Pesti Napló, 1925. november (76. évfolyam, 247–271. szám)

1925-11-20 / 263. szám

iEIPÍp í w - JL m-A JL Ml k-á kJ • i , ' / Budapest, 1925 76. évfolyam 265, Jti»a 20f*0 korona Péntek, november 20 ELÖFIZETESI ÁRAK: Egy hóra . ... . 50 000 K líegyedéTrc . . 135.000 K Egyes szám ára: Budapesten, vidéken él a pályaudvarokon . 2000 K Vasárnap 4000 K Egyes szám Ausztriában t hétköznap »0 garas (3000 o. KI vasárnap 40 garas (4000 o. K) PESTI NAPLÓ SZERKESZTŐSÉG: Rákóczi út 54. szám. KIADÓHIVATAL: Erzsébet körút 18—20. sí. TELEFÓN: József 62-30,62-31,62-32. Szarkesxtöség Böcsbsn». I., Kohlmarkt 7. Ottó királyfi Angliába megy Bécs, november 19. (Ji Pesti Maplö bécsi szerkesztőségétől.) H császárhű nép^dwt Ottó királyfi születésnapja alkalmából dísz­vacsorát rendezett, ameiytn az ünnepi beszédet gróf Sa'm és Wolff ezredes mondták. Wolff hangsúlyozta, hogy Ottó királyfi immár betöltötte a 14-ik évét és tanulmányai kibővítése céliából Mngllába megy, H mi számunkra — tgy végezte beszédét Wolff — Ottó marad a császár. ápponyi; Ha a mai Magyarország királyt választ, törvénybe iktatja Trianont „Nem lehet struccmadárként fejQn^et a homokba diigníi amikor egyes mozgolódások más irányú kísérletek lehető­ségét és szándékát rajzolják elénk" - „Nagytekintélyű férfiak átlátszó evangéliumi rejtélyekkel példásóznak anél­kül, hogy a várvavárt nyilt és férfias szóval eloszlatnák a homályt" Legitimista-vacsora 350 résztvevővel (ÜöHt tudósítónktól.) A legitimista Magyar­ország; fényes tüntetésre gyűlt egybe Ottó-nap előestéjén a Hungária-szálló termeiben. Az el­múlt napok eseményei különös súlyt adía'c en­nek 03 ünnepi vacsorának, amelyet a Nemzeti Összetartás Köre rendezett Ottó királyfi uóy­napja alkalmából. Az érdeklődés a vacsora iránt a TESz keddi gyűlése után óráról-órára fokozódott és olyan hatalmas tömc-g jelentette be részvételét a vacsorán, hogy a Hungária-szálló uagy fehértermén kivül a magasföldszint másik nagyterme is színül­tig megtelt a régi boldog Magyarország szá­mottevő kitűnőségeivel. Este nyolc órára hirdették a vacsora kezdetét és a kitűzött órában úgyszólván mozogni se le­hetett a Hungária szalonjaiban. Frakkos főurak csillogó rendjelekkel, a közelmúlt magas funk­cionáriusai és a hadsereg összes fegyvernemé­nek tündöklő egyenruhái festőies csoportokat alkottak. Gróf Zichy Aladár, a Nemzeti Összetartás Körének elnöke társaságában szokásához híven percnyi pontossággal érkezett gróf Apponyi Albert. az est egyetlen ünnepi szónoka. (Érkezése előtt bizonyos nyugtalanság volt érezhető a tömeg­ben. mert attól tartottak, hogy Apponyi, aki fiának, György grófnak szurdokpüspöki birto­kán tartózkodott, talárt nem tud pontosan Buda­pestre jönni.) Apponyi az arany gyapjas-rendet viselte gallérján, alatta pedig a Lipót-rend fe­ijésrszegélyű, széles vörös szalagját, mellén a csil­laggal. A megjelentek éljenzése közepette a íágy szalónba ment és ott beszélgetett a poli-Mküsokkal, akiknek sorában ott voltak gróf Zichu János, őrgróf Pallavicini György, frakk­ián egyetlen rendjel, a Károly-csapatkereszt miniatűr jelvénye, gróf Czirákv József, gróf Cziráky György, gróf Sigray Antal, gróf Ká­rolyi József aki tegnapelőtt érkezett haza Lequeitióból, báró Szterényi József. Bárczy Ist­ván volt főpolgármester, báró Bottlik István, Palupyay Móric a rendjelek tömegével ékesítve, köztük a Lipót-rend középkeresztje ós a porosz Johanitta-re.ndjel Strausz István pápai rend­jelét. a Szent Gergely-rend középkeresztjét viselte. A kurzus politikusai sem hiányozták: Vol­ler István volt kultuszminiszter élénken sür­gött-forgott az előkelő környezetben, Ssmrecsá­nyi György hatalmas alakja hol itt. hol ott tiint fel a kormánvtámaaató képviselők közül pedia Homonnay Tivadar kormány főtanácsos és Vargha Gábor képviselő vettek részt a va­csorán. A kurzus exminiszterei sorából a legi­timista érzelmeiről mindenkor híres Ferdinándy Gyula volt belügyminiszter és Sehnetzer Fe­renc tib^r^ok. vxiU VajliistyxQitdsztt']- jelent meg. A kurzus egykor hangos szócsövei, Cser­mis Mihály plébános és Kóródy Katona János is életjelt adtak magukról. A főúri legitimisták tekintélyes számmal jelentek meg. Ott láttuk sorai kbau gróf Hunyadi/ József főudvarmes­tert, gTÓf Szccsen Miklós volt párizsi nagykö­vetet, gróf Batthyány Lajost, gróf Edelsheim Gyulay Lipótot, gróf Csekonics Ivánt, gróf Hunyady Ferencet, őrgróf Pallavicini Károlyt, több Zichy grófot, báró Kray Istvánt, Apponyi fiát: gróf Apponyi Györgyöt és másokat. A főpapi világból gróf Mikes János szombathelyi püspök hosszú piros talárral jött el, ott volt Nemes Antal címzetes püspök és hogy az egy­házi rendek se hiányozzanak, Strommer Viktor pannonhalmai perjel ós Baranyai Jusztim egye­temi tanár. Föltűnően sok katonatiszt vett részt az es" télyen; Báró Lukachiefi Géza, Kirchner Hermann, Riedl Lajos, gróf Bissinger Nándor és Wosrnla altá­bornagy ok, Lcdnitcer József3 Horváth László és Péchy tábornokok, báró Ltpthay Gyula, Ke­resztes Artúr, Sándor Árpád és Freiberger ezre­desek, valamennyien a régi hadsereg tiszti egyenruháiban. Több fiatal tiszt a nemzeti had­sereg egyenruháját viselte. Gróf Marenzy Fri­gyes tábornok, Budapest egykori városparancs­noka frakkban jelent meg, mellén a Lipót-rend széles szalagjával. A tengerészet sem hiányzott: báró Thierry sorhajókapitány aranyepolettes* diszkabátja kitűnt az egyenruhák sokaságában. A hírlapírást legkitűnőbb nagyságai képvisel­ték: Rákosi Jcuo és Vészi József. A szalonokban kisebb-nagyobb csoportok beszélgettek és * j gyakran lehetett német szót is hallani. A rendezőség élén Marsovszky Ivor, Patck Feivpc« ós Árvay Lajos serénykedtek a hatal­mas vendégkoszorú elhelyezése körül. Valósá­gos haditervet készítettek és itt a főszempont az udvari etikett érvényesülése volt. Az első helyre gróf Hunyady Józsefet, a legmagasabb­ra ugrú vendéget, IV. Károly fí'mdvarmesterét kellett volna ültetni, de tekintettel arra, hogy gróf Apponyi Albert volt az üítnepi szónok, ö foglalta el a főhelyet és ezért tőle jobbra ült gróf Hunyady József. A főasztalná! a valóságos belső titkos ta­nácsosok foglaltak helyet, még pedig a ki­nevezési ranglista szerint, Apponyitól jobbra és balra. A titkos tanácsosok után, az udvari etikett szerint, a kamarások következtek voloia, etlől azonban eltekintettek és helyükre a volt mi-Egy fölösleges kérdés Nem tudjuk, hány egyesület van Ma­gyarországon, de olvasatlanul is bizo­nyosra vehetjük, hogy több, sokkal több annál, mint amennyire valóban szüksége van az országnak. Nálunk mindig kedvel­ték azokat a társadalmi tömörülésekét, amelyek tulajdonképpen apró részekre való tagozódást, szétbontást jelentenek és ame­lyek leginkább egyéni hiúságok kielégíté­sét szolgálják elnöki, alelnöki, titkári, el­lenőri és egyéb hasonló, kiemelést, meg­különböztetést jelölő tisztségeikkel. Ilyes­fajta egyesületeknek nálunk se szeri se «zárna, eppen ezért feltehetően tekintélyes taglétszám húzódhat meg a TESz néven ismert eün mögött, amely tudvalevően a Társadalmi Egyesületek 'Szövetségét je­lenti. Ez a szövetség most egy királyi her­ceget választott kormányzó elnökévé, ami­nek önmagában véve semmi különösebb jelentősége sem lenne, ha a szóbanforgó választást a TESz vezetői és elvbarátai, szóban és írásban, tél nem használták volna egy fölöttébb veszedelmes, zavart és nyugtalanságot keltő, szóval igazán fölös­leges kérdés felvetésére és kiélezésére. Ez a kérdés: a királykérdés. Nehéz és kényes s é pillanatban igazan nem aktuális probléma ez, tenger bajunk és gondunk között. De most már, hogy -a TESz ide­dobta a közvélemény asztalára, akarva­akaratlan foglalkoznunk kell vele, ha nem is szívesen tesszük. S hogy mingyárt vé­gére is járjunk: egyenesen, nviltan ki­mondjuk, hogy ennek a kérdésnek mai fél­élesítése, propagálása és kiélezése — or­szágos veszedelmet jelent,. Nagyon rossz szolgálatot tesznek a nemzet ügyének azok, akik most újra fel akarják vetni ezt az éppen nem aktuális kérdést, amely je­lenlegi viszonyaink között csupán arra. al­kalmas, hogy az ország zavaros helyzetét súlyosbítsa, a nemzet amúgy is szétszórt erőit gyengítse. A legeré Ívesebben tilta­koznunk kell tehát az ország nyugalma, fejlődésének és boldogulásának biztosítása érdekében a királykérdés bármilyen for­mában való s bármilyen helyről jövő iwü felkavarása ellen. Magyarországon a megzavart nyuga­lom egyensúlya még korántsem állott helyre. Gazdasági, politikai és társadalmi téren egyaránt kóros elváltozások meg­szüntetésével, gyógyításával és eltünteté­sével kell küzdenünk. Életünk: máróí-hol­napra való élet, megterhelve anyagi gond­dal, felekezeti szétvonással. pártgyűlölkö­déssel. Csak a lelkiismeretlenség és okta­lanság tetézheti ilyen körülmények között bajainkat azzal, hogy a királykérdést — ezt a nem időszerű és fölösleges kérdést — erőszakkal a közérdeklődés homlokterébe igyekezzék állítani. Mai életünk még egy­általán nem áll a konszolidációnak azon a fokán, bogy ilyen súlyos és nehéz probléma megoldásával foglalkozhassunk. S ha a TESz nem tud jobbat, okosabbat, az or­szágra nézve hasznosabbat produkálni, mint hogy a királykérdéssel turbálja fel a közvélemény már-már megcsendesülő nyu­galmát, - • hát inkább szüntesse be áldatlan működését. De sürgősen. Hagyják pihenni békén a királykérdés problémáiát, amelyet, majd arra alkalma­sabb idők elkövetkezése magától meg fog oldani, a nemzet egyetemes megelégedé sére. Magyarország ma elsősorban gaz­dasági megerősödést, erkölcsi anyagi felépülést akar és egyáltalában nem kí­yáncsi az ilyen — fölösleges kcrdfo>kre.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék