítanunk, hogy erre a határozott kijelentésre — sajnos — elkerülhetetlenül szükség volt. Szükség volt, mert a felszított politikai szenvedély tüze az utóbbi hetekben egyre veszedelmesebb arányokat öltve kezdett elharapózni a pesti utcán. Az egyetemi igazoltatások, verekedések, tüntető felvonulások s az uszító politika egyéb rendbontó megnyilvánulásai egyre jobban felzaklatták az egész ország nyugalmát és az anarchia rémével ijesztették a békén dolgozó, mindenfajta szélsőséges politikát szívből utáló polgárság legszélesebb rétegeit. Csak helyeselni tudjuk tehát, hogy Bethlen István gróf elszánta magát a legszigorúbb megtorló eszköz — a statárium — alkalmazására, ha az utolsó, intő figyelmeztetés sem használ. Önkéntelenül felmerül azonban ennek kapcsán a kérdés: kik azok, akik a törvényes rend ellen támadva, az uccát akarják felbujtani és felhasználni pártpolitikai céljaik erőszakos elérésére? Kik f rendőrködnek, kik izgatnak és terrorizálnak, kikkel szemben kellett a magyar kormány elnökének a statáriummal való fenyegetés ultima ratióját felvetni? Minden kertelés nélkül, egyenesen és őszintén felelünk erre a kínos kérdésre. Az uszítók, izgatók és rendbontók, arendőrök ott ülnek benn a parlamentben. Pontosabban meghatározva: az egységes párt szélsőjobboldalán. Ők az új hegypárt, a leghangosabban és legvadabbul izgatók, az ucca mindenre kapható tömegének vezérkara. Ők azok, akik előbb a párton belül igyekeztek gáncsot vetni a kormánynak, majd átgázoltak a pártfegyelem keretén s miután kormánybuktató tervük belülről nem sikerült, most kevülről, az utcán keresztül akarják elérni céljukat. S mert többségük a parlamentben nincs, mert számuk elenyészően kevés, hanggal igyekeznek félelmet kelteni, az ucca megmozdulásával akarják felborítani a törvényes rend uralmát, anélkül, hogy az országra zúduló katasztrófával törődnének. Igen, ők, a hegypárt, e kicsiny, de annál hangosabb töredék az, amely itt felfordulást akar. Ők felülről fűtik az ucca tömegszenvedélyét, hogy aztán, ha órájuk ütött, a zavarosban szabadon halászhassanak. De jaj Magyarországnak, ha ez óra bekövetkezhet! Jaj, ha a rend és törvény őreit letiporhatják a rendetlenség és törvénytelenség fanatikusai. Ennek nem szabad s hisszük, ez nem is fog bekövetkezni — statárium nélkül sem. Az ország óriási, túlnyomó többsége nem akar több forradalmat, nem akar több felfordulást, nem akar osztályt, fajt, felekezetet egymásnak uszítani. Magyarország, a nemzet közvéleménye, békét és rendet, törvénytiszteletet és törvényes uralmat akar. Alulról itt nem készül semmi destrukció, csak a hegypárt lovagjai dobálják a gyújtogató csóvát — fentről. Ez az, amit elsősorban lehetetlenné kell tenni. Ez a kormány legsürgősebb kötelessége. Ha lehet, statárium nélkül. De ha kell — statáriummal. A szavakkal nem lehet felelőtlenül játszani, mikor reng a föld s a pánik félelme sápad az arcokon. A rend és fegyelem ma élet-halál kérdése Magyarországnak. Gróf Bethlen István miniszterelnök a szigorú eszközök alkalmazása előtt kapacitálással igyekszik leszerelni a szélsőségeseket (Saját tudósítónktól.) Pénteken délelőtt az ellenzéki pártszövetség megbízásából Rassay Károly, Peiler Károly, Farkas István, Giesswein Sándor és Pakots József fölkeresték a miniszterelnököt s előadták aggodalmaikat azokról a jelenségekről, amelyek a közrendet veszélyeztetik. Gróf Bethlen István miniszterelnök kijelentette, hogy a közrendet minden támadással szemben megvédi, ezért teljes garanciát vállal és ha még egy esetben a politikát bármily formában az utcára viszik, a kormány statáriumot hirdet ki. Ugyanezeket a kijelentéseket a miniszterelnök megismételte saját pártjának rögtönzött értekezletén, valamint gróf Zichy János és Heinrich Ferenc előtt, akiket a déli órákban magához kéretett. A kormánypárt félhivatalosa szerint a miniszterelnök szigorú kijelentései után azt is kijelentette az egységes párt tagjai előtt, hogy ő mindazokat, akik most a szélsőséges politika mellé szegődtek, előbb kapacitálással igyekszik rávenni politikájuk abbahagyására, mielőtt szigorúbb eszközökhöz nyúlna. A miniszterelnöknek az ellenzéki vezérekkel folytatott megbeszélése és az a beszéd, amelyet a kormányelnök az egységes párt értekezletén mondott, igen megnyugtatta a politikusokat. Úgy a jobboldalon, mint a baloldalon bíznak benne, hogy gróf Bethlen István energikusan, kemény kézzel fog rendet és nyugalmat teremteni. Meg vannak róla győződve, hogy az a küzdelem, amelyet Wolff és Gömbös folytat s amelyet a politikusok élet-halálharcnak neveznek, a szélsőségesek tökéletes kudarcával végződik és végül is érvényesülni fog a nemzetgyűlés óriási többségének az akarata, hogy ebben az országban végre béke és nyugalom legyen. A miniszterelnökkel folytatott tanácskozásról Rassay Károly így nyilatkozott a Pesti Napló munkatársa előtt: " Mindazokban a kérdésekben, amelyek az utóbbi napokban a legnagyobb mértékben nyugtalanították a közvéleményt, részletes és beható tanácskozást folytattunk gróf Bethlen István miniszterelnökkel. A megbeszélés során a miniszterelnök a leghatározottabban kijelentette, hogyha bármely irányból próbálnak zavarokat csinálni, személyében vállal garanciát a rend fentartásáért. A rend és nyugalom fentartása érdekében minden eszközt igénybe fog venni és ő rendelkezik is a szükséges eszközökkel. Bár a miniszterelnök kijelentése megnyugtatóan hatott, mert láttam a határozottságot ezekkel az aggasztó jelenségekkel szemben. Gróf Bethlen el van rá tökélve, hogy teljes erővel lecsap a zavargókra. Engem az ő nyilatkozata kielégített és azért álltam el tervezett felszólalásomtól. Mi pártonkivüliek csoportja is meg van elégedve gróf Bethlen István határozott hangú nyilatkozatával. A pártvezetőség részéről azt a fölvilágosítást adták a Pesti Naplónak, hogy kétségtelen, hogy gróf Bethlen szavait erőteljes cselekedetek fogják követni a rendcsinálás terén az egész vonalon s a legnagyobb eréllyel lát hozzá a kormányelnök a minap jelzett kijelentésének megvalósításához, hogy az izgató és lázító sajtót megfékezi. Egyébként a pártonkívüliek részéről Ugron Gábor már a csütörtöki nap folyamán érintkezést keresett gróf Bethlen Istvánnal, miután azonban a miniszterelnök Gödöllőn járt a kormányzónál, Ugrón, éppen úgy mint Wolff, Rakovszky Iván belügyminiszterrel tárgyalt és teljesen megnyugtató felvilágosításokat kapott. Pénteken délben a kormányzó Gömbös Gyulát és Ráday Gedeon grófot kihallgatáson fogadta. Ezt a kihallgatást politikai körökben a legutóbbi eseményekkel hozzák összefüggésbe. A kisgazdák Bethlen mellett Az egységes párt kisgazda és kisbirtokos képviselőtagjai között az utóbbi napokban sűrű tanácskozások voltak, amelyek célja egyrészt az volt, hogy a kormány a falusi kisexisztenciáknak termelési hitelt adjon, másrészt pedig az, hogy a régi kisgazda párt elemeit zárt falankszba tömörítsék gróf Bethlen Istváni háta mögé, az egységes párt keretén belül található szélsőségesek ellen. A tárgyalások eredményre vezettek. Schandl Károly földmívelésügyi államtitkár a tanácskozásokról ezt mondotta a Petit Saplo munkatársának: " A tárgyalások teljes sikerrel végződtek. Nagyatádi Szabó István megnyugtatta a kisgazdákat, hogy a maga részéről semmiféle Bethlen ellen irányuló akcióba nem megy bele, de megnyugtatást adott arra nézve is, hogy az ő tudomása szerint Gömbösék részéről sincs semmiféle nyugtalanító jelenség. A kisgazdáknak a termelési hitelre vonatkozó kívánságait illetően nagyatádi Szabó megígérte, hogy teljes erővel támogatni fogja ezt az akciót. Németország végleg leszámol a jobboldali kilengésekkel A porosz kormány nem tűr meg titkos alakulatokat • Francia pénzzel dolgoztak a jobboldali szervezetek Bonnin, március 23. A porosz országgyűlés az egész német közvélemény osztatlan érdeklődése mellett ma tartotta első ülését a Rossbach letartóztatása óta nyilvánosságra került államcsíny kísérletének leleplezése óta. A szociáldemokraták interpellációjára Severing belügyminiszter hosszabb beszédben tett jelentést az összeesküvésről és azokról a rendszabályokról, amelyekkel a kormány az ország rendjének megbontóit üldözi. Severing elmondta, hogy Rossbach és társai a birodalmi védőrség tisztjeit is meg akarták nyerni az alkotmány erőszakos megváltoztatására irányuló tervnek, de ez a törekvésük kudarcot vallott. A szélsőséges jobboldali titkos szervezetek összeköttetést tartottak fenn a Hittler vezetése alatt álló bajor nacionalistákkal, sőt magával Luderdorffal is. Az ülés lefolyásáról és az államcsíny ügyében folytatott vizsgálat újabb mozzanatairól az alábbi táviratok számolnak be: A német pártok a puccsok ellen Bornin, március 23. Severing belügyminiszter beszédét követő vita első szónoka Schlange német nemzeti képviselő volt, aki mérsékelt hangnemben tartott beszédében gyerekesnek minősítette a titkos szervezetek működését és összeesküvéseit. Schlange elítélte a törvényellenes törekvéseket és hozzátette, hogy pártja a német nemzeti érzületet tanúsító polgárok iránt csupán bajtársi érzülettel viseltetik, anélkül azonban, hogy az állam rendje ellen irányuló terveikkel és cselekedeteikkel azonosítaná magát. A centrum, a német néppárt és a demokraták szónokai után Eberlein kommunista képviselő, majd Heilmann szociáldemokrata szólalt fel, akit a kommunisták zajongással igyekeztek beszédében megzavarni. Heilmann kijelentette, hogy a porosz kormány helyesen cselekszik, amikor nem engedi meg, hogy a bajor gyalázatosságok tovább terjedjenek. Nagy feltűnést keltettek Heilmann ama szavai, melyek szerint számos jobboldali szervezetnél megállapították, hogy külföldi kezek játszanak közre és főképpen a Blücher-szövetségről beigazolódott, hogy francia eredetű pénzzel rendelkezik. A szociáldemokrata képviselő a kormányhoz intézett azzal a felhívással fejezte beszédét, hogy a legnagyobb erélyt tanúsítsa és mutassa meg, hogy sikeresen meg tud birkózni a reakcióval. A vita során Severing belügyminiszter még egyszer felszólalt és bejelentette, a porosz kormány el van tökélve arra, hogy megtiltsa mindenféle titkos szervezet alakulását és működését. A német katonák nemzeti szövetségét már feloszlatta és noha nem akadályozhatja meg, hogy annak tagjai valamely megengedett egyesületbe beléphessenek, vagy újat alakíthassanak, de mindenesetre annak az egyesületnek a működését is figyelemmel fogja kísérni és ha ugyanolyan tevékenységet akarna kifejteni, mint amilyent a feloszlatott, úgy ezt az újabb egyesületet is betiltja. Egyszer már el kell érkeznie annak a napnak, amikor az effajta szervezetekkel végleg leszámolunk. A miniszter ezután felolvasta az önvédelmi szervezetek és a politikai pártok gyülekezési joga tárgyában kibocsátott rendeletet és hangsúlyozta, hogy a porosz kormány a legnagyobb erélylyel eljár mindama szervezetek ellen, amelyek rendőrhatósági jogosítványokat akarnának gyakorolni. Ugyancsak feladatának tekinti a kormány, hogy a be nem tiltott gyűlések nyugodt lefolyását minden eszközzel védelemben részesítse. (II.) Képviselők is részt vettek az összeesküvésben Berlin, március 23. Rossbach hadnagyot holnap kísérik át a Moabitfogházba. Az összeesküvés felderítésére megindult vizsgálat rendkívül terhelő anyagot szolgáltatott Wulle, Henning és Gräfe német nemzeti szabadságpárti képviselőknek az államcsíny előkészítésében való részvételéről és ezért a főállamügyész már megkereste a porosz országgyűlést e képviselők mentelmi jogainak felfüggesztése iránt (ld.)