Pesti Napló, 1926. október (77. évfolyam, 222–248. szám)

1926-10-13 / 232. szám

12 Szerda PESTI NAPLÓ 1926 október 13 — Sértés, ha egy nőt fürdőruhában lát meg egy férfi? Szegedi tudósítónk jelenti: Furcsa becsület­sértési pert tárgyalt kedden a szegedi járásbíróság. A vádlott Papp Ferenc volt, a szegedi városi gőz­fürdő igazgatója, akit Valihora Ágnes magánzónő jelentett fel becsületsértés miatt. A fürdőigazgató Valehra Ágnessel szemben viszonváddal élt. Nemré­giben történt, hogy a gőzfürdőben Valihora Ágnes a női osztályon hangos botrányt rendezett, mire meg­jelent ott a fürdőigazgató. Ebben Valihora Ágnes becsületsértést látott, mert, mint feljelentésében, mon­dotta, női méltóságában érezte magát megsértve az­zal, hogy fürdőruhában látta őt Papp Ferenc, a fürdő igazgatója. A járásbíróság nem látta az igazgató el­járásában a becsületsértést, ezért felmentette őt, el­lenben Valihora Ágnest csendháborításért és becsü­letsértésért egymillió korona pénzbüntetésre ítélte. •­ Sir Clerket konstantinápolyi követté nevezték ki. Prágából jelentik. Mint egy prágai helyi laptu­dósító jelenti, Sir Clerk eddigi prágai angol követet konstantinápolyi követté nevezték ki. Új hivatalát november elsején veszi át. Clerk követ kormányá­nak meghívására Londonba utazott. — Romániai fogoly társaim­hoz! Kerek tíz éve, hogy a dobrovati tiszti fogolytábor lakói lettünk. Október X.­1-én, pénteken este 8 órakor jöjjetek el baráti kézszo­rítása a Belvárosi kávéházba. Halász Gyula. Joyce Barbour londoni színésznő jótékonycélú divat­revün bemutatta az 1927. évi estélyi ruháját JAlan Cobham angol aviatikust, aki Londonból ,Ausztráliába és vissza­repült, hat hónapi távolléte, után Westminsterben a tel^40pi1pgq41% Alan Cobham angol aviatikus ausztráliai repülése után rádió útján értesül arról, hogy a király nemessé­get h adítményozott nemt Leszúrta a viceházmesternét egy házfelügyelő (Saját tudósítónktól.) Purzanik János, 57 éves cipész, a Rózsa ucca 57. számú ház házfel­ügyelője, a munkateljesítmény körüli kérdés­ben összeveszett Kató Józsefné segédházfel­­­ügyelőnővel. Éles szóváltás támadt közöttük, amely odáig fajult, hogy a 7. házmester rátámadt a vicinére, akit ütlegelni kezdett. Az asszony a pincébe menekült, a házmester utána, itt újból verte az asszonyt,­­majd kirántotta zsebkését és beleszúrta az asszony mellébe. Az asszony vérző mellel, eszméletlenül terült el a pince padozatán. A házmester pedig futva, menekült tettének színhelyéről. A tstkók rendőrt hívtak, aki viszont a mentőket értesítette. A mentők néhány perc alatt a­ helyszínen voltak és az életveszélyesen sérült asszonyt, akinek a mellén tizenöt centiméter hosszú vágást ejtett a kés, a Rókus-kórházba vitték. Az elmenekült Pur­zanik Jánost a rendőr néhány lakóval és az utcai járókelőkkel együtt üldözőbe vette és hosszas és izgalmas hajsza után a­ Szondy uccá­ban elfogták. Bevitték a főkapitányságra, ahol kihallgatása után őrizetbe vették. A Rókus­kórházba beszállított Kazó Józsefné állapota, a kórházból a rendőrségre érkezett jelentés sze­rint, életveszélyes. — A levegő magasabb régiói. A természettudo­mányok legifjabb hajtása a tudományos meteoroló­gia, mely még mindig gyermekkorát éli, pedig alig van olyan ága a tudománynak, mely gyakorlati je­lentőségben és elméleti szépségekben versenyezhetne vele. Elmaradottságának egyik fő oka, hogy nem is­merjük eléggé a levegő magasabb régióit. Minél tö­kéletesebbek lesznek a magasságban végzett észlelé­sek és minél mélyebben hatol be a tudomány a lég­mozgások sajátosságaiba, annál biztosabbak lesznek a meteorológiai ismeretünk, annál hosszabb időre le­het majd az időjárást előre megjövendölni, mert hi­szen savoire c'est prévoire, a tudás, jóslás. Újabban nagy lépésekkel haladunk előre. Régi felfogások teljesen megdőlnek. Azelőtt azt hitték, hogy a levegő hőmérséklete a magassággal folyton csökken. A British Association egyik legutóbbi ülé­sén Simpson referált a meteorológia mostani állása­i­ról és az említett téves hitet teljesen megdöntötte. A hőmérséklet valóban csökken, amint emelkedünk a levegőben. Ezt minden, hegymászó és minden repülő tudja, de ez a csökkenés az egyenlítő táján csak kö­rülbelül 20 kilométerig terjed, a sarkoknál pedig csak 6 kilométerig. Szóval, a földünket egy levegő­réteg veszi körül, mely a sarkoknál 6 kilométer, az egyenlítőnél 20 kilométer vastagságú, amely réteg­ben a hőmérséklet a magassággal folyton csökken. Ezt a levegőréteget, a földnek ezt a levegőburkát troposzférának nevezik. E troposzféra fölött van a körülbelül 60 kilométer magasságig érő sztratoszféra, amelyben a hőmérséklet majdnem teljesen állandó. A sztratoszféra fölött a hőmérséklet nem csökken, hanem növekszik. Sydney Chapman angol meteoroló­gus szerint, aki főleg Bjerkness elméleti kutatásaira támaszkodik, 100 kilométer magasságban már 20—25­ fok meleg a levegő. E magasságban a levegő már oly ritka, hogy a sűrűsége a föld felszínén levő levegő­nek körülbelül százezred része. A troposzféra, és sztratoszféra ritkán keveredik; a melegebb levegő úgy úszik a hideg fölött, mint az olaj a vízen. Ha össze is keverjük a vizet az olajjal, egy idő múlva megint csak felül lesz az olaj. A két levegőréteg ha­tárán keletkeznek a ciklonok. Wilson amerikai meteorológus szerint másodper­cenként nem kevesebb, mint 1800 szélvihar átlagosan 100 villámmal van a földön. E villámlások energiája, illetőleg hatásfoka körülbelül 1 billió watt, ami kö­rülbelül 6­01 milliárd lóerőnek felel meg, mely szinte elképzelhetetlen óriási energia, de mégis csak tized­része annak a hőenergiának,, amit a földünk a naptól kap. A villámlások óriási elektromos energiája a közelükben levő elektromokat oly hatalmas erővel löki el a mindenségbe, hogy Wilson véleménye sze­rint ezek idézik elő azokat az átható sugarakat, me­lyeket Millikan vizsgált legutóbb, amelyek 2 méter vastagságú ólomlemezen is át tudnak hatolni.­­ A milánói nemzetközi sakkverseny­ Milánóból táviratozza tudósítónk : Olaszország sakkbajnoksá­gáért tartott mesterversenyen Patay (magyar), dr. Seitz (német) és kilenc olasz mester vesz részt. Mon­ticelli, a budapesti verseny győztese, nyert állásban, erős elnézés folytán vesztett gróf Sacconi ellen, Pa­dulli ellen remist csinált. Rosselli márki nyert Razi­nelli ellen, Szaldia nyert Sani ellen, valamint Hell­mann ellen döntetlent ért el, Patay döntetlen úgy dr. Seitz, mint Hellmann ellen, Padulli megverte Sanit. A verseny élén gróf Sacconi és Rosselli márki állnak. — Halálozás: Strausz Lajos, a Strausz Lajos és Gyula cég beltagja e hónap 12-én elhúnyt. Temetése 14-én délután 3 órakor lesz a rákoskeresztúri szr. te­metőben. Dr. Kovács Sándor síremlékének felavatása. Dr. Kovács Sándornak, a Fodor-féle zeneiskola korán el-­­húnyt nagynevű tanárának művészi kivitelű síremlé­két vasárnap délben avatták fel a rákoskeresztúri te­metőben. Az elhunyt hozzátartozóin kívül megjelent az ünnepségen Fodor Ernő igazgató vezetésével az in­tézet tanári kara és számos növendék. Megjelentek: Szathmáry Tibor, Resovszky Sándor, Laurisin Miklós, Kálmán György és Zoltán László zongoraművészek, Kálmán György mélyreható beszédben méltatta dr. Kovács Sándor univerzális pedagógiai működésének jelentőségét és az általa lefektetett zongora- és zene­tanítási elveknek nagy horderejét. Zoltán László az egykori tanítványok nevében szívreható szavakban emlékezett meg tanáráról, özv. Mayer Lajosné Liptószentmiklósról e hónap 11-én hosszas szenvedés után 72 éves korában meghalt. E hónap 13-án délután­­­4 órakor Pesterzsébeten az Erzsébet TL 86. sz. alatti gyászházból temetik. Gyerme­kei, unokái és nagyszámú rokonság gyászolja. A Magyar festő sikere Németországban. A fiatalabb magyar festőnemzedék egyik rokonszenves tagjának, Farkasházi Miklósnak Sikeréről számol­nak be az ideérkező németországi lapok. Előzetesen Drezdában rendezett kiállítást, majd utóbb Ham­burgban , e két kiállítása után több nagyobb német város kiállítási szalonjai szólították fel, hogy mu­tassa be műveit. A kiállításokról a kritika egy­hangú méltánylással számol be. — Jack London: Mikor az Isten kacag. Ez a nagy író álla­ti mezbe öltöztette a lelkeket és úgy mutatta be: nézzétek, ezek vagytok. Kutya­históriái végigszaladtak az egész földön, mint ahogy a történetek hősei végigszaladtak a vég­telen hómezők fehér síkján. És most »Mikor az Isten kacag« című novelláskönyvében megis­merjük Jack Londont, amint elénk tartja a pőrére vetkőztetett emberi lelkek kristálytiszta tükrét. Furcsa emberek, kísérteties tájak közé vezet ezekben az elbeszélésekben, amelyeknek vibráló levegőjében túlfeszített dráma tobzó­dik. Akár gyilkost mutat, de nekünk, akár úri szerelmest vagy tébolyában megrögzött alko­holistát, — a portré mindig színes és érdekes, — s ami talán a­ legfontosabb — élő, lihegő és szenvedő embert ábrázol. Tersánszky Józsi Jenő csillogó magyar nyelven tolmácsolja ezeket a novellákat, amelyek az Athenaeum teljes Jack London-sorozatában jelentek meg és Az Est könyvosztályán is kaphatók. — Wagner József festőművész békéscsabai kiállítása. Tavaly megemlékeztünk arról, hogy Békéscsabán remény­teljes festőművész bontogatja szárnyait Wagner Jó­zsef személyében. A múlt évi első csoportos kiállítása igen sikeres volt, azóta a Nemzeti Szalon őszi csoportkiállítá­sára is meghívták, s most nyitotta meg dr. Berthóty István, Békéscsaba polgármestere, második kiállítását. Tizenkét új művével szerepel ezúttal Wagner József, aki­nek fejlődése sz embetűnő. Sokoldalúsága úgy a téma, mind a technika terén meglepő s biztató. Sérvben szenvedők . Michel Calas úr, az M. Barrére et Cie világhírű párizsi cég főnöke, október 14—16-ig Budapesten tartózkodik és vétel­kényszer nélkül applikálja az esztendők óta egyedül bevált áér M.­ dr. Barrére sérvkötőt ! Ha vissza akarja szerezni munkabírását, életkedvét, ha ismét sportolni akar anélkül, hogy sérve megnagyobbodásától kellene félnie, keresse őt fel Salvator KSSsiergyár R*­­nál, Budapest, VI. ker., Nagymező* ucca 4. szám. Ugyanott gumiharisnyák, haskötők stb. kaphatók.

Next