Pesti Napló, 1927. május (78. évfolyam, 98–122. szám)

1927-05-01 / 98. szám

2 •Vasárnap PESTI NAPLÓ 1927 május 1 a jogot, hogy a magyar püspököket bárki­nek a megkérdezése nélkül kinevezhesse.­­Az esztergomi főkáptalannak az a tagja, aki 1927 április 21-én egy újságban ennek az ellenkezőjét állította, nem emlékezett erre a kánonra; sajnálatos volna, ha e pre­látus azon nyilatkozata következtében, amely szerint a pápa a székesfehérvári püspök kinevezése ügyében »senkit sem fog megkérdezni, a hercegprímást sem, sőt még a nunciust sem«, — bárki is azt gon­dolná,­ mintha a pápa már nem akarná res­pektálni a magyar királyi kegyúri jogot. A­­régi jogállapottal szemben változás igenis történt az 1918. május 19-én életbe­léptetett, új egyházi törvénnyel, még­pedig kissé a magyar király rovására és nagy­mértékben a magyar kormány előnyére. Sajnálatos volna, ha a magyar kormány és m­ m­gyar törvényhozás ezt nem venné tudo­másul és saját kárára vonakodnék e kér­désben állást foglalni. A pápa az új törvényben nem nevezi ugyan meg külön a magyar királyt, de megemlékezik mindazokról, akiknek joguk van , és továbbra is joguk lesz valakit püs­pökké promoveálni, választani, prezentálni, vagy kijelölni. (Valótlan tehát, hogy a pápa a püspökök kinevezése ügyében még csak meg sem akar kérdezni senkit.) A ma­gyar, királyok ősidők óta szokásjog alap­ján, másfél század óta pedig írott jog alap­ján is püspököket kineveztek. Rómában ugyan mindig azt mondották,­ hogy a ma­gyar, király csak prezentálja a püspököket, de a magyar királyok sohasem írták a pá­pának azt, hogy X. Y.-t »prezentáljuk« püspöknek, hanem mindig azt, hogy »kine­vezzük« püspöknek. Ennek az eltérésnek azonban nagy jelentősége nem volt, mert a pápa minden esetben elfogadta a magyar király által kinevezett püspököt, az illetőt a legközelebbi konzisztoriumban püspökké­­kreálta s megadta neki a felhatalmazást, hogy a lelki hatalom gyakoroltatása céljá­ból magát püspökké szenteltethesse. Maguk a püspöki kinevezési diplomák nagyon ha­tározottan kifejezik, hogy nem prezentá­lásról van szó: »Ő szent felsége ezt vagy ezt a püspökséget főtisztelendő X. Y. úr­nak adja, adományozza és reáruházza.« Semmi pápai megerősítés­éhez nem szük­séges, az így kinevezett püspök méltósá­gába és javadalmába már beiktatható; ami még hiányzik, az a lelkiekben való hata­lom átadása; ez már a pápa dolga: a kreá­ció és konszekráció már az ő jogkörébe tar­tozik. Most az új egyházi törvényben a pápa nem használja a «kinevezés« kifeje­zést, de ez nem jelenti azt, hogy a magyar király sem használhatja­­: a régi elvi kü­lönbség fenmaradhat bármelyik fél állás­pontjának sérelme nélkül, mert a gyakor­latban úgysem lesz kettejük között semmi differencia, — kölcsönösen kizárja ezt böl­csességük és óriási tekintélyük. A másik változás az új egyházi tör­vénykönyvben az, hogy intézkedést tartal­maz (332. §.) a »polgári kormány« által gyakorlatidő pü­spök-prezentálás ügyében. E szakasz alapján és az ősi patronátusi jog alapján Magyarország kormánya ad­dig, míg a királyi kegyúri jog gyakorlása szünetel, föltétlenül jogot formálhat ahoz, hogy a megüresedő püspöki székre megfe­lelő egyházi férfiút prezentáljon vagy­­le­szignáljon s a kormány választottjától a pápa csak azt kívánja, hogy legyenek meg benne azok a kánoni kellékek, melyek egy püspök személyében szükségesek. A régi egyházjog alapján sok tárgyalás és külön egyezmény kellett, volna ahoz, hogy a ma­gyar kormány e jognak birtokába jusson; az új egyházi törvény azonban megjelöli a formát, melyben ez a függő kérdés rendez­hető. Kérdés mármost, hogy mi a teendő? Mi kellene Magyarországnak,­­ a kegyúri jog rendezése, vagy egyszerűen csak az ál­láspontoknak jegyzékváltás útján való tisztázása, vagy esetleg egy konkordátum? E kérdésekre a felelet attól függ, hogy mi a kormány szándéka az államfő kérdé­sében? Ha a királykérdés megoldása rövid időn belü­l lehetséges, akkor kár volna konkordátumot kötni és kár volna még egy ideiglenes rendezéssel is bonyolítani a jogi helyzetet, ellenben tökéletesen elegendő lenne egyes püspökségek megüresedése ese­tén, egyszerűen értesíteni a Szentszéket, hogy a magyar kom­uny élni kíván a püs­pök-prezentálás jogával. (A kinevezés jo­gát nem lehet vindikálni, mert ez még a magyar közjogi álláspont szerint is csak a királyt illeti meg.) Marával a prezentálás­sal nem is volna s­zü­kséges sietni, mert oly országokban, melyekben van patronátusi jog, a püspöki szék betöltése ügyében fenn­álló határidő megtartása nem szigorúan kötelező. Ha azonban a királykérdés rendezése rövid időn belül nem remélhető, akkor igenis rendezni kell a patrónusi jog gya­korlásának kérdését, még­pedig a többi egyházi ügyekre kiterjedő konkordátum nélkül, mert jobb ezeket a király számára fen­tartani. Arra az időre, míg a királyi szék meg­koronázott királlyal betöltve nincsen, a precedensek alapján az ideiglenes államfő gyakorolhatja a patrónusi jogokat. Lehetne igen jó jogi érveket felhozni amellett,, hogy ehez a Szentszék előzetes hozzájárulása nem is szükséges; nem kérte azt Hunyadi János és Szilágyi Mihály sem a maga kor­mányzósága idején, de ha meg lehet sze­rezni a hozzájárulást, akkor jobb azt for­málisan is megszerezni. Ezt meg kellett volna tenni már 1920-ban. Az a körül­mény, hogy a jelenlegi ideiglenes államfő protestáns,­­ nem akadály. Egy igen or­todox katolikus papi egyházjogász (Ka­zaly) úgy vélekedik a protestáns kegyúr­ról, hogy »legalább annyit megérdemel, hogy bemutatási jogot gyakorolhasson, amely jog gyakorlatától az egyházra semmi kár sem háramolhatik, miután az acatho­licus patrónus is szintúgy, mint a katoli­kus, csak méltó egyént mutathat be«. A szigorúan egyházi felfogás szerint a pro­testáns egyházfő" csak prezentálná az új püpsököt, nem pedig kinevezné; e két forma azonban a gyakorlatban egyremegy. Különben is, ha a Szentszék 1858-ban kife­jezetten elismerte a protestáns württem­bergi és 1861-ben a szintén protestáns ba­deni államfő patrónusi jogát, nem tenné meg azt, hogy el ne ismerje a protestáns magyar államfő jogát, 1927-ben, tehát oly idő­ben, amikor a keresztény felekezetek békéje ebben az országban teljesebb, mint valaha. Mindezekkel a kérdésekkel remélhe­tőleg foglalkozni fognak majd az arra­ ille­tékes tényezők, mert ezek részben egyházi kérdések ugyan, de más részben fontos ál­lami kérdések is. A királyi patronátus jo­gának gyakorlását az 1848. évi III. tc. 6. és 7. §-a elvitazhatatlanul a miniszteri fele­lősség allá vonta, s 1848 óta már, nem lehet vitássá te­­ni azt a tényt, hogy a patrónusi jog, mely azelőtt tisztán fejedelmi jog volt, legalább is részben (ha ugyan nem egészé­ben) állami joggá vált. Bízom benne, hogy a magyar államnak egyetlen oly joga sincs, melyet akár a kormány, akár a törvényho­zás tagjai gazdátlannak tekintenének. az az összeg, amelybe Önnek az OVOMALTINE tápszer mindennapi használata, 500 gr-os doboz vételénél kerül Mindenki könnyen kiszámíthatja, hogy az OVO­MALTINE eredményes hatásához képest, más szerek­nél mennyivel olcsóbb. Az összes nyugati államokban 27 év óta alkalmazzák az orvosok, ismeri a nagyközönség az OVOMALTINE áldását. Mindazokban az esetekben, amelyekben a szer­vezet erőteljes feltáplálásáról, edzéséről, az egészség helyreállításáról, a munka- és életkedv fokozásáról van szó, az OVOMALTINE koncentrált tápanyagai és el­ismert tudósok abszolút megbízható kísérleteivel igazolt vitaminjei, rövid időn belül biztos eredményt hoznak. Úgy külföldön, mint nálunk, időnként felmerülnek csodaszerek, amelyekkel szemben azonban a berni, londoni, csikágói, milanói, párizsi, bécsi és budapesti OVOMALTINE-gyárak, a világ elismert orvosi kitűnő­ségei és a sok millió hálás fogyasztó a legjobb bizo­nyítékai annak, hogy az «SimkMSmm­eröSfthizfal« jelszó változatlan aranyigazság marad. Kapható ízvegyszertárakban, drogériákban K­iszer- és csiüregekereskedésben Kis doboz éra 1 pengő 50 fillér Magyarom­lfion' Kvartja­ mintát és ismertetést ingyen killa DR. WANDER gyógyszer- és tápszergyár r.-t. Budapest: X. ker., Keresztúri út 321b St. — Dostalavatal. A kormány nem foglalkozik a főkegyúri jog kérdésének megoldásával Kategorikusan megcáfolják a felmerült kombinációkat (Saját tudósítónktól.) A Pesti Napló múlt vasárnapi száma dr. Szabó László tollából vezércikket közölt, amely a főkegyúri jog né­hány elintézetlen problémáját vetette fel. A Pesti Napló-rnak ez a vezércikke megjelenése óta foglalkoztatja a politikai­ világot. Minden oldalról megvitatják, sőt arról is érkezett jelen­tés, hogy az egységes párt tagjai hosszasan tárgyaltak egy bizalmas megbeszélésen. Az a kombináció is felmerült, hogy most már egy­séges párti képviselők kívánságára, a kormány állítólag hozzálát a nehéz probléma megoldá­sához. A hírekkel kapcsolatban mindenfelől nyilatkozatok hangzottak el. Mint most teljesen beavatott forrásból érte­sülünk, mindezeknek a kombinációknak semmi­féle alapjuk sincs. Beavatott körökben katego­rikusan megcáfolják azt, hogy a magyar kor­mányzat aktuálisnak tartja a­­főkegyúri jog kérdésének megoldását. A magyar kormányzat, beavatott politikai körök információja szerint, jelenleg semmiféle aktualitást a kérdésnek nem tulajdonít, a problémával nem foglalkozik, úgy­hogy a felmerült kombinációknak semmiféle ténybeli alapjuk nincs. És mert a magyar kor­mányzat törvényhozási úton a főkegyúri jogot jelenleg­ rendezni nem­ óhajtja, ugyanezen be­avatott körök a felmerült kombinációk és a velük kapcsolatban elhangzott nyilatkozatok tendenciáját annak tulajdonítja, hogy bizo­nyos körök — a beavatott hely feltevése sze­rint — zavart keltő tendenciával tárgyalják ezt a kérdést azért, hogy ezen át vessék fel a királykérdést. Regisztráljuk ezennel a beavatott­­politikai körö­­ információját azzal a megjegyzéssel, hogy — amint ez a cikk elolvasása után min­­denki előtt világos — dr. Szabó László múlt­kori vezércikke semmiféle politikai tendencia szolgálatában nem állott, hanem pusztán cz­ak egy súlyos és elintézetlen problémának a publi­cisztikai megvilágítása volt. Bizonyítja ezt dr. Szabó Lászlónak a Pesti Napló­ban ugyan­erről a témáról írott mai cikke is. 73 esztendű ela­rto: betegségek­nél, csáznál, keszvénynél a leg­tökéletesebb eredményt az Erzsé­bet Sesfü­rdében érnek el. A leg­kiválóbb orvosprofesszorok ajánl­ják ezt a természetes világhírű­ grün­dersns­siy egy fortást. A fürn­fi pazarul, utonnan lett kialakítva, t m­inden kényelmet magtalál a be­teg és Sciio. Konyhája elismer­tem kitlint. Gyönyörűi fekvése, 15 holdas árnyas pszkja, strandfür­k­e is, teniszpályái ideális nyara­lást biztosítanak. A város szívésül 10 percnyire. Szibák előjegyeziHetök­­ Budapest, I. kar., Tétényi út 12. sz. Telefon : 3. 381-75

Next