Pesti Napló, 1926. április (77. évfolyam, 74–97. szám)
1926-04-25 / 93. szám
10 Vasárnap PESTI NAPLÓ Spris 23 Rudnay Gyula Ady-tanulmánya Arckép a soha nem látott arcról Rudnay Gyula megfestette Ady Endrét. A kép titkos munkája a művésznek, bizalmasság, melyben fordul az emberek felé; a Pesti Napló olvasói lemerik mert először a portrét. Mert arcot emel a néző elé ez a festmény. Emel: a képzeletnek, megérzésnek rejtelmeiből: a rejtelmet, a lélek arcát. A reprodukció csak sejtet, de sejtet, ám maga a portré nyugtalanít, mint a kísértés. Komor színek súlyos udvarából földereng a titokzatosság, az elképzelt arc vonalai megtelnek a fénynek és árnynak egymásbaömlésével, a hajsátor feketéje alól kihatcan a homlok síkja, a fszemüregük boltozataiból fülsustorognak a szemek csillagjai, szájnak, arcának boruló világosodó mezőin, meglobog a varázsig, lélek . . . Kern Ady testi arca ez a festmény: rfe( Ady... Rudnay nem ismerte !Ady Endrét, arcát soha nem látta, ami testi formát tud róla, fényképeken látta, könyvekben olvasta. Nem elég a portrétistának, de Hudnay nem is szereti, nem is műveli az ábrázoló portrét, mégis mindennél több számára az arc. Figurális kompozícióinak mindig ez a próbája: az arc, az ember, akit ő nem hasonlít az objekttanhoz, de megkomponál, elfantáziál magának, minden megkötöttség nélkül. Pontosabban az történt: Rudnay Gyula megfestette Ady Endrét, mert nem ismerte, de amit tud, érez róla, oly ismerős közelébe vitte, hogy nyugton nem hagyta és a műhely magányosságában megálmodta a költőt. Engem különlegesen érintett, amikor elém került ez az Ady-portré. Akkor történt, amikor már keresztül-kasul, bejártam a pszichét. Rudnay művész-énjét és írásaimban jeleztem is, itt-ott, mennyi rokonság tetszik Rudnay és Ady között. Fölismeréseimre pedig rábizonyosodott a portré, amelynek lelkiségét csak az tudhatja így megjeleníteni, aki tartja, érzi a vérséget, a meghajtott modellel. Frappáns följegyeznivaló az is, hogyan hajolhat össze egy nagy festőnek és egy nagy költőnek az egyénisége, ugyanakkor, amikor egyébként élesen különböznek egymástól. Révész Béla, Rudnay Gyula, Ady Endre Ravasz László püspöknél Asszonyi, emberi és isteni dolgokról Abbészerű, Bnom arca mögül néha szokatlan elmésség, poézis és szatíra csillog ki beszédéből s néha rejtélyes mélységek nyílnak ki előttünk lelkében. Nem közönséges ember. Nem véletlen, hogy az egykori kézdivásárhelyi kis diákból pár év alatt országos nevezetesség lett, bár karrierje kissé megvilágosodik előttünk, mikor megtudjuk, hogy legszebb gyermekkori éveit Kalotaszegen töltötte, a tündéri kis helységben, ahol nemcsak a jó Isten akarata, hanem az emberek művészete is virágokat teremt. Negyvennégyéves a híres pesti református püspök, akit legutóbb akkor említettek sűrűbllavasz Lászlóben, mikor a modern női szokásokról és a feltűnő asszonyi öltözködésről beszélt. Nem vág szigorú aszkéta-arcot, mikor ezt szóba hozom előtte, hanem enyhe mosolygással mondja: — A női erkölcsökről egyáltalában nem beszéltem, csak a táncról és a toalettekről. És a táncot sem ítéltem el, — hogyan is tehettem volna? A tömegszórakozásokról beszélve, melyek az emberekhez méltatlanok, felemlítettem, hogy a tánc voltakép az emberiség őslírája, mely messze, a hajdankortól kezdve kísértefejlődésünket s voltakép nincs is benne semmi kivetnivaló; de nem vagyok hajlandó szépeknek találni azokat a táncokat, melyeket részeg matrózok találtak ki a csapszékekben. A vizet ,is szeretem az óceán és a harmat alakjában, de ez nem akadályoz meg abban, hogy irtózzam a pocsolyától. — Az öltözködés mai divatja, ha sokakat izgat is, nekem szomorú és fájdalmas, de nem meglepő látvány. Az érzékekre ható női divat, a harmincéves háborútól kezdve, minden időkben megromlott a háborúk és összeomlások idején. Ilyenkor — s ez már történelem — mindig az ízléstelenség és a vadság jut uralomra. Ez époly törvényszerűség, mint hogy a halálveszedelmek idején, a halál közvetetten szomszédságában, mindenkor a legnagyobb bacchanáliák dúlnak. Ez époly közismert kontraszt, minthogy egészségtől duzzadó fiatal emberek a pusztulás felé törekszenek. Nézzen csak a buja és tropikus India természetellenesnek látszó pesszimizmusára! De ez ellen minden erőnkkel küzdenünk kell, s minden alkalmat megragadnunk, hogy a mai nemzedéket mai helyzetéből kiszabadítsuk. Divattá kell tenni a nők neka lógiai nevelését, mert a divat a nőknél minen úr fölött való úr. Rátérünk Bethlen István beszédére, melyben a miniszterelnök azt mondotta, hogy nem a Tisza István korát éljük. — Nem is az övét, — mondja mély meggyőződéssel. — Hiszen a maga korával és történelmével senki úgy össze nem forrott, mint Tisza István. Mit cselekednék, hogyan viselkednék ő, ha ma is élne! Azt hiszem, semmi mást nem tehetne, mint a miniszterelnök. A két különböző világnézeti Úgy gondolom, hogy amily óriási veszteség volt reánk Tisza István rendkívüli szuggesztív erejének váratlan kiapadása, époly nyereség Bethlen István tudása, interpszichiája, emberekkel való bánni tudása. Fráter Györgyre emlékeztető tehetsége és fizikai erejét messze túlhaladó energiája. Magáról beszélve csupán annyit mond a püspök, hogy írni szeretett volna, de nem lehetett, mert beszélni kellett. Esztétának készült s ambíciója, hogy a maga hivatását egyenértékűvé tegye a belletrisztikával. Sajnálja, hogy nem lett esztétikus, mert a nagy géniuszok interpretálásában van annyi művészet és szubjektivitás, mint egy önálló mű megalkotásában. Az élet maga, a nagy géniusz művében, egy láthatatlan szerző regénye vagy drámája, s aki ennek szenteli munkásságát, nem tesz egyebet, mint a világot mozgató, elrejtett gondolatokat igyekezik felfedezni, ő, mint elméleti esztétikus, ezt ambicionálta. Kerek szemüvegén keresztül belenéz a szoba világosságába és így szól: — A gondolat! Szerintem ez a legnagyobb erő és realitás. A valóság csak fátyolszerű valami, melyet sohasem láthatunk tisztán. Talán erre vonatkozik János evangélista mondása: »Kezdetben vala az Ige és az Ige istennél volt és isten vala az Ige.« Gondolataiba merül, mikor távozom. Az erő és realitás világában marad. .• 11 Szomaházy István !! Elég volt a szenvedésből ! A Szent Rókus lábsz emek. BÖflKEME IDÉNYE DES5 CGETÖ ÉRZÉSEK FA&TMS , IZZADA5 KIPALLA50X Ezen készítményből, mely külföldön régen és kitűnően bevált, elegendő, ha egy csekély mennyiséget beleteszünk egy lavór meleg vízbe és áztatjuk a fájós lábat 10—15 percig. Ezen idő múlva a láb feltörése, puffadtsága, a kínzó, égető érzések, izzadások egy csapásra megszűnnek és többé újra el nem kezdődnek. Hosszabb áztatás megpuhítja a tyúkszemet és bőrkeményedésüket annyira, hogy azok könnyűszerrel, kés vagy borotva nélkül eltávolíthatók. A legégetőbb, legmakacsabb lábfájások, fagyási tünetek elmúlnak a Szent Rókus lábsó használata által. Meg fog győződni és egészen biztos, hogy a Szent Rókus lábja a lábat újjáalakítja, a legjobb állapotba hozza, úgyhogy a szűk és új cipő éppen olyan kényelmes lesz, mintha évekig hordta volna. Megszabadul a láb különböző zavaraitól, járkálhat, amennyit akar, állhat egyhelyben órákig, a fáradtság vagy fájdalom legcsekélyebb érzése nélkül. Egy nagy csomag Szent Rókus lábla 16 ezer korona. Kapható minden gyógyszertárban. Ha nem kapná, forduljon a magyarországi képviselethez. Szent Rókus-gyógyszertár, Budapest, VII., Rákóczi út 70. sz. Telefon: József 106—34. Figyelmeztetés! Óvakodjunk silány utánzatoktól, melyeknek semmiféle gyógyhatása nincs, sőt ártalmára lehetnek a lábnak. Valódi csak zöld csomagolásban Szent Rókus védjegygyel. Használati utasítás minden csomaghoz