Pesti Napló, 1925. szeptember (76. évfolyam, 195–219. szám)

1925-09-01 / 195. szám

Kedd PESTI NAPLÓ 1925 szeptember 1­5 ti­kai Hivatal igazgatója, Bittner János, dr. Gyulai­ Tibor és Szeghő Endre a Kereskedelmi és Iparkamara képviseletében. Részt vettek to­vábbá a budapesti kenyérgyárak vezetői, va­lamint a pékipartesü­let elnöke, Deutsch Mór, továbbá az ipartestület több tagja. A főváros részéről Vajna Ede tanácsnok, a rendőrség képviseletében Nagy Béla rendőrtanácsos je­lentek meg. érdekteltségek feaikusSek­i Legelsőbben a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara képviselői, Gyulán Tibor és Szeghő Endre mutatták be azokat a statisztikai ada­tokat, amelyek a gabona és liszt árának, to­vábbá a belföldi és külföldi kenyérárak kiala­kulásával kapcsolatosak. Ezután a kenyérg­yárak, illetve a pékipar­testület képviselői terjesztették elő kalkulációi­kat azokra a differenciákra vonatkozólag, ame­lyek a gabona-, liszt- és kenyér­árak között észlelhetők. Hangoztatták, hogy ezeknek a szá­mításoknak figyelembevételével a mai árak általában nem tekinthetők túl­­zottaknak A kenyér áralakulásának, legfőbb komponensei a liszt és a burgonya, azonban nem lekicsinyí tendő a munkabér, az élesztő, só stb., amely té­nyezők ára tavaly óta szakadatlanul emelkedik, tényezője a fogyasztói áraknak, az egyfázisú forgalmi adó az áraknak feltét­lenül lényeges olcsóbbodását hozná magával, anélkül azonban ez elképzelhetetlen. A helyzet ma az, hogy július óta 7100 koronáról 6300-ra mentek le a kenyér­iparosok a kenyér árával, de ma már 6000—6200 koronáért is árusí­tanak félbarna kenyeret Ez az árcsökkenés azon­ban jóval többnek tekintendő, mert minőségben igen lényeges javulás látható a kenyérproduk­ció terén. Rámutattak továbbá arra, hogy Prágában 7000, Berlinben 6800 korona a ke­nyér ára és ezt a kenyérfajtát a magyar közönség meg sem vásárolja. Ke­nyérk­ósto!ó Ezután Foss József helyettes miniszterelnök vette át az elnöklést. A helyettes miniszterelnök mindenekelőtt megemlítette, hogy a kormány nem óhajt az úgy­nevezett luxuskenyér áralakulásába, beleszólni, azonban azt kívánja, hogy a nagy fogyasztótö­meg részére legyen egy olyan olcsó kenyértípus, amelynek ára 5200 korona körül mozogjon. Vajda Béla, a Korona kenyérgyár igazgatója szólalt fel erre, és bemutatta gyárának kalkulá­cióit és kenyérmintáit, többi között egy olyan barnakenyeret, amelynek 50 szá­zaléka rozs, 50 százaléka pedig 6-os búzaliszt. Közölte az igazgató, hogy ezt a kenyérfajtát 5200 korona körül tudják forgalomba hozni. A bemutatott kenyérmintát a bizottság tag­jai, sőt Vass József helyettes miniszterelnök maga is megízlelte és általában nagyon megfe­lelőnek találták. Vass József még a következő­ket is megjegyezte: —• Az én asztalomra bizony nem kerül ilyen kitűnő kenyér. Vajda igazgató rámutatott ezután a magyar közönség finnyás­ság­ár­a. — A mi közönségünk — úgymond — általában a frissen sült, meleg kenyeret szereti vásárolni és már délután a pé­kek nem képesek eladni a reggel sütött kenyeret, így azután A tanácskozás befejezése után­­Vass József helyettes miniszterelnök a sajtó kép­viselőit fo­gadta, akik előtt a mai értekezletről s a drága­ma enyhítésére irányuló további programjá­ról a következő nyilatkozatot tette: " Mindenekelőtt félreértések elkerülése céljából közlöm, hogy a mai értekezletet, folytatni fogom szerdán 5 órakor a vendéglősökkel és kávésokkal. Megjegyzem még, hogy az ankéttel kapcsolatban a kereskedelmi és népjóléti minisztérium között sem­miféle ellentét nem merült fel. — Sajnos, a mai tanácskozás elején nem­ tudtam résztvenni, azonban részletesen referáltattam ma­gamnak, s a továbbiakban már magam vezettem a megbeszélést. A pékipartestü­let részéről megjelent árak ugyan alapos számításokkal próbálták igazolni a saját eljárásukat, hogy tudniillik a lisztárak esését eszkomptálták és eszkomptál­tak mindig a kenyérárakban. Nagyon erősen hangsúlyoztatott az ő részükről, hogy a magyar fogyasztóközönség a fehér kenyeret előny­ben részesíti. Amint a háború alatt és a kötött gaz­dálkodás első esztendejében, a forradalom után nem lehetett elfogadhatóvá tenni a rozskenyeret, ami pe­dig nagyon egészséges, úgy tömeges sütés nem is lehetséges, ami pedig szintén olcsóvá tenné az üzemek pro­dukcióját. Két keny­értíjptas a B-Lisfán Vajda igazgató ezután két más kenyértípust is bemutatott, amelyeket a községi kenyérgyár hoz jelenleg forgalomba. Az egyik kenyérfajtát a félbarnát név alatt 5800 koronáért árusítja a községi kenyérgyár. Mint a bizottság tagjai meg­állapították, ez a kenyér a Vajda igazgató által bemutatott 5200 koronáért árusítandó félbarna kenyérnél legalább egy számmal barnább, kizá­rólag 6-os lisztből készült. Az értekezlet tagjai maguk is elfogadhatat­lannak minősítették a községi kenyérgyár ma forgalomban lévő barnakenyerét. Ugyancsak bemutatta az igazgató a községi kenyérgyár 5600 koronás fehérkenyerét, amely semmivel se­m különb a pékek által 6200 koro­náért árusított és félbarnának nevezett kenyér­nél. A kenyérdrágító vicinális Ezután Schanzer József, az­ Erzsébet ke­nyérgyár igazgatója jellemző példáját hozta fel a vasúti fuvar drágító hatásának. Rámutatott arra, hogy valahányszor vicinális vonalra ke­rül egy lisztszállítmány, mindannyiszor kezdő tarifát fizet és 124 kilométeres úton 103 méter mázsa lisztért 2,6 millió korona fuvardíjat kell fizetni. Javasolta, hogy amennyiben a kormány olcsó kenyérhez akarja juttatni a közönséget, ,jut­tassa kiviteli lehetőségekhez a nagy malmokat, amelyek így tömegőrlésre rendezkedhetnek be és tömegesen produkálhatnak itthonmaradott kenyérlisztet is. Viszont adjon a kormány va­súti kedvezményt a Budapestre szállítandó kenyérliszt számára. Kenyérsütés elvben Vass­ József helyettes miniszterelnök az­után kérdést intézett a pékipartestülethez, vállalkoznak-e arra, hogy 5200 korona körüli áron a bemutatott kenyérnek megfelelő ke­nyértípust hoznak forgalomba. A pékipartestület képviselői kijelentették, hogy elvben hozzájárulnak az új kenyértípus ,a forgalombahozatalához. Mindenesetre elkészítik sürgősen kalkulá­cióikat, amelyeket már csütörtökön a nép­jóléti miniszter elé­ fognak terjeszteni. Vass József arra kérte meg az ipartestü­letet, hogy találjanak egy egységes megjelö­lést is az új kenyértípus számára, olyan nevet és­ jelet, amely egyrészt szimpatikus a nagy­közönség előtt, másrészt a visszaéléseknek ele­jét veszi. Az új kenyértípus hatóságilag szabályozott összetétele természetesen 50 százalék 6-os kenyérliszt, 50 százalék pedig egyes rozs­liszt. Közölte végül a helyettes miniszterelnök, hogy a maga részéről sorozatosan fog végig­tapintani az összes drágasági csomópontokon, tárgyalni fog a malmokkal, a forgalmazók minden kategóriájával, a fűszeresekkel, a ven­déglősökkel, kávésokkal, hentesekkel, mészáro­sokkal, és folytatni fogja azt a­ munkát, amely­nek célja a közszükségleti cikkek árának le­szállítása. Az értekezletet azzal rekesztette be, hogy annak eredményével a maga részéről tel­jesen meg van elégedve, nehéz a közönséget rászoktatni a nem egészen fehér kenyér fogyasztására, a magasság pedig tulajdonképpen csak ennél a ke­nyérnél mutatkozik.­­ Én ezen a ponton kaptam el a kérdést és a bemutatott kenyérmintákból egyet kiválasztva azt kérdeztem, hogy ezt 5200 korona körüli árban elő tud­ják-e állítani a megállapított ,liszttípusoknak meg­állapított arányban való fölhasználásával. Tettem ezt azért, mert a kenyeret megvizsgálva és megízlelve, meg kellett állapítanom, hogy kiváló minőségű. Tulajdonképpen már nem is félbarna, hanem fehér kenyérnek minősíthető és nézetem szerint tök­etesen kielégíti a kényes igé­nyeket is. — A pékipartestület jelenlevő képviselői — foly­tatta Vass József — a gondolatot elfogadhatónak és megvalósíthatónak jelentették ki, csak azt kérték, hogy holnap délelőtt folyamán pontos kalkulációt vé­gezhessenek és a kenyér jelzéséről, valamint elneve­zésére tanácskozhassanak. — A magam részéről az ankéton elért eredményt egyelőre a mai lisztárak mellett és viszonyítva a mai forgalomban levő kenyérárakhoz, kielégítőnek talál­tam, különösen azért is, mert aki a tervbevett típusú kenyérnél fehérebbet, úgy­­nevezett kalácskenyeret kíván fogyasztani, nyil­vánvalóan rendelkezni fog az ennek megvételére szükséges anyagi eszközökkel is.­­ A pékiparterület hajlandóságát, amelyet ha­­sonló tárgyalások alkalmával különben már közélel­mezési miniszter koromban is tapasztaltam, megkö­szöntem és ezzel az értekezletet be is rekesztettem. Vass József már az új kenyérből vassorozott Vass József helyettes miniszterelnök ezután bemutatta az újságíróknak az elfogadott kenyérmintát. Mosolyogva jegyezte meg: — Levágtam a kenyér sarkát és most viszem, magammal a vacsorámhoz. Ezt a kenyeret egyébként a pékipartestület garanciája alá helyezem, az ipar­­testüle presztizsével felel azért, hogy ugya­nilyen­ minőségű kenyeret fog forgalomba hozni. Az IOOO koronás zsemlye múltja A péksüteménnyel kapcsolatban Vass József a következőket mondotta: — A péksüteményre vonatkozóan megállapították­, hogy teljesen igaz az én értesülésem, amely szerint a péksüteményt a nagyfogyasztóknak 500 koronás árban adják el. Ebből következik, hogy a forgalmazó helyeken, kávé­házakban stb. a péksüteményeknek az előző jóval magasabban való eladása egyáltalában indokolt és uzsorabírósági­lag üldözendő. Erre vonatkozólag egyébként az érdekelt forgalma­­zókkal tárgyalni is fogok. Ha a péktől megkapják a süteményt 500 koronáért, akkor 600, 050 koronánál magasabb ár egyáltalában nem megokolt. Általános árlefeonítás Hangoztatta ezután a helyettes miniszter­­elnök, hogy az ankétok mindaddig fognak folyni, amíg az összes közszükségleti cikkek ár­alakulását az éredekeltségekkel le urán tár­gyalta. — Szerdán a vendéglősökkel és kávésokkal, ez­után a mészárosokkal, hentesekkel, majd a kereske­dőkkel fogok tárgyalni, — mondotta Vass. — Gon­doskodni kell továbbá a városok ellátásának egyéb fontos szükségleteiről, a burgonya, a zöldség, a hagyma, a tojás árának leszorításáról. Mindez rend­kívül fontos , meg vagyok győződve arról, hogyha az egyik oldalon megindul az árlebontás, akkor ez folytatódni fog az egész vonalon. A legelső és leg­fontosabb természetesen a kenyér problémája. Meg fogjuk vizsgálni a lisztnek és a búzának egymáshoz való viszonyát is és tanácskozni fogunk a nagymal­mokkal is. Megjegyezte még a helyettes miniszterel­nök azt is ezzel kapcsolatban, hogy az értekez­let folyamán a főváros részéről Vajna Ede ta­nácsnok kijelentette, hogy a községi kenyér­gyár is rendelkezésre áll a kormánynak az ár­csökkenő munkára. — Mint mér többször hangoztattam, — mondotta végezetül Vass József helyettes miniszterelnök — a drágaságot életőffle nem lehet, kétféle mód van cs­upán az árak csökkentésére: vagy beszél a kormány az iparterülettel, vagy pedig — konkurrál. Magam részéről a gazdasági élet autonómiáját tiszteletben kívánom tartani. Azt hiszem azonban, ezen az úton is el fogunk jutni az áraknak egészséges kialaku­lásához. I I­­­I JEGYESEK de azokébe is, akiknek még jegye nincs, ajánlom, első idei­g felvonásos burleszk­szenzációmat. Bemuta­tója szeptember hó 3-án a Kamarában 2ighto,az oroszlánszívű Vass József nyilatkozók további programjár­ól árna neá !

Next