Pesti Napló, 1927. december (78. évfolyam, 273–297. szám)

1927-12-01 / 273. szám

2 Csütörtök 1927 december I nek részese volt Serédy Jusztin is. Többször az asztalnál ültek már, midőn Batti Achilles, a pápai könyvtár igazgatója bátortalanul egy kis pénzért kopogtatott Gasparri bíborosnál. Míg az államtitkár kissé zsörtölődve a kért pénzért járt, Batti igazgató Serédyvel tréfál­kozott: — No, Dom Giustiniano, — mondotta — vitéz magyar, most menjen ki az uccára, ha mer! Mikor azután XI. Pius néven pápa lett Batti Achillesből, Serédy mosolyogva je­gyezte meg: — Szeretném visszafordítani az egykori biztatást Őszentségére. Az orosz hadifoglyok szÖTŐ. Mikor 1918 elején az új kódexet készen át­nyújtották a pápának, Serédy a spanyol kor­mány védelme alatt hazajött Pannonhalmára. Még ki sem pihente fáradságát és már indult is, hogy amit nem tehetett a háború kezdetén, megtegye most, ment tábori lelkésznek és mint ilyen, az esztergomi kenyérmezei táborban nyert beosztást az orosz hadifoglyok között. Itt érte Serédy Jusztint az összeomlás. A kétségbeesett, szomorú napokban vissza­tért Pannonhalmára. Még a kommün alatt a bencés rendet Rómában kellett képviselnie a bencés kongregációk gyűlésén. Rómában érte Serédyt a kommün összeomlása. Midőn a rend újra főapátot választtatott, Serédy Jusztin egyik lekomolyabb jelöltje volt ennek a díszes­­méltóságnak. Az 1920 május 19-iki főapátvá­lasztáson azonban, bár tekintélyes számú sza­vazatot kapott, Bárdos Rémig doktorral szem­ben mégis kisebbségben maradt. Mialatt ide­haza válságos időkben dolgozott, megírta­egyik legszebb jogászi munkáját: A magyar Szent Benedek-rend Statutumait. Codlcis Junis Canonici Fontes Gasparri bíboros államtitkár azonban nem akarta sokáig nélkülözni őt, csakhamar újból Rómába kérette, hogy elkészítse az új kódex forrásainak hatalmas munkáját. Tizennégy ha­talmas kötetet tesz ki ez a nagy mű, amelynek címe: »Codicis Juris Canonici. Fontes.« (A ká­nonjog kódexének forrásai.) Ezt az óriási mun­kát csak nemrégiben fejezte be Serédy Jusztin, akit közben a vatikáni magyar követség egy­házjogi tanácsosává is kineveztek. A követség­nek egyik vezető tényezője volt és az apostoli Szentszéknél a magyar egyházmegyéknek, va­lamint a­ bencés rendnek ügyvivője lett. Közben igen sok ember ügyes-bajos dolgát intézte nagy szeretettel, hatalmas munkabírással. A pápa személyesen kérte fel, hogy vállalja el a pámi levéltárosképző iskolán a római kúria jogtör­ténetének rendes tanári állását. A pápa nagyon­ méltányolta Serédy munkásságát és az új Co­dex kihirdetését megörökítő hatalmas képen Serédy alakját is megfesttette. Egyébként is elhalmozta a Szentatya Serédy Jusztint a ügye­lem és szeretet sok jelével. Állandóan szabad bejárása volt a pápához és Gasparri bíboros ál­lamtitkárhoz. Az államtitkár is számtalan eset­ben személyesen kereste fel aventinoi cellájá­ban Serédy jogtanárt. Mercier* J belga Műoros-épsefo ításom Híre, neve egyre emelkedett, növendékei, munkatársai, a bencés apátok, diplomaták sze­mélyes ismeretség révén, a jogtudósok pedig megbecsülhetetlen munkássága alapján tették nevét világszerte ismertté..Sokat beszéltek Ró­mában Mercier belga bíboros-prímással való esetéről. Midőn egy , alkalommal a bíboros­érseknek nagy szolgálatot tett, Mercier mele­gen megrázta Serédy kezét és megkérdezte tőle, mivel viszonozhatja szolgálatát. — Nekem semmivel, — felelte Serédy Jusz­tin, — összetört hazám éhező gyermekei érde­kében azonban sokat tehetne eminenciás uram! — Megértettem, dom Giustiniano, — felelte Mercier bíboros és rövid idővel később élére állott a belga magyar­ gyermek nyaraltatási ak­ciónak. Trianon A trianoni Magyarország szomorú helyze­téről szóló cikkeket, írásokat Serédy bevitte még Gasquet angol bíboroshoz is és mindenfelé igyekezett belevinni az egyházi vezető férfiak lelkébe a magyar békeszerződés súlyos igaz­ságtalanságai tudatát. A megboldogult Csernoch János bíboros prímás Serédy Jusztinnal állandó érintkezés­ben volt és gyakran tanácskozott vele fontos egyházi kérdésekben. A magyar kormány pedig kormány főtanácsosi címmel is kitüntette, bár Serédy Jusztinián soha nem kereste a rangot és kitüntetést. Dom Giustiniano és a magyar­ kereszt (Saját tudósítónktól.) A budapesti Szent Bene­dek-rendben nagy örömet keltett az Osservatore Ro­mano hivatalos híradása, amely közli régi rendtár­suknak, Serédy Jusztinián professzornak, a római bencés egyetem tanárának, a vatikáni magyar követ­ség tanácsosának esztergomi érsekké való kinevezé­sét. Hónapok óta reménykedve várták a bencések a hírt Rómából és amikor Serédy Jusztin legutóbb itt járt Budapesten, már körülbelül bizonyosra vették, hogy a pápa választása reá fog esni. Most azután a remény valóra vált és a Szent Benedek-rend budapesti házában természetesen más­ról sem beszélnek, mint Serédy Jusztin érseki kine­vezéséről. Régi emlékek elevenednek föl, mind Se­rédy Jusztin körül rajzanak. Nemrégiben néhány napig Budapesten tartózkodván, Serédy Jusztin meglátogatta rendtársait és hosszan elbeszélgetett velük, különösen Kemenes Illéssel, a bencések buda­pesti gimnáziumának igazgatójával, régi barátjával beszélgetett hosszan, bizalmasan Serédy Jusztin. Azután egy napot Pilisvörösvárott töltött Serédy Jusztin, ahol testvére állomásfőnök. Az egyszerű, kedves családi körben nagy szeretettel­ látták ven­dégül a Rómából hazaérkezett professzort. A bencés szerzetesek visszaemlékeznek különböző epizódokra, amelyeknek hőse Serédy Jusztinián volt. Sokat beszélnek a nagy választásról. A pannonhalmi főapátság díszes stallumát kellett betölteni. Bárdos Rem­iget választották meg. Serédy Jusztin alig hat szavazattal maradt kisebbségben Bárdos Remiggel szemben. XI. Pius pápa, amikor Serédy Jusztint a pannon­halmi főapátválasztás után kihallgatáson fogadta, csöndesen, jóságosan kérdezte meg tőle: — Dom Giustiniano, hol a kereszti... És a Szentatya szeretettel mosolygott. A célzás nyilvánvaló volt: a főapáti keresztről kérdezőskö­dött a pápa. Serédy Jusztin szerényen, halkan fe­lelt, fejét lehajtva: — Szentatyám! A magyar kereszt nagyon ne­héz ... otthon hagytam ... A pápa ekkor áldásra emelte kezét, így beszélnek, emlékeznek a bencés­ rendházban, alól fényes lett az éjszaka a hírtől: Dom Giusti­niano esztergomi érsek lett. Hármas Kilflya-szelvény ^ PESTI NAPLÓ példányonként vásárló olvasói is ingyen kapják 71ZGST új Honfi­skönyvét ha ötven ilyen szelvényt küldenek be Q ^^^ a kiadóhivatalba A képviselők „méltóságos" címét, mint teljesen lehetetlen ötletet, elvetették a Ház folyosóján (Saját tudósítónktól.) Az elmúlt napokban a mi lapjaink a többi lapokkal együtt több­ízben tárgyalták az országgyűlési képviselők tiszteletdíjának az ügyeit. Ezek a honorárium­ügyek el is intéződtek azzal, hogy a képviselők tiszteletdíját ió szándékkal felemelték­. Java­soltak azonban 20 százalékos emelést is. A 30, sőt 50 százalékos emelésről elterjedt hírek túl­zottaknak bizonyultak, m mert ilyenről szó sem volt. A képviselők tiszteletdíjának emelésével kapcsolatban a Ház folyosóján szóba került a képviselők címzésének a kérdése is egy régi ötlet felelevenítése kapcsán. Felemlítették ugyanis, hogy a nemzetgyűlés idején egyesek felvetették azt az ötletet, nem kellene-e rang­sorba sorozni a képviselőket. A rangsor szerint körülbelül az V. fizetési osztályba esnének a képviselők amivel köztudomás szerint a mél­tóságos cím jár együtt. Ezt az ötletet azonban már akkor, a nemzet­gyűlés idején, mint teljesen lehetetlent, el­vetették, elsősorban a nemztgyűlésnek azok a tagjai, akik a régi országgyűlésből kerültek a nemzet­gyűlésbe és erős politikai iskolán mentek át. Ennek a régi ötletnek felelevenítése kapcsán beszélgettek most erről egyes képviselők a par­lament folyosóján, de most is mint teljesen le­hetetlen ötletet vetettek el maguktól. Azt tehát, hogy a képviselők méltóságos címet kapjanak, sehol komoly indítvány formájában szóvá nem tették. Ezt sehol nem tárgyalták és nem is fog­ják tárgyalni. Miután azonban lapjaink is foglalkoztak ezzel a tervvel, sőt megjegyzéseket is fűztek hozzá, meg kell említenünk, hogy ez a terv még javaslat formájában sem került szóba és ezért természetesen a hozzáfűzött reflexiók is elesnek. * Letartóztatták Wiesner Károlynét, aki két héttel ezelőtt luminállal megmérgezte magát (Saját tudósítónktól.) Körülbelül két héttel ezelőtt, mint azt annak idején közöltük, Wies­ner Károly gépgyáros 28 éves elvált felesége Attila ucca 67. számú lakásán luminállal meg­mérgezte magát. A mentőket hívták, akik az úriasszonyt a Rókus-kórházba vitték. Az élet­untnak a kórházba történt beszállításáról a Rókus-kórház szabályszerűen jelentést tett a főkapitányságon, ahol megállapították, hogy Wiesnerné ellen az ügyészség okirathamisítás miatt körözőlevelet bocsátott ki és elrendelte letartóztatását. Mint utóbb kiderült, Wiesnerné a letartóztatás miatti félelmében kísérelte meg az öngyilkosságot. Miután a­ főkapitányság ezt megállapította, intézkedett, hogy Wiesnernét a Rókus-kórházból a rabkórházba vigyék át. Wiesnerné most felgyógyult és a rabkórházból a főkapitányságra vitték, ahol előzetes letar­tóztatásba helyezték. Csütörtökön átkísérik a királyi ügyészség fogházába. Wiesnerné, aki jónevű pesti gyárosnak a leánya, jó nevelésben részesült, a legjobb tár­saságokban fordult meg. Wiesner Károly szer­számgyáros vette feleségül, akivel a legboldo­gabb családi életet élte addig, amíg férje rá nem jött, hogy felesége ellen különböző pana­szok érkeznek szélhámosságai és különös vi­selkedése miatt. Wiesnerné férje nevében kü­lönböző kölcsönöket vett fel, majd legutóbb egy teherautót vásárolt. Férje szerint az asz­szony beteges hajlamú s betegsége ilyen meg nem engedett dolgokban mutatkozik. Amikor a férj meghallotta, hogy felesége a cselédektől is különféle címeken pénzt vett fel, megindí­totta ellene a válópert. El is váltak. Az asz­szony azonban nem vett tudomást a válásról és a férj nevében továbbra is olyan üzleteket kötött, amelyekre semmiféle felhatalmazása nem volt. Néhány ilyen üzletkötés miatt tör­tént meg ellene a büntető feljelentés, amelynek alapján az ügyész elrendelte az úriasszony le­tartóztatását. Védője szerdán este megjelent a főkapitányságon, ahol beadványban kérte Wiesnerné elmeállapotának megvizsgálását, mert szerinte az orvosok feltétlenül meg fog­ják állapítani, hogy Wiesnerné nem teljesen beszámítható. V PliclKl bflucghatakKHis | Európai Köte 1­7.50 P | is KI­ Tengerentúli Kötet lo.so &i­j KI­ Egybekötve 14.40 P Kapható Az Est SzörgvVercslícdi'ssiban : Budapest, VII., Erzsébet Uár&t 18—20. sz. V„ Vilmos csiszár út 11. sz

Next