Pesti Napló, 1923. május (74. évfolyam, 98–121. szám)
1923-05-01 / 98. szám
2 Kedd Verebély tanár akadémiai székfoglalója a ma és holnap sebészetéről (Saját tudósítónktól.) Az Akadémia heti üléstermében ma délután öt óra után szokatlan esemény in játszódott le. A Magyar Tudományos Akadémia III. osztálya tartotta meg felolvasó ülését, amelynek keretében a tárgysorozat második pontjául Verebély Tibor sebésztanár székfoglaló előadása szerepelt. Az esemény rendkívüli, mert bármily különösen hangzik is, idéi hatvan esztendő óta a Magyar Tudományos . .imában sebésztudós nem tartott székfoglalót, mert nem választottak be sebészt. Verebély Tibor a Magyar Tudományos Akadémiának második sebésztagja, az első volt, körülbelül hatvan esztendővel ezelőtt, Balassa János. A székfoglaló elé nagy érdeklődéssel nézett a tudományos világ s a Magyar Tudományos Akadémia heti ülésterme szokatlanul megtelt figyelmesen hallgató közönséggel, Verebély Tibor egyetemi tanár a mai sebészet irányelveiről tartott előadást. Kiindult egy Európában és így hazánkban is ismeretlennek tartott betegségből, amelyből a véletlen, tizenöt esztendővel ezelőtt, két példányt sodort eléje. A fonálgomba-betegség két esete volt ez, amely Európában sehol sem for-dul elő, madura és actynomicosis néven a trópusokon ismeretes. Tizenöt esztendő óta az előadó sem talált a legszorgosabb figyelem mellett sem újabb eseteket. Az előfordult két eset tisztára honi megbetegedésnek tekinthető, mert az illető megbetegedettek soha Magyarország, sőt az egyik a faluja területéről sem mozdult ki. Megdőlt ezzel az a tudományos állítás, hogy a fonálgomba-betegség tisztára tropikus kór, ezzel ellenkezőleg megállapítható, hogy mindenütt előfordulhat. Ennek a betegségnek ismertetéséből tért át Verebély tanár a sebészet mai irányelveinek ismertetésére. Vázolta előbb annak a hatvan esztendőnek sebészeti történetét, amely BalassaJános székfoglalója óta eltelt. Ez a hatvan esztendő jelzi azt az időt, amely alatt a sebészet a tiszta empíria területéről áttért a biológiai tudomány területére. Minden tudomány annyiban tekinthető tudománynak, amennyiben a maga szakmáján belül tudományos igazságot keres és amennyiben az egész tudománynak általános igazságokat szolgáltat. A mai sebészet két irányelv jegyében dolgozik. Az egyik irányelv az alkat (konstitucionalizmus), a másik a működés (funkcionalizmus). A konstitucionalizmus azt jelenti, hogy minden ember az alkata jegyében él, betegszik meg, sőt bizonyos túlzással hal meg. A funkcionalizmus azt jelenti, hogy él az, akinek bizonyos működései vannak és beteg az, akinek működései bizonyos határon túl kilengenek. A funkcionalizmus tana reakció volt a bakteriológiával szemben, amely a betegségeket általánosságban a baktériumokra igyekezett visszavezetni, teljesen figyelmen kívül hagyva a szervezet alkati és funkcionális jellegét. Konstitucionalizmus és funkcionalizmus kiegyenlíthető foglainak, hiszen az alkat jelenti az egész szervezet működési potenciáját, a funkcionalimus pedig egyes szervezeti részek működési képességeit Egyik az egészre, a másik a részletekre vonatkozik. A sebészet újabb fejlődése ezzel a két elmélettel szemben homlokegyenest ellentétben áll. Különösen azóta, amióta a fertőtlenítőszerekkel dolgozó antiszepsis, a fertőzést kizárni törekedő aszepsis és a fájdalom ellen érzéketlenítő anesztézia függetlenítette a sebészetet a véletlenektől. A mai sebészet minden törekvése arra irányul, hogy nemcsak az életet kell megmenteni, hanem meg kell menteni az egész szervezetet, minden működési képességével. A funkcionalizmus ma hatalmába kerítette a sebészetet. A végtagsebészet terén például jóideig korlátlan irányelv volt az amputáció. Amputálták a végtagot, hogy megmenthető legyen az élet. Ezután következett az a kor, amelyben a végtagok megtartására törekedtek minden erejükkel a sebészek. Ma a cél a sebész előtt, a végtagok tökéletes működésének megtartását, az egész szervezet megtartása mellett. Hasonló a helyzet a gyomorfekély-sebészet terén. Hatalmas eredményeket ért el a sebészet minden lokális, helyi megbetegedéssel szemben. Teljesen tehetetlen azonban a sebészet az egész szervezettel, az alkattal szemben. És innen van az, hogy a sebészet bizonyos idegenkedései viseltetik a konstitucionalizmussal szemben. Érdekes példákon mutatta meg Verebély tanár a sebészet nagy dilemmáit, valahányszor szembekerül az egész szervezettel szemben. Itt vannak például a gyomorsüllyedésnek, a vándorvesének, a méh-csőcsésnek azok az esetei, amelyek a szervezet astheniás megbetegedéséből származnak, szóval abból a ma még meglehetősen rejtélyes kórból, amelyet a szervezet kötőszöveti berendezésének kóros elváltozása idéz elő, főként ama kötőszöveté, amelynek feladata a belső szervek rögzítése. Az ilyen asthéniás betegeknél hasztalan operálja meg a sebész a lesülyedt gyomrot, a vándorvesét, az előesett méhet, a beteg nem fog meggyógyulni. Ez az a terület, ahol az egész mai sebészet inog. Márpedig idetartoznak a sebészet legfontosabb alappillérei: a vérzés, vérzékenység, sebgyógyulás kérdései. Ha például kiderült, hogy a kloroform néhány cseppje bizonyos embereknél halált okoz, még mielőtt a teljes érzéktelenig bekövetkezett volna, felmerül a sebész előtt a súlyos kérdés: szabad-e altatni? Szabad-e altatni mindaddig kloroformmal, amíg nem teljesen tisztázott e kloroformot el nem bíró alkatok pontos felismerése? * Bizonyos tehát, hogy a sebészetnek a konstitúció jegyében új utakra kell térnie. Az új utak felé az első kísérletek már megtörténtek. Megtörténtek mindazokban az esetekben, amelyekben a sebész ként vagy tejet fecskendez az izületekbe a szervezet konstitúciójának megváltoztatása érdekében. Amikor kiirtja a mellékvesét, hogy csökkentse a szervezet érzékenységét epilepsziás Rohamokkal szemben, amikor kiirtja a lépet a vérszegénység bizonyos eseteiben, amikor műtét előtt kiirtja a kloroformot nem tűrő beteg csecsemőmirigyét, — mindezekben az esetekben a sebész az alkat megváltoztatására törekszik. Az ilyen sebész konstitucionáls sebész. És az ilyen sebészet szervesen beleilleszkedik az általános biológia területébe. Foglalkozott még Verebély profeszor azzal a kérdéssel, hogy mennyiben szolgáltat általános igazságokat a sebészet az egyetemes tudománynak. Ilyen terület a szerves élet egyik legfontosabb területe: az újdonképzés, regeneráció területe. Ilyen az idegélettan és az ideganatómia, továbbá az alkalmazkodás területe. Idetartozik a modern élettannak egyik legfontosabb terrénuma, a belső elválasztás világa, amelyet a sebészet fedezett fel az élettan számára. Felfedezte akkor, amikor negyven esztendővel ezelőtt golyvaműtétek karcsán kretenizmusok tűntek el, vagy álltak elő. A sebészet kutatja az emberi élet egyik legmisztikusabb érzésének, a fájdalomnak világát, valamint a vérműködés dinamikájának kérdését. Mindezeken a területeken a biológia magára hagyja a sebészetet, a sebészet itt önállóan dolgozik és általános igazságok felé tör. ^ÉEJ1-Hoxott anyaginál is fehérnamlí és pyjamäh méret szarint Bíícoly SíBrai 2. Teafám« 178-89 Itt «ää ¦‚3S5 ̋ Vi" IP® Es1*® isi BrS Hermina út és Erzsébet királyné út sarok kedden, május hó 1-én igyogő műsor! Táncverseny SSóráig jöt PESTI NAPLÓ Kiss József hagyatéka aukcióra kerül (Saját tudósítónktól.) Milyen szép Kiss Józsefszobát lehetne berendezni azokból a tárgyakból, amelyek az elhunyt költő hagyatékában hátramaradtak. Nemcsak az emlékek varázsa ad nekik értéket,hanem a művészi becs, az izlés nemessége, amely valóságos múzeummá avatta Kiss József otthonát. Csak gyöngéden kegyeletes gondolat, amely a Kiss Józsefszobát eszünkbe juttatja, mert ugyan hova forduljunk a mai viszonyok között ezzel a gondolattal, hogy abból valóság legyen. A költő hagyatékának értékességei éppen az ellenkező utat teszik meg most,, mint aminőt a kegyelet kedvessé tenne előttünk. Kiss József híres szép berendezése azon az úton van éppen, hogy széthordják — méltó, avagy méltatlan kezek: nem lehet megszabni — a mostanában olyan szomorúan divatossá lett aukción. Igen, Kiss József hagyatéka önkéntes eladásra kerül az Ernst-múzeumban, ahol május 1-től 5-is állítják ki közszemlére s május 7-ikén kezdődik azaukció. Mintegy kétszáz tárgyat szállítottak a múzeumba, dolgozószobájának egész berendezését és szalonjának legszebb darabjait. Az eladásra bocsátott tárgyak között van Kiss József íróasztala, díszes ágya, könyvszekrénye, egy csodálatos művű iratszekrény, amelyet Horthy, a néhai, hírneves iparművész tervezett, azután sok porcellándísztárgy, ötven festmény, a maagyar mesterek egész galériája s egy sorozat a szebbnél-szebb perzsa szőnyegekből. A berendezési tárgyak, nippek és szőnyegek mind művészi értékűek és válogatottan ízlésesek, mert Kiss Józsefnek csodálatos tehetsége volt a műtárgyak kiválasztásához, a kifinomodott kultúráján kívül még egy külön érték, amellyel a legbecsesebbet és mindig csak a „valódit" vitte otthonába. Sokszor elbüszkélkedett vele családaia körében, hogy a műkereskedések legelrejtettebb zugában fedezte fel az igazi értékét, csupán a csücskét pillantotta meg egy-egy szőnyegnek és megérezte, hogy azt kell megvásárolni. A szőnyegek között van egy pompás vörös Bokhara, amely kerevetet borította s amelyen délutánonként és későbben beteg elgyengülésében sokat hevert az ősz mester. A költő családja természetszerűleg nehezen vált meg ezektől az értékes és a családi otthonban még külön is kedves tárgyaktól és nagyon szeretné, ha méltó kezekbe jutna minden. A most aukcióra bocsátott tárgyakon kívül, mint tudjuk, legközelebb f eladásra fogl kerülni Kiss József könyvtára is. Mintegy ezer kötet könyvből áll ez a könyvtár, amelyben sok értékes munka van, köztük egész sereg könyvészeti ritkaság. Van azután Kiss József hagyatékának egy harmadik része is: az egészen intim tárgyak, portrék, a felesége hozományából származó darabok, kéziratok és egyebek, amelyektől azonban semmi pénzért nem hajlandó megválni a család. Ezek a legbelső szentély tartozékai. 1923 május 1. " Ismét Pasics kapott megbízást kormányalakításra Belgrád, április 30. (Avala.) Miután Davidovics, a demokraták vezére, pártjával való tanácskozás után visszaadta a királynak a kormányalakításra vonatkozó megbízatását, a király ma délben ismét Pasicsot bízta meg a parlamenti munka kormányának megalakításával. A válság megoldása küszöbön áll. Részletek a földreform-novella végleges tervezetéből Csütörtökön ankét elé kerül a mezőgazdasági hitel Ügye (Saját tudósítónktól.) A miniszterelnök és a pénzügyminiszter vasárnap délután a wien—münchen— párizsi gyorssal elutaztak Budapestről Párizsba. A kormányelnököt nagyon sok egységespárti képviselő, a diplomáciai testületnek számos tagja kísérte ki az állomásra, ahol megható búcsút vettek tőle. A miniszterelnök távollétében a politikai élet előreláthatóan teljesen szünetelni fog. A kormány tagjai nagyatádi Szabó István kivételével Budapesten tartózkodnak. A földmívelési miniszter Erdőcsokonyára utazott és csak csütörtökön vagy pénteken tér vissza a fővárosba, azonban gondoskodott arról, hogy az érdekképviseletek megkapják a földreformnovella tervezetét. Nagyatádi Szabó István földmívelésügyi miniszter vidékre utazása előtt részletesen nyilatkozott a földreform-novella tervezetéről. Nyilatkozatában megállapítja, hogy a tervezet sok olyan lényeges rendelkezést tartalmaz, amelyek a végrehajtás során szerzett gyakorlati tapasztalatok figyelembevételével gyorsítják a földreform végrehajtását. A rendelkezések szerint a földmívelésügyi miniszter a birtokreform végrehajtásában sokkal nagyobb mérvben vesz részt, mint eddig. Az eljárás gyorsítására vonatkozó intézkedések a végleges tervezetben körülbelül fedik azokat az elgondolásokat, amelyekről már korábban beszámoltunk. A tervezet mindenekelőtt kimondja, hogy a végrehajtást végző közegeknek soron kív kell eljárni és minden alakszerűséget mellőzni kell. Az anyagi kérdések rendezése tekintetében főleg a házhelyekhez és a földhöz juttatáshoz megkívánható személyi alapfeltételek tekintetében a novella sokkal méltányosabb feltételeket szab az eddigi gyakorlatnál. A novellatervezet leglényegesebb pontja a járadékbirtokok kötelező alapításáról szól, amelyre a földterületet a háború alatt szerzett, valamint a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok tulajdonában levő és a háború kitörését megelőző ötven évei belül szerzett ingatlanokból veszik igénybe legelsősorban. A járadékbirtok-rendszerrel egyidejűleg hároméves próbabirtokrendszert statuálnak. A földreforra novella-tervezet ügyében, értesülésünk szerint, egyelőre nincs szó arról, hogy ankétot hívjanak egybe. A földmívelésügyi tárca keretébe vágó kérdések között a mezőgazdasági hitelről csütörtökön folytatják a félbeszakadt tanácskozást. Előadás az Ügyvédi Körben a felemelt lakbérről (Saját tudósítónktól.) Az idei május elsejének örömei közé tartozik az új lakásrendelet és ami ezzel együtt jár, a felemelt lakbér. Az új lakásrendelet egyes szakaszai nem elég világosak és így azokon még a jogászközönség sem tud eligazodni. Annál kevésbé tudja persze a közönség, hogy holnap mennyi házbért kell fizetnie. Az Est mai számában dr. Borsos lakásügyi kormánybiztos nyilatkozik, amely szerint annak a lakónak, aki 1917 november 1-én ezer koronát fizetett, holnap a rendelet kulcsa szerint 9600 koronát kell fizetnie negyedévi házbérben. Azoknál a lakásoknál, amelyeknek az 1017. november 1-i bére nem állapítható meg, mint értesülünk, úgy történik a felemelt lakbérkiszámítás, hogy azt a lakbért veszik alapul, amelyet a bérlő legelőször fizetett. A lakásrendeletről és a béremelésről a jogászközönségnek hétfőn délután érdekes előadást tartott dr. Gál Sándor, a Lakók Szövetségének főtitkára .Dr. Fál elsősorban azokkal a visszásságokkal foglalkozott, amelyek a rendelet felületes szerkesztése folytán zűrzavart okoznak. Rámutatott arra, hogy mivel a rendelet a maga egészében csak május 1-én lép életbe, a béremelés közlésére, az arra adandó nyilatkozatra és a bírói eljárás igénybevételére vonatkozó rendelkezések kötelező voltához sok szó fér. Rámutatott a kincstári részesedés huszonötszázalékos arányának törvénytelen voltára is. Ezután a béremelés korlátait fejtegette és arra a konklúzióra jutott, hogy az üzleteknél a bér az ötven-száz és százötvenszeresen túl nem emelhető. Hosszan foglalkozott a határozott időre szóló szerződésekkel, amelyek dacára ugyan a bérbeadó felemelheti a bért, a felemelés azonban nem zárhatja el a bérlőt altal, hogy szerződése alapján kártérítést követelhessen. Rátért végül arra a kérdésre, hogy melyik félnek kell a bíróságtól a bérmegállapítást kérni. Szerinte az írásbeli értesítés elmaradása nem vonja feltétlenül maga után a közölt bér hatályba lépését, mégis a mai zavaros helyzetben célszerű, ha a bérlő rögtön tiltakozik az igazságtalan béremelés ellen és ha sérelmesnek találja az emelést, rögtön a bírósághoz fordul. A bírósághoz egyre nagyobb számmal érkeznek a keresetek, különösen a bérlők részéről, a túlságos magas béremelések ellen. Hogy ezeknek a perokban mikor lesz ítélet, azt korántsem lehet tudni. Jogászkörök véleménye szerint azonban a legtöbb ilyen per hosszú ideig fog húzódni. Éppen ezért a háziurak maguk is, ahol csak tehetik, békés úton igyekeznek megegyezni lakóikkal.