Pesti Napló, 1923. július (74. évfolyam, 146–170. szám)
1923-07-01 / 146. szám
2 Vasárnap I PESTI NAPLÓ 1923 július 1 Kormányzói Kézirat Beritsha miniszter lemondásáról és gróf Csáky Károly kinevezéséről (Saját tudósítónktól.) A Péter Pál napjával kapcsolatos ünnepi szünet egyetlen jelentős eseménye iz, hogy Heluska Sándor honvédelmi miniszter — m mint ezt a »Magyarország jelentette — lemondott si lemondását a kormányzó is tudomásul vette. Utódjául gróf Csáky Károlynak, a csendőrség volt főparancsnokát, jelenleg a honvédelmi minisztérium elnöki osztályának vezetőjét nevezték ki. Erre vonatkozóan a hivatalos lap vasárnapi száma a következő kormányzói kéziratokat közli. A magyar királyi miniszterelnök előterjesztésére Belitska Sándor altábornagyot saját kérelmére magyar királyi honvédelmi miniszteri állásától fölmenteni és kőrötszeghi és adorjáni gróf Csáky Károly szolgálaton kívüli viszonybeli magyar királyi tábornokot magyar királyi honvédelmi miniszterré kinevezem. Az illetőkhöz intézett kézirataimat idezárva megküldöm. Kelt Gödöllőn, 1923 június hó 28. napján. Horthy e. k. gróf Bethlen István s. k. Kedves Benka altábornagy! Sajnálattal értesültem, hogy megrendült a tszsemi állapota miatt miniszteri állásától megválni "kénytelen. Amidőn Önt ennélfogva a magyar királyi miniszterelnök előterjesztésére a magyar királyi honvédelmi miniszteri állásától saját kérelmére ezekiel fölmentem, fáradhatatlan buzgalommal és odaadással teljesített kiváló szolgálataiért teljes elismeretemet és köszönetemet fejezem ki. Kelt Gödöllőn, 1923. évi június hó 28. napján. Horthy, t. k. gróf Bethlen István, s.. k. tolitika lemondásának politikai körökben nemtulajdonítanak politikai hátteret, hárma, ellenkezője sincs kizárva. Mindenesetre élénken sajnálják visszavonulását, de bizalommal tekintenek gróf! ••Csáky Károly miniszteri működése elé is. Ugyancsak Péter Pál napján törént, hogy Eleken megválasztották Klubinek Istvánt képviselővé kormánypárti programmal. • Ami most már a nemzetgyűlésen várható dolgokat illeti, úgy látszik, az indemnitási vita csak hétfőn kezd majd jobban kibontakozni, amennyiben most már a kormánypárt részéről is ígérnek felszólalásokat, tekintettel arra, hogy az ex-lex hétfőre amúgy is beköszöntött, így tehát úgyis mindegy már. Élénken foglalkoznak politikai körökben az ekrazitos ügyben kiadott hivatalos rendőrségi jelentéssel. Ez az ügy alighanem a nemzetgyűlésen is szóba kerül, ehez képest a szélsőjobboldalon máris némi idegesség észlelhető. Úgy látszik, a figyelem elterelését célozza részükről az a taktika, amely mindenféle személyi becslékkel próbálkozik előhozakodni. Az ellenzék felkészülten néz e taktikázás elébe. ,tisztáldozat. A fiú mondta. Nem tudtam már csöndben ülni s megkérdeztem, hogy mit jelent. Megmagyarázta, de képzelheted,hogy egy szót sem értettem belőle. Csak az ragadta meg figyelmemet, hogy egy értékes sakkfigurát, egy ítisztet "feláldoznak valami előnyért. Egy nagy cél érdekében — gondoltam. — Szórán lefeküdtünk, de én ettől a tisztáldozattól egész éjjel nem tudtam aludni. A revolvert a párnám alá tettem s szorongattam a fejem alatt. Hajnalra megtaláltam a tisztáldozat értelmét. Feláldozom az életemet, határoztam el, hogy ne lehessenek egymáséi. Másnap estefelé megszöktem hazulról. Mentem egyenest ki a villába s elbújtam a bokrok közt. Egész nap nem ettem. Ültem a fűben és lestem, hogy mi történik. Sötét, csillagos estem volt már, de még mindig a kertben sétáltak. A verandán vacsoráztas. Reszkető lábaim közt egy őrült tücsök cirpelt. Aztán bementek a házba. Amikor elsötétedett a szobájuk, én felrohantam a verandára. Odaálltam az ablakuk alá, elővettem a revolvert. Ekkor már sírtam, hadarva imádkoztam s inkább a revolver fogott engem, mint én őt. Kalimpálódzott a kezemben. És elsütöttem. — A kórházban ébredtem fel, Budán. Ők szállítottak be, félig kocsin, félig autón. Ágyamkörül ott állt az egész család, ők is. Reggelvolt. A mellemet lőttem át. Simogattak, csókolgattak, én lehunytam a szemem, nem mertem rájuk nézni. Az éjszakájukat, az elsőt, tönkretettem... A többit?... Barátom mosolygott. — tízent dolog ez. Ne haragudj, hogy ideges lettem. De eszembe jutott, hogy nemrég találkoztam Erzsivel. Barátom, azt nem tudom neked megmondani, milyen csúnya lett. Kövér, ráncos, elviselhetetlen ... És milyen buta, istenem . . . Kár a fiúkért, akik hajlandók a tisztáldozatra . . . Nem érdemes . . . Vagy nem is kár. Ez a legszebb, a legizgalmasabb. Az egyetlen, ó, ha most megint, még egyszer átlőhetném valakiért a mellem . . . Ha még tudnám, csak még egyszer . . . Pajtás, olyan üres az életem . ... Hallgattunk. Aztán, hogy elűzzem ezt a melankolikus hangulatot, rászóltam: — Mégis csak ügyes fiú vagy te. Most nyerhettem volna egy partit. Valld be, hogy ezért mondtad el az egészet?. Nevettünk csöndesen, kedv nélkül. . tó belga katonavonatot Kilenc hatott és ínuszonért súlyosam sebesült az AMoxat Berlin, június 30. (A Pesti Napló tudósítójától.) Hivatalosan még meg nem erősített jelenszerint, a duisburg-hochfeldi nagy Rajna-Indat ma abban a pillanatban levegőbe röpítettek amikor egy vonat csapatokkal áthaladt a hídon. Állítólag ötven-hatvan halott fekszik a hídtest roncsai alatt. Minthogy a megszálló csapatok a hidat nagy körzetben lezárták a halottak és sebesültek számát eddig nem lehetett pontosan megállapítani. A franciák által a Ruhr-vidéken lefoglalt szén szállítását úgyszólván kizárólag a most fölrobbantott hídon it irányították. (II.) Párizs, június 30. (A Pesti Napló tudósítójától.) • A Havas-ügynökség jelenti Duisburgból: Ata éjjel két órakor a duisburg-frieinersheimi vonalon, a belgák által megszállott zónában, egy szabadságolt katonákat vivő vonat egyik kocsijának belsejében bomba robbant föl, röviddel azután, hogy a vonat Duisburgot elhagyta és a Rajna-hídjára ért. A robbanás a vasúti kocsit teljesen elpusztította. Kilenc belga katona a robbanás következtében meg-és huszonöten súlyosan megsebesültek. Jífffy lehulló vasdarab agyonsújtotta a hídon ott álló katonát. (II.) Párizs, június 30. (A Pesti Napló tudósítójától) Brüsszelben rendkívül nagy az izgalom a Duisburg melletti vasúti híd felrobbantása miatt, amelyet a németek merényletének tartanak. A bomba az egyik vasúti kocsi félreeső helyen robbant föl. Ez a kocsi teljesen elpusztult, több kocsi és a sínek erősen megrongálódtak. A belga hadügyminiszter sógora megtorló rendszabályokat helyezett kilátásba. (II.) Berlin, június 30. (A Pesti Napló tudósítójától) Itteni hivatalos helyre érkezett jelentés alapján a duisburgi hídrobbanást véletlenség okozta szerencsétlenségnek tartják, amelynek előidézésében semmi része sincs a németeknek. Ennek bizonyítékául hivatkoznak arra, hogy a Rajna hídját a megszálló csapatok őrzik, és már ezért sem játszhattak közre bűnös német kezek a sajnálatos robbantásban. (U.) — " ' „KHHrtaroin mefi- kezek a sajnálatos robbantasban. (U.) B"& • __k » i n r - „ _ Pasics merénylőjének nincsenek bűntársai Belgrád, június 30. (A Pesti Napló tudósítójáról.) A lapok jelentései szerint a Pasics miniszterelnök elleni merénylet rendőrségi nyomozásából még az alábbi részletek váltak ismeretessé: Általános az a felfogás, hogy a merénylő teljesen a maga szakállára és semmiféle politikai csoporttal való összeköttetés alapján cselekedett. Rabi Milán a merénylet napjáig egyáltalán nem foglalkozott e bűncselekmény gondolatával. Még a tett elkövetésének napján reggel a pénzügyminisztérium közelében rövid sétát tett, majd az egyik padon kissé megpihent. Amikor azt látta, hogy a szkupszina épületéből egy automobil robog ki, az a gondolat támadt benne, jó lenne Pasicsot megölni és a miniszterelnöknek néhány perc múlva előtte elhaladó automobiljára minden gondolkodás nélkül el is sütötte revolverét. Haies azonban már a második lövés utáni annyira ideges volt, hogy célhas nélkül a levegőbe vitt. Az ötödik lövés után valaki hátulról bottal erősen fejbeütötte. A rendőrorvosi vizsgálat szerint Males teljesen normális és beszámítható állapotban van. (II.) Elszaporodtak a szembetegek , a fővárosban Egy szemorvos a tömeges megbetegedés okáról (Saját tudósítónktól.) Az utóbbi időben rendkívüli mértékben elszaporodott a szembetegek száma a fővárosban. A klinikákon és a szemorvosoknál tömegesen jelentkeznek a betegek, akik nagy részénél kötőhártyagyulladást állapítanak meg az orvosok. A betegek zöme az alsóbb néposztályból való, de sok az intelligens szembeteg is, különösen azokból a rétegekből, amelyek a szemet fokozottan megerőltető munkával foglalkoznak. Egy ismert szemorvos, aki sok ilyen szembeteget kezelt, a következő magyarázatot fűzte ehez a tömegbetegséghez: — A főváros területén — mondta — rendkívül nagy a kötőhártyagyulladásban megbetegedett emberek száma, összehasonlíthatatlanul nagyobb, mint a háború előtt volt. A betegség nem súlyos természetű, de meglehetősen kellemetlen és a beteget a munkától tíztizenkét napra elvonja. Ennek az infekciós betegségnek terjedése a nehéz gazdasági viszonyokkal függ öszsze. Az uceák gyér locsolása, a megnövekedett sor és piszok, a drága szappan, a meleg víz aránya mind alkalmasak arra, hogy a szemekbe izgató anyagok rakódjanak le. tüzek a kártékonyságok azután fogékony talajjá teszik az izgalomba hozott, feldörzsölt szemet a bacillusok számára. Ezt az inficiálást a betegekkel való közetlen érintkezés, leggyakrabban a közös törülköző használata, a piszok, a villamosok szenynyes fogantyúinak használata, és a pénzforgalm végzi. Az a körülmény, hogy olyan rengeteg mennyiségű bankjegy van forgalomban, ugyancsak egyik oka a betegség terjedésének. A papírpénz, amelyet pedig csodálatosképpen kevésbé tartanak ilyen szempontból veszedelmesnek, mint a hajdani rézpénzt, sokkal jobban hurcolja a fertőzőanyagokat. El lehet mondani, hogy amint romlik a valutánk, úgy lesz a megszaporodó bankjegy mindjobban terjesztőjévé a betegségeknek. A legfőbb védekező eszköz természetesen a, tisztaság. A fertőzés ellen maga a szem is tud védekezni, azonban ez a védekező erő meggyengül, ha a szemet állandóan külső, izgató, behatások rontják. .. " Mapancéa szenátus megszavaztat a kétévi kööltségvetésit&Kiveztyfavasieisit Párizs, június 30. (A Pesti Xafitu tudósítójától.) A Szenátus mai esti ülésén tárgyalta a kétévi költségvetésről szóló törvényjavaslatot, amelyet a kamara elfogadott, a szenátus pénzügyi bizottsága azonban ma délelőtti ülésén elvetett. Az esti ülésen Poincare hosszabb beszédet mondott, amelyben fölvetette a bizalmi kérdést a törvényjavaslat megszavazásával kapcsolatban. • A szenátus azután 177 szavazattal 112 ellenében elfogadta a kétévi költségvetésről szóló javaslatot. "(1.) Abaúj-Torna megye tiltakozik a közigazgatási reform ellen és elítéli a földreform novelláris módosításét Miskolc, június 30. (A Pesti Napló tudósítójától) Abaúj vármegye törvényhatósági bizottsága Puky Endre főispán elnöklésével szombaton délelőtt közgyűlést tartott. A közgyűlés kimondta, hogy a jelenlegi közigazgatási rendszer megváltoztatását nem tartja időszerűnek, nem helyes, hogy ilyen alapvető és fontos kérdéshez nyúljon a kormány. Szentiarey Pál alispán tiltakozott azután az ellen, hogy csonka Abaúj vármegyét Zemplén vármegyéhez csatolják- A közgyűlés ezt a javaslatot is elfogadta. A határozatról küldöttség fogja értesíteni a belügyminisztert. Ezután a Megyei Gazdasági Egyesület javaslatára kimondotta a közgyűlés, hogy a földbirtokreformról szóló törvénynel novelláris változtatását nem tartja helyesnek. Ilyen fontos javaslatot, amely oly mélyen nyúlik be a magánjogokba, ötletszerűen, novelláris úton nom lehet megváltoztatni. Az ilyen, változtatás megrendíti a törvény szilárdságába vetett hitet és megingatja a jogbiztonságot. Erre a lejtőre lépni nem hajlandó a közgyűlés, mert a lelkiismeretlen izgatásnak sehol nincsen nagyobb tere, mint éppen a földmunkások körében, tis egyszer erre precedens lesz, újabb és újabb balratolódás következik utána. Egyenesen végzetes következményeket jelentenek azok a teljesíthetetlen ígéretet, amennyiben több földre állapítanak meg igényjogosultságot, mint amennyi, rendelkezésre áll. Tehát kielégíthetetlen igényeket támasztanak.. Szerencsétlenségnek mondja a határozat az erdők megváltásának tervét is. Figyelje meg a gyümölcs és cukor mostani árát és hasonlítsa a kitűnő Meinl gyümölcsíz árához