Pesti Napló, 1930. május (81. évfolyam, 98–122. szám)

1930-05-21 / 114. szám

Szerva ! Azt mondják a t. Házban... Vass miniszter a kormány Dugonics Titusza — Wekerle és Bethlen tárgyalásai — „Jövőre még rosszabb lesz.. Jönnek a választások? Élénk folyosói viták a parlamentben (Saját tudósítónkról.) A politikai vasárnap gyűléseinek hangulata erősen foglalkoztatja a képviselőket és az érdeklődés hullámai még a keddi napon is megmozgatták a folyosót. Főleg Vass miniszter veszprémi beszéde szolgáltatta a legtöbb témát, s azt pártállásuk szerint különbözőképpen kommentálták az egyes képviselők. Az ellenzéki folyosón Friedrich István, sok képviselő között felvetette a kérdést, hogy mit jelent Vass radikális földbirtokpolitikája és az a kijelentése, hogy csak Bethlen személye a fontos, a kormánygarnitúra nem. — Várjon a miniszter Dugonics Titusz módjára magával akarja rántani a többit? — kérdezte. Rassay Károly megjegyezte: — Ha ellenzéki képviselő mondott volna ilyen beszédet, a vasútra már csendőrök kísérték volna ki. A képviselők erősen találgatták, hogy mit jelenthetett Vass miniszternek a földelosztó, vagy földfmanszíro£Ó bankra vonatkozó célzása. Valaki megkérdezte: — Csak nem akar megint újabb bankot alapítani a kormány? A kormánypárti folyosón különösen a választásokra vonatkozó kijelentések keltettek nagy érdeklődést, de nem maradt hatás nélkül a miniszter földbirtokpolitikai kijelentése sem. Wekerle Sándor pénzügyminiszter kezdte sok képviselőnek magyarázni Jass elgondolását azzal, hogy nemzetgazdasági szempontból helyes, hogy ahol egy tízholdas gazdának megvan a megfelelő instrukciója, megszerezhesse a szomszédban felszabaduló földet. Különben Vass József olyan százéves birtokbérletre gondolt, mint amilyen Angliában is szokásos. Egy kormánypárti képviselő megkérdezte: — Akkor mi is kapunk földet? Én is szeretnék gazdálkodni... JSÍSHÍIn(ÍT B S lfoSlCt Rassay Károly mond,pítík. a folyosón.. — 1918-ban volt ilyen a parlament hangulata, amikor az akkori kormánynak nem volt ereje, hogy az események kerekébe kapjon és azok a maguk útján dübörögtek. Az ülésteremben kevés képviselő, annál több a folyosón, az egyik sarokban miniszterek, akik informálják és meggyőzik a képviselőket... Pár lépéssel odébb az egyik bemélyedés pamlagán tényleg Bethlen és Wekerle próbál beszélgetni. Sokan csoportosulnak körülöttük. A miniszterek szava suttogóra halkul. Odalép a csoporthoz Klebelsberg kultuszminiszter és negyedórás audienciát kér Bethlentől. Ugyanakkor Kipka főpolgármester és egy képviselő is magánbeszélgetésre kér engedelmet. A miniszterelnök mosolyog: — Nagyon fontos megbeszélni valóm van Wekerleivel, — mondja s már viszi is magával a szobájába. Félórát tartott a miniszterelnök s a pénzügyminiszter tárgyalása. Közben megtelt az előszobája. Megjelent gróf Apponyi Albert is, aki a zsúfolt szoba, láttára szerényen leült a folyosó pamlagára. A miniszterelnök titkára, Hlatky meglátta Apponyit és beljebb invitálta, az ősz államférfi azonban tiltakozott: — Csak ha sorra kerülök! — mondta. Pár perc múlva nyílt az ajtó és Bethlen jött ki Apponyiért. Az előszobában ezalatt Ripka főpolgármester azt kéri Klebelsberg kultuszminisztertől, hogy az állam fizesse meg tartozását a Nemzeti Színház bérletéért. — Éppen most akarok Bethlennek szólni a kórházi ápolási díjak ügyében is, — mondja a főpolgármester — a fővárosnak rengeteg pénze van kinn s ha semmit sem tudunk megkapni, még bajba jutunk. — Az én tárcám kis tartozása aligha okozhat ilyen bajokat, — feleli a kultuszminiszter. — Nem is értem különben, hogy mért követel a főváros bért a színházért, külföldön mindenütt a fővárosok nagy szubvenciókkal támogatják a nemzeti színházakat. — Ez igaz! — mondja Kipka főpolgármester. — Most is tapasztaltam külföldi utamon. Amszterdam például 1.600.000 hollandi forintot, Nürnberg kétmillió márkát adott tavaly színházának. — De most én is kérek valamit, — szólt a kultuszminiszter. — Érdeklődj, hogy mikor tudja folyósítani a főváros a fedett uszodára ígért pénz első részleteit Én a kezdet előtt megkérdeztem, tudjátok-e adni, s az igenlő válasz után kezdtem meg a munkát. — Sürgősen érdeklődni fogok, — feleli Ripka — aztán megint neki van egy kérése: szeretné, ha a Budai Dalárda a magyar koronával ellátott jelvényeket kapna. A miniszter megígéri, hogy a kérést támogatni fogja. * Ezalatt a büffében is élénk az élet. Még Rakovszky István intézkedett úgy házelnök korában, hogy a büffé első szobája a hírlapíróknak tartassék fenn, a második pedig kizárólag a képviselőiké legye®. Azóta egy folyosót is elzártak az újságírók elől, de a képviselők számára fentartott helyiségek konganak az ürességtől, a büffé újságíró-éttermében pedig előszeretettel tartózkodnak a honatyák. Klebelsberg kultuszminisztert, aki külföldi útja után először jött be a Házba, lelkesen megéljenezték a képviselők, akik főleg a választásokról beszélgettek. Meskó Zoltán kijelentette, hogy jó forrásból származó értesülése szerint közeli időben lesznek a választások. — Nem hinném, — felelt a kultuszminiszter — hogy Bethlen ilyenre gondolna. * — Miért most választunk! — vetette fel a kérdést egy kormánypárti képviselő. Gáspárdy Elemér felelt neki: — Azt mondják, hogy jövőre még rosszabb lesz a helyzetünk. Meskó Zoltán helyeselt: — Én is azt hiszem, hogy most, amikor mégis bejön egy kis pénz és a gazdák között jobb a hangulat, kedvezőbb lenne egy választási atmoszféra, mint jövőre. Többen megjegyezték, hogy a helyzet a vidéken kritikus; a hangulat nagyon rossz és minden képviselő azzal jön vissza a kerületéből, hogyha a hariffinifcfe Jjar^l és tovább is így mennek a dmgcHí/akkor a kormánypárt választási kilátásai nem lesznek a ,legjobbak. UJ ^»disszottElemér szól ismét: • — A hangulattal a kormánynak is számolni kell. Azt hiszem, nem szabad csodálkozni, ha legalább 20—30 százalékkal kevesebben jövünk be, mint a legutóbbi választáson. Egy kis kép a délutáni ülésteremből. Egy kormánypárti képviselő a baloldali újságíró páholynál állva beszélget, azután sietve búcsúzik: — Megyek a helyemre, mingyárt szólítanak. — Miért vagy ilyen szorgalmas? — kérdi. A képviselő mosolyog: — Mit lehet tudni? Hátha tényleg közelednek a választások?... Görgey István a folyosón megkereste Wekerle pénzügyminisztert és egy cédulát lobogtatott: elmondta a miniszternek, hogy a pénzügyigazgatóság egy azóta megszűnt társaságtól 1927. évről ezzel az írással egy fillér adó illetéket követel. Wekerle pénzügyminiszter elkérte a cédulát: — Add ide. Tavaly is volt egy ilyen eset és akkor megmondtam a referensnek, hogyha még egy előfordul, elcsapom. A körülállók megkönyörültek a szegény referensen és kérlelni kezdték a minisztert, hogy adja vissza a cédulát. De Wekerle szivarfüstbe burkolózott, zsebre tette az egyfilléres adóintést és szótlanul tovább sétált. Hindu vendégek a balatonfüredi Tagore-fánál A balatonfüredi orvoshét 3. napja — A szívbajos ember idegélete — Tauffer professzor újra medikus akar lenni Balatonfüred, május 30. (A Pesti Napló tudósítójától.) Nyolctagú exotikus társaság érkezett ma Balaton- füredre Indiából, Kalkuttából érkeztek, ahol Rabindranath Tagore a télen annyi szépet és jót mesélt a társaság két tagjának balatonfüredi tartózkodásáról, hogy európai körútjukon ők sem mulaszthatták el a fürdő megtekintését. A bombay-i utazási iroda főnökével együtt most már 9, messze Keletről érkezett vendége van Fürednek. Az előadások során ma dr. Fodor Imre kórházi főorvos és Boross József egyetemi magántanár léptek a gyógyterem dobogójára. Szervi kölcsönhatások az elégtelen vérkeringésnél és az ezekből folyó terápiás következmények címen tartott előadásában dr. Fodor Imre kifejtette, hogy az elégtelen vérkeringés az egész szervezetet áthangolja. Ez az áthangolás a legkülönbözőbb utakon történik, megváltoznak a szervi működések, a légzés, a mirigyes szervek működése, de megváltozik az egész anyagcsere is. A bonyolult gépezetek részletes boncolgatása nemcsak elméleti jelentőségű, hanem fontos terápiás következeményekkel is jár, miután e következményes változások felismerésével a szokásos szívterápiát sokszor, éppen e változásokra ható helyes gyógyítással eredményesebbé lehet tenni. Fontos annak a felismerése, hogy már a keringési elégtelenségnek abban a szakában, amelyben még gyógykezelésnek szükségessége nem forog fenn, már jól kimutatható és mérhető eltérések vannak a normálistól. E minimális különbségek hatékonysága finom idegrendszeri elváltozásokban nyilvánulhat meg. Ebből származik a kompenzált szívbajosok (ahol a szívműködés hiba mellett is kielégít) pszichés irritáltsága, sajátos lelki élete és igen sokszor szellemi kiválósága és az a csodálatos akaraterő, amellyel testi terheltségük dacára szellemi és testi erőfeszítésekre képesek: ez ez lelki túlkompenzáció. PÍ-ogíim^iíTul fef&^JT Tätiger Vilrnoá egyetemi tanár, az Országos Közegészségügyi Tanács elnöke is. Az utolsó sorok egyikéből mert föl az előadói emelvényre s a többi közt ezt mondotta: — Most, amikor ezt az értékes előadást végighallgattam, feltámadt bennem a szörnyű vágy, hogy ősa fejjel és szakállal ismét beiratkozzam medikusnak, hogy lássam 50—60 esztendő után, amikor én az egyetem hallgatója voltam, s most milyen eszközökkel dolgozik az orvostudomány. A kedves bevezetőt lelkesen megtapsolták a tanfolyam hallgatói, majd dr. Tauffer Vilmos azokról a különbségekről beszélt, amelyek a régi és a modern orvosi tudományt jellemzik. Az ő korában a klinikai gyakorlaton alapult az orvostudomány, most pedig a látszat azt mutatja, hogy a laboratóriumi kutatás nyomult előtérbe. Tulajdonkéntén egyik sem jutott előnybe vagy hátrányba a másikkal szemben, hanem a két kutatási ág szorosabb kapcsolatba került. A következő előadó Boross József egyetemi magántanár volt, aki a szabálytalan szívverés felismeréséről, értékeléséről és kezeléséről beszélt. Főként azokkal a ritmuszavarokkal foglalkozott, melyek betegszívű embereken fordulnak elő és amelyek a keringésre nézve ártalmasak. Este dr. Janovics Sándor néhány gyógyszer biológiai vizsgálatáról tartott tudományos előadást filmképek bemutatásával. Dr. B. H. Fodor Imre . PESTI NAPLÓ 1930 május 21 487 Mint a virágfakadás, amellyel a tavasz ékesíti magát, oly tiszta lesz fehérneműje a Radiontól. Dörzsölés és kefe nélkül tisztul a ruha, mert egymaga más!