Pesti Napló, 1929. február (80. évfolyam, 27–49. szám)
1929-02-26 / 47. szám
Kedd szeptember 19-ét ajánlják a politikusok Kossuth-napinak Július 5-ét, Kossuth nagy beszédének napját is alkalmasnak vélik (Saját tudósítónktól.) Róthermere lord Az Est szerkesztőségének küldött kábeltáviratában nemzeti ünnepnapot javasolt Kossuth Lajos emlékére. Róthermere Kossuth-nap gondolatát a magyar politikai világ lelkesedéssel fogadta. Elsőnek nyilatkozott Leitovszky Béla belügyminiszter és helyesnek találta, hogy Kossuth Lajos kultuszának külön napot akarnak szentelni. Kormánypárti és ellenzéki képviselők egyaránt örömmel üdvözlik, a lord gondolatát és nyilatkozataikban már konkrét javaslatok merülnek fel, hogy az évnek melyik napján tartsuk meg Kossuth Lajos igazi ünnepét. Március 15. a szabadság forró hajhalhasadásának napja ugyan Kossuth Lajos napja is, de politikusok véleménye szerint mégis Kossuth külön ünnepnapot érdemel. Felmerült az az ötlet is, hogy az 1848. évi törvények szentesítésének napját, április 11-ét avassák Kossuth Lajos nemzeti ünnepnapjává. A Magyarország a független magyar országgyűlés,belső magyar népképviseleti országgyűlés megnyitásának emlékére július 5-ét ajánlja nemzeti ünnepnapnak, mert ezen a napon mondotta Kossuth hatalmas beszédét: "Leborulok a nemzet nagysága előtt!A legtöbb politikus Kossuth Lajos születése napját, szeptember 19-ét jelölte meg Kossuthnapra alkalmas dátumnak. A politikusok véleményeit itt közöljük. parlamentben a Kossuth-kultusz leglelkesebb harcosa, így nyilatkozott: • Július 5-ét ajánlom • Kossuthi lapnak, mert akkor történt a nagy fenséges jelenet . Leborulok a nemzetnagysága előtt!... annyi erőt a kivitelben, mint amennyi lelkesedést a megajánlásban... Ez a legfelségesebb irredentagondolat ma is. — Ha pedig bármilyen nehézségbe ütköznék ez a nap, akkor Kossuth születésnapját ajánlom. Szeptember 19-én már nincs nyári hőség, véget ért a nagy mezei munka is ilyen gyönyörű szép emlékünnep megtartására az évszak is alkalmasabb. A leglehetetlenebb gondolat március ,15-ére tenni a Kossuth-napját, mert március 15-ike Petőfié az ifjúságé, a Talpra magyaré, meg a sajtóé. Takács Géza képviselő, akinek • indítványára iktatták törvénybe március 15-ének nemzeti ün neppé nyilvánítását,így nyilatkozott: "*Ismeretes, hogy az én indítványomra fogadta el a párt és a kormány március 15-ének nemzeti ünneppé nyilvánítását. Amennyire ismerem a kormányelnök úr intencióját, nem lesz semmi akadálya annak, hogy Kossuth emlékét a törvényhozás külön ünnepnappá avása. Külön napot Kossiasannak és külön napot Petőfinek Pakots József országgyűlési képviselő nyilatkozata így hangzik: — A nemzeti géniusz lángja senkiben sem lobogott, fel. • hatalmasabban, mint Kossuth Lajosban Ennek a lángnak fénye ellátszik már az egész,világon és mélyen gondol . kozó kiváltságot; egyéniségek szívét is felgyújtja. íford Vdhciwgre .Kosfnth..bajos génjAitzán, át szerette imtata Magyarországot és ei'U tzeixtH sitffdtlia nékifrüttandli^.. Zns gondo latot, kp$$teh veinzc+i ünnepnapját. Am egész fitn"útvonalúja" és nemes Udüöttet..a tét, amelyen keresztül még jobban összeforr a nemzetnagy protektorával. Hogy milyen napot emeljünk ki a kalendáriumból, hogy Kossuth nevével tegyük t'Ánya- sebbé, azt nehéz eltalálni, m mégis legalkalmasabbnak vélném születésnapját, szeptember 19-ét. Március 15-ne£ lelkisége ugyan teljesen Kossuthnemezti harcaiból, küzdelmeiből sugárzott ki, mégis ezt a napot is a fiatal titán jelzi nevével, aki a Nemzeti Múzeum lépcsőjéről elszavalta a Talpra magyart! A magyar"nemzetet kerek !e világon csak két név szárnyalása röpíti el a nemzetek megismerésihez és ez a két név: Petőfi és Kossuth. Legyen meg mindegyiknek a maga napja, amelyen a nemzet fegyelettel leben ül előttük! Perényi báró a jobbágyság felszabadításának napját ajánlja Báró Perényi Zsigmond, aki az amerikai Kossuth-küldöttséget vezette, a következőképpen nyilatkozott: — Nagyon örülök, hogy lord Kothermere fölvetette a Kossuth-nap gondolatát, mert egyetértek vele abban, hogy Kossuth emlékének magyar nemzeeti szempontból nagy jelentőséget tulajdonít. Én ugyan általában ellensége vagyok annak, hogy új ünnepet csináljunk, mert azt találomn, hogy stílaofc , ja van elég, azokról is meg kell emlékeznünk. Nem örülnék, ha a Kossuth-ünnep zajos ünnep. Vólna, amelyen sok beszéd hangzik el, to 'nincs eléle fövet. Szeretném, ha a Kossuthra való emlékezés erősítené az embereket nemzeti érzékükben és szeretném, ha igazán magyar ünnep volna, amikor a magyarok Kossuth - emléken lelkesedve, Magyarország újjászületésének nagy gondolatában, egyesülnének és az az akarat nyilvánulna meg, hogy mindannyian ennek érdekében dolgozzunk anélkül, hogy káros vetélykedés származna belőle. — Március le ikét, Kossuth emlékének ünneplésére sem tartom nagyon szerencsésnek, mert a mi felfogásunk szerint, március idusa nemcsak Kossuthot jelenti. Helyesebb volna szerintem ajobbágyság felszabadításának napján ünnepelni Kossuth emlékét, mert a jobbágyság felszabadítása olyan nagy esemény volt, hogy emléke még, mindig nagy tömegeket, tud megmozgatni. Ez a nap már dics 18., mert ezen a napon fogadták el a közteherviselésről, a jobbágytelek váltságáról, a papi tized váltságáról és az ősiségről szóló törvényeket. Régebben és szeptember 19-én ünnepelték Kossuth emlékét Dési Géza, országgyűlési képviselő ezeket mondotta: Rothermere lord gondolatát magasztosnak és nemcsak megszívlelendőnek, hanem föltétlenül követendőnek tartom A nemzet magát becsüli meg, ha Kossuth halhatatlan emlékét ünnepi formában örökíti meg. Március 1-jében nem lehet egyesíteni ezt a két ünnepet, mert Kossuthban nemcsak március 10-ét ünnepeljük. ..tetjem a március 13-ét megelőző gigászi harcot, azt a látnoki lángelmét amellyel a« magyar szabadságharcot »megszervezte. De . Trollöstéljük benne a vesztett csata nopoteonját, mert Kossuth nem volt kisebb akkor, amikor 1819 augusztusában Világosnál letették a fegyvert, sőt akkor kezdődött, igazi nagysága a haza határain túl, az idegenben. Különösen a mai időben, mikor annyira hajlanak az emberek kompromisszumokra és, sajnos, a megalkuvás és kiegyezés gyengesége és rogékonysága ;tölti be a közéletet, ebből a szempontból is ünnepet és oltárt, kell emelni annak a nagy magyar, embernek, aki mindent alája rendelt a haza eszméjének, nem alkudott, nem egyezkedett, hanem ezzel élt és halt meg. — Én Kossuth Lajos születésnapját, szeptember 19-ét ajánlom külön ünnepnek, hiszen régebben is ezen a napon ünnepelték "Kossuthot. Július 1-ét ajánlja Jánossy Gábor Jánossy Gábor országgyűlési képviselő, aki a PESTI NAPLÓ 1929 februar- 26 5 "^liffir-riiiiimiiiir-itMBmmn-rr- nmn^mm» Kossuth volt a mi első Rothermere-ünk Váry Albert országgyűlési képviselő így nyilatkozott: — Nekem az az érzésem, hogy Kossuth Lajos mégis megérdemel egy külön nemzeti, ünnepnapot, mert az ő szerepe túlnő a március le ikieseményeken. Ez csak az első isz. Ami azután következik, amikor reánk rohannak, amikor Kossuth kényszerül a detronizációra, Magyarország függetlenségének kikiáltására és e független,ség fegyveres megvédelmezésére, akkor Kossuthnak egy második történelmi szerepével állunk szemben, amelyet semmi okunk sincs sem szégyelni, sem megbánni, sem letagadni. Van azután Kossuthnak egy harmadik szerepe, amikor az emigrációban egész Európa, sőt Amerika figyelmét felhívja reánk. Március 15-ével az ő emléke nincs megünnepelve, az ő tevékenysége, az ő szerepe és az ő nagysága túlnő ezeken az eseményeken, ő vitte bele a világ köztudatába azt, hogy van magyar nemzet. Tulajdonképpen ő volt nekünk az első Ráthermereünk, aki ugyanezt cselekedte, amikor szétszakítottak bennünket. És Széchenyi ? Egy keresztény párti politikus nyilatkozata is jellemző: 1 .Érdekes, hogy mindig csak Kossuthról esik a szó. .— mondotta. — Kossuth emlékét valóban méltóan ünnepli az egész nemzet nemcsak március15-én, hanem valahányszor a nemzeti függetlenségi gondolatról, van szó. Viszont Kossuth Lajos nagyjezdő társának, Széchenyinek emlékéről , teljesen megfeledkeznél... . Victor Boucher, a neves Stirbey Barbu, herceg, francia színnész rövidben, hadseregszállításaival Amerikába, utazik, ahol most sokat foglalkoznak filmezni fog a bukaresti lapok Dr. Hisz István az új tábori püspök ..A Szentszék, dr. Jász István győregyházmegyei.. áldozó papot, a győri papnevelő intézet teológiai tanárát a magyar királyi honvédség tábori püspökévé kinevezte. Foch marsall állapota súlyos Párizs, február 25. A lapok jelentik, horgy Foch tábornagy állapota ma reggel ismét súlyosabbra-, fordult. A tábornagy az éjszakát álmatlanul töltötte, láza ismét 37,8 foknt emelkedett és szívverése 92, Az or-Ypsok kijelentették, hogyha láza tovább tart, akkor ismét diétára kell fogni a tábornagyot, akinek étvágya igen kitűnő, amit az orvosok jó jelnek tekintenek. „Trockijt csak azért engedték külföldre, mert meg akarják gyilkoltatni" Párizs, február 25. ©e^^re^epH^r'tiMlfeft^ibesaé^etest folytatott Urbans volt képviselővel, a/, ortodox lettinistái kommunisták vezérével, Trockij meghitt barátjéval. Urbans kijelentette, hoffy Trockijt csak azért engedték külföldre menekülni, mert meg akarják gyilkoltatni. Szerinte a gyilkosságra kijelölt személyek nevei is ismeretesek, Trockij felett azonban barátai éberen őrködnek. Stein Aurél májusban Budapestre jön A Vojnich-érmet Zilahy Lajosnak ítélte az Akadémia (Saját tudósítónktól) A Magyar Tudományos Akadémia hétfőn délután tartotta meg február hónapi ülését, amelyen az elnöklő Berzeviczy Albert emlékezett meg Rákosi Jenőről-Kéky Lajos levelezőtag a Vojnich-érem odaítéléséről terjesztette elő a bizottsági jelentést. A bizottság az idén Csiszár Elemérből, Szász Károlyból és Kéky Lajosból állott. Huszonnégy eredeti, 1828-ban bemutatott magyar darabot, ismertetett, amelyek közül különösen nyolcat emelt ki. Ezek: Lilla (Csathó Kálmán), Olympia (Molnár Ferenc), A túlbuzgó fiatalember (Vitéz Miklós), Tüzek az éjszakában (Földes Imde), Úri muri és Nem élhetek muzsikaszó nélkül (Móricz Zsigmond), Szibéria és a Tábornok (Zilahy Lajos). A bizottság a Vojnieh-éremmel való kitüntetésre Zilahy Lajosnak Tábornok című darabját ajánlotta, mint amely legteljesebben egyesíti az irodalmi kiválóságot a színpadi sikerrel. A javaslathoz az Akadémia hozzájárult Ezután döntöttek a Wodianer- és a Kónyi-díj felől is. Stein Aurél — mint az ülésen felolvasták — levelet írt Mosulból, amelyben közli, hogy Európába visszatérve, májusban Budapestre jön. Az Akadémia megkéri Stein Aurélt, a világhírű magyar származású Ázsia kutatót, hogy itt időzésekor tartson az Akadémián előadásokat I §?isi Faipari ás R.-T. ajánlja hírneves , Panzió- és szillodaberendezésekben Tersemen felül »II. Kettő íyi Jdtm&sI »fiSIOr te iusfEAkrak | W kedvezmény • Kérjen stratfblntot