Pesti Napló, 1923. május (74. évfolyam, 98–121. szám)

1923-05-01 / 98. szám

2 Kedd Verebély tanár akadémiai székfoglalója a ma és holnap sebészetéről (Saját tudósítónktól.) Az Akadémia heti üléster­mében ma délután öt óra után szokatlan esemény in játszódott le. A Magyar Tudományos Akadémia III. osztálya tartotta meg felolvasó­ ülését, amelynek ke­retében a tárgysorozat második pontjául Verebély Tibor sebésztanár székfoglaló előadása szerepelt. Az esemény rendkívüli, mert bármily különösen hangzik is, idé­­i hatvan esztendő óta a Magyar Tudomá­nyos . .­­imában sebésztudós nem tartott székfog­lalót, mert nem választottak be seb­észt. Verebély Ti­bor a Magyar Tudományos Akadémiának második sebésztagja, az első volt, körülbelül hatvan esztendő­vel ezelőtt, Balassa János. A székfoglaló elé nagy érdeklődéssel nézett a tu­dományos világ s a Magyar Tudományos Akadémia heti ülésterme szokatlanul megtelt figyelmesen hallgató közönséggel, Verebély Tibor egyetemi tanár a mai sebészet irányelveiről tartott elő­adást. Kiindult egy Európában és így hazánkban is ismeretlennek tartott betegségből, amelyből a vé­letlen, tizenöt esztendővel ezelőtt, két példányt so­dort eléje. A fonálgomba-betegség két esete volt ez, amely Európában sehol sem for-dul elő, madura és actynomicosis néven a trópusokon ismeretes. Tizenöt­­ esztendő óta az előadó sem talált a legszorgosabb figyelem mellett sem újabb eseteket. Az előfordult két eset tisztára honi megbetegedésnek tekinthető, mert az illető megbetegedettek soha Magyarország, sőt az egyik a faluja területéről sem mozdult ki. Megdőlt ezzel az a tudományos állítás, hogy a fonál­gomba-betegség tisztára tropikus kór,­ ezzel ellenke­zőleg megállapítható­, hogy mindenütt előfordulhat. Ennek a betegségnek ismertetéséből tért át Vere­bély tanár a sebészet mai irányelveinek ismerteté­sére. Vázolta előbb annak a hatvan esztendőnek se­bészeti történetét, amely Balassa­­János székfoglalója óta eltelt. Ez a hatvan esztendő jelzi azt az időt, amely alatt a sebészet a tiszta empíria területéről át­tért a biológiai tudomány területére. Minden tudo­mány annyiban tekinthető tudománynak, amennyi­ben a maga szakmáján belül tudományos igazságot keres és amennyiben az egész tudománynak általános igazságokat szolgáltat. A mai sebészet két irányelv jegyében dolgozik. Az egyik irányelv az alkat (konstitucionalizmus), a másik a működés (funkcionalizmus). A konstitucio­nalizmus azt jelenti, hogy minden ember az alkata jegyében él, betegszik meg, sőt bizonyos túlzással hal meg. A funkcionalizmus azt jelenti, hogy él az, aki­nek bizonyos működései vannak és beteg az, akinek működései bizonyos határon túl kilengenek. A fun­k­­­cionalizmus tana reakció volt a bakteriológiával szemben, amely a betegségeket általánosságban a baktériumokra igyekezett visszavezetni, teljesen figyelmen kívül hagyva a szervezet alkati és funkcio­nális jellegét. Konstitucionalizmus és funkcionaliz­mus kiegyenlíthető foglainak, hiszen az alkat je­lenti az egész szervezet működési potenciáját, a funk­cionalimus pedig egyes szervezeti részek működési képességeit Egyik az egészre, a másik a részletekre vonatkozik. A sebészet újabb fejlődése ezzel a két elmélettel szemben homlokegyenest ellentétben áll. Különösen azóta, amióta a fertőtlenítőszerekkel dolgozó anti­szepsis, a fertőzést kizárni törekedő aszepsis és a fájdalom ellen érzéketlenítő anesztézia függetlenítette a sebészetet a véletlenektől. A mai sebészet minden törekvése arra irányul, hogy nemcsak az életet kell megmenteni, hanem­ meg kell menteni az egész szer­vezetet, minden működési képességével. A funkcio­nalizm­­us ma hatalmába kerítette a sebészetet. A vég­tag­sebészet terén például jóideig korlátlan irányelv volt az amputáció. Amputálták a végtagot, hogy megmenthető legyen az élet. Ezután következett az a kor, amelyben a végtagok­ megtartására töreked­tek mi­nden erejükkel a sebészek. Ma a cél a sebész előtt, a végtagok tökéletes működésének m­egtartását, az egész szervezet megtartása mellett. Hasonló a helyzet a gyomorfekély-sebészet terén. Hatalmas eredményeket ért el a sebészet minden lokális, helyi megbetegedéssel szemben. Teljesen te­hetetlen azonban a sebészet az egész szervezettel, az alkattal szemben. És innen van az, hogy a sebészet bizonyos idegenkedései viseltetik a konstitucionaliz­mussal szemben. Érdekes példákon mutatta meg Ve­rebély tanár a sebészet nagy dilemmáit, valahány­szor szembekerül az egész szervezettel szemben. Itt vannak például a gyomorsüllyedésnek, a vándorve­sének, a méh-csőcsésnek azok az esetei, amelyek a szervezet astheniás megbetegedéséből származnak, szóval abból a ma még meglehetősen rejtélyes kór­ból, amelyet a szervezet kötőszöveti berendezésének kóros elváltozása idéz elő, főként ama kötőszöveté, amelynek feladata a belső szervek rögzítése. Az ilyen asthéniás betegeknél hasztalan operálja meg a sebész a lesü­lyedt gyomrot, a vándorvesét, az elő­esett méhet, a beteg nem fog meggyógyulni. Ez az a terület, ahol az egész mai sebészet inog. Már­pedig idetartoznak a sebészet legfontosabb alappillérei: a vérzés, vérzékenység, sebgyógyulás kérdései. Ha például kiderül­t, hogy a kloroform néhány cseppje bizonyos embereknél halált okoz, még mielőtt a teljes érzéktelenig bekövetkezett volna, felmerül a sebész előtt a súlyos kérdés: szabad-e altatni? Sza­bad-e altatni mindaddig kloroformmal, amíg nem teljesen tisztázott e kloroformot el nem bíró alkatok pon­tos felismerése? * Bizonyos tehát, hogy a sebészetnek a konstitú­ció jegyében új utakra kell térnie. Az új utak felé az első kísérletek már megtörténtek. Megtörténtek mindazokban az esetekben, amelyekben a sebész ként vagy tejet fecskendez az izületekbe a szervezet konstitúciójának megváltoztatása érdekében. Amikor kiirtja a mellékvesét, hogy csökkentse a szervezet érzékenységét epilepsziás Rohamokkal szemben, ami­kor kiirtja a lépet a vérszegénység bizonyos esetei­ben, amikor műtét előtt kiirtja a kloroformot nem tűrő beteg csecsemő­mirigyét, — mindezekben az esetekben a sebész az alkat megváltoztatására törek­szik. Az ilyen sebész konstitucionáls sebész. És az ilyen sebészet szervesen beleilleszkedik az általános biológia területébe. Foglalkozott még Verebély profeszor azzal a kér­déssel, hogy mennyiben szolgáltat általános igazsá­gokat a sebészet az egyetemes tudománynak. Ilyen terü­let a szerves élet egyik legfontosabb területe: az újdonképzés, regeneráció területe. Ilyen az ideg­élettan és az ideg­anatómia, továbbá az alkalmaz­kodás területe. Idetartozik a modern élettannak egyik legfontosabb terrénuma, a belső elválasztás világa, amelyet a sebészet fedezett fel az élettan számára. Felfedezte akkor, amikor negyven esztendővel ezelőtt golyvamű­tétek kar­csán kretenizmusok tűntek el, vagy álltak elő. A sebészet kutatja az emberi élet egyik legmisztikusabb érzésének, a fájdalomnak vi­lágát, valamint a vérműködés dinamikájának kér­dését. Mindezeken a terü­leteken a biológia magára hagyja a sebészetet, a sebészet itt önállóan dolgozik és általános igazságok felé tör. ^ÉEJ1-Hoxott anyaginál is fehérnamlí és pyjamäh méret szarint Bííc­oly SíBrai 2. Teafám« 178-89 Itt «ää ¦‚3S5 ̋ Vi" IP® Es1*® isi BrS Hermina út és Erzsébet királyné út sarok kedden, május hó 1-én igyogő műsor! Táncverseny SSóráig j­öt PESTI NAPLÓ Kiss József hagyatéka aukcióra kerül (Saját tudósítónktól.) Milyen szép Kiss József­szobát lehetne berendezni azokból a tárgyakból, ame­lyek az elhunyt költő hagyatékában hátramaradtak. Nemcsak az emlékek varázsa ad nekik értéket,­ha­nem a művészi becs, az izlés nemessége, a­mely való­ságos múzeummá avatta Kiss József otthonát. Csak gyöngéden kegyeletes gondolat, amely a Kiss József­szobát eszünkbe juttatja, mert ugyan hova fordul­junk a mai viszonyok között ezzel a gondolattal, hogy abból valóság legyen. A költő hagyatékának értékességei éppen az ellenkező utat teszik meg most,, mint aminőt a kegyelet kedvessé tenne előttünk. Kiss József híres szép berendezése azon az úton van éppen, h­ogy széthordják — méltó, avagy méltatlan kezek: nem lehet megszabni — a mostanában olyan szomorúan divatossá lett aukción. Igen, Kiss József hagyatéka önkéntes eladásra kerül az Ernst-mú­zeumban, ahol május 1-től 5-is állítják ki köz­szemlére s május 7-ikén kezdődik az­­aukció. Mintegy kétszáz tárgyat szállítottak a múzeumba, dolgozószobájának egész berendezését és szalonjának legszebb darabjait. Az eladásra bocsátott tárgyak között van Kiss József íróasztala, díszes ágya, könyv­szekrénye, egy csodálatos művű iratszekrény, amelyet Horthy, a néhai, hírneves iparművész tervezett, az­után sok porcellándísztárgy, ötven festmény, a ma­a­gyar mesterek egész galériája s egy sorozat a szebb­nél-szebb perzsa szőnyegekből. A berendezési tárgyak, nippek és szőnyegek mind művészi értékűek és­ válo­gatottan ízlésesek, mert Kiss Józsefnek csodálatos tehetsége volt a műtárgyak kiválasztásához, a ki­finomodott kultúráján kívül még egy külön érték, amellyel a legbecsesebbet és mindig csak a „valódit" vitte otthonába. Sokszor elbüszkélkedett­­ vele csa­láda­ia körében, hogy a műkereskedések­ legelrejtettebb zugában fedezte fel az igazi értékét, csupán a csücs­két pillantotta meg egy-egy szőnyegnek és meg­érezte, hogy azt kell megvásárolni. A szőnyegek kö­zött van egy pompás vörös Bokhara, amely kerevetet borította s amelyen délutánonként és későbben beteg elgyengülésében sokat hevert az ősz mester. A költő családja természetszerűleg nehezen vált meg ezektől az értékes és a családi otthonban még külön is kedves tárgyaktól és nagyon szeretné, ha méltó kezekbe jutna minden. A most aukcióra bocsá­tott tárgyakon kívül, mint tudjuk, legközelebb f el­adásra fogl kerülni Kiss József könyvtára is. Mint­egy ezer kötet könyvből áll ez a könyvtár, amelyben sok értékes munka van, köztük egész sereg könyvé­szeti ritkaság. Van azután Kiss József hagyatékának egy har­madik része is: az egészen intim tárgyak, portrék, a felesége hozományából származó darabok, kéziratok és egyebek, amelyektől azonban semmi pénzért nem hajlandó megválni a család. Ezek a legbelső szen­tély tartozékai. 1923 május 1. " Ismét Pasics kapott megbízást kormányalakításra Belgrád, április 30. (Avala.) Miután Davidovics, a demokraták ve­zére, pártjával való tanácskozás után visszaadta a királynak a kormányalakításra vonatkozó megbíza­tását, a király ma délben ismét Pasicsot bízta meg a parlamenti munka kormányának megalakításával. A válság megoldása küszöbön áll. Részletek a földreform-novella végleges tervezetéből Csütörtökön ankét elé kerül a mezőgazdasági hitel Ügye (Saját tudósítónktól.) A miniszterelnök és a pénz­ügyminiszter vasárnap délután a wien—münchen— párizsi gyorssal elutaztak Budapestről Párizsba. A kormányelnököt nagyon sok egységespárti képviselő, a diplomáciai testületnek számos tagja kísérte ki az állomásra, ahol megható búcsút vettek tőle. A mi­niszterelnök távollétében a politikai élet előrelátha­tóan teljesen szünetelni fog. A kormány tagjai nagy­atádi Szabó István kivételével Budapesten tartózkod­nak. A földmívelési miniszter Erdőcsokonyára uta­zott és csak csütörtökön vagy pénteken tér vissza a fővárosba, azonban gondoskodott arról, hogy az ér­dekképviseletek megkapják a földreformnovella ter­vezetét. Nagyatádi Szabó István földmívelésügyi minisz­ter vidékre utazása előtt részletesen nyilatkozott a földreform-novella tervezetéről. Nyilatkozatában meg­állapítja, hogy a tervezet sok olyan lényeges ren­delkezést tartalmaz, amelyek a végrehajtás során szerzett gyakorlati tapasztalatok figyelembevételével gyorsítják a földreform végrehajtását. A rendelke­zések szerint a földmívelésügyi miniszter a birtok­reform végrehajtásában sokkal nagyobb mérvben vesz részt, mint eddig. Az eljárás gyorsítására vonatkozó intézkedések­ a végleges tervezetben körülbelül fedik azokat az elgondolásokat, amelyekről már korábban beszámol­tunk. A tervezet mindenekelőtt kimondja, hogy a­ végrehajtást végző közegeknek soron kív kell el­­járni és minden alakszerűséget mellőzni kell. Az anyagi kérdések rendezése tekintetében főleg a ház­helyekhez és a földhöz juttatáshoz megkívánható személyi alapfeltételek tekintetében a novella sokkal méltányosabb feltételeket szab az eddigi gyakorlatnál. A novellatervezet leglényegesebb pontja a jára­dékbirtokok kötelező alapításáról szól, amelyre a földterületet a háború alatt szerzett, valamint a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok tulajdo­nában levő és a háború kitörését megelőző ötven évei­ belül szerzett ingatlanokból veszik igénybe leg­elsősorban. A járadékbirtok-rendszerrel egyidejűleg hároméves próbabirtokrendszert statuálnak. A földreforra no­vel­la-tervezet ügyében, értesülé­sünk szerint, egyelőre nincs szó arról, hogy ankétot hívjanak egybe. A földmívelésügyi tárca keretébe vágó kérdések között a mezőgazdasági hitelről csü­törtökön folytatják a félbeszakadt tanácskozást. Előadás az Ügyvédi Körben a felemelt lakbérről (Saját tudósítónktól.) Az idei május elsejének örömei közé tartozik az új lakásrendelet és ami ez­zel együtt jár, a felemelt lakbér. Az új lakásrendelet egyes szakaszai nem elég világosak és így azokon még a jogászközönség sem tud eligazodni. Annál ke­vésbé tudja persze a közönség, hogy holnap mennyi házbért kell fizetnie. Az Est mai számában dr. Bor­sos lakásügyi kormánybiztos nyilatkozik, amely szerint annak a lakónak, aki 1917 november 1-én ezer koronát fizetett, holnap a rendelet kulcsa szerint 9600 koronát kell fizetnie negyedévi házbérben. Azok­nál a lakásoknál, amelyeknek az 1017. november 1-i bére nem állapítható meg, mint­ értesülünk, úgy­ törté­nik a felemelt lakbérkiszámítás, hogy azt a lakbért ve­szik alapul, amelyet a bérlő legelőször fizetett. A lakásrendeletről és a béremelésről a jogász­közönségnek hétfőn délután érdekes előadást tartott dr. G­ál Sándor, a Lakók Szövetségének főtitkára­ .Dr. Fál elsősorban azokkal a visszásságokkal foglalko­zott, amelyek a rendelet felületes szerkesztése foly­tán zűrzavart okoznak. Rámutatott arra, hogy mivel a rendelet a maga egészében csak május 1-én lép életbe, a béremelés közlésére, az arra adandó nyi­latkozatra és a bírói eljárás igénybevételére vonat­kozó rendelkezések kötelező voltához sok szó fér. Rámutatott a kincstári részesedés huszonötszázalékos arányának törvénytelen voltára is. Ezután a bér­emelés korlátait fejtegette és­ arra a konklúzióra ju­tott, hogy az üzleteknél a bér az ötven-száz és száz­ötvenszeresen túl nem emelhető. Hosszan foglalko­zott a határozott időre szóló szerződésekkel, am­e­lyek dacára ugyan a bérbeadó felemelheti a bért, a fel­emelés azonban nem zárhatja el a bérlőt altal, hogy szerződése alapján kártérítést követelhessen. Rátért végül arra a kérdésre, hogy melyik félnek kell a bíróságtól a bérmegállapítást kérni. Szerinte az írás­beli értesítés elmaradása nem vonja feltétlenül maga után a közölt bér hatályba lépését, mégis a mai za­varos helyzetben célszerű, ha a bérlő rögtön tiltako­zik az igazságtalan béremelés ellen és h­a sérelmes­nek találja az emelést, rögtön a bírósághoz fordul. A bírósághoz egyre nagyobb számmal érkeznek a keresetek, különösen a bérlők részéről, a túlságos magas béremelések ellen. Hogy ezeknek a perokban mikor lesz ítélet, azt korántsem lehet tudni. Jogász­körök véleménye szerint azonban a legtöbb ilyen per hosszú ideig fog húzódni. Éppen ezért a házi­urak maguk is, ahol csak tehetik, békés úton igye­keznek megegyezni lakóikkal.

Next