Pesti Napló, 1931. július (82. évfolyam, 146–172. szám)
1931-07-18 / 161. szám
Szombat A néger hullámjogosultsága Nagy megelégedéssel és őszinte megnyugvással vesszük tudomásul afővárosnak azt az intézkedését és elvi jelentőségű döntését, hogy a négernek is szabad fűrödnie. Hogy egészen őszinték legyünk: hosszú idő óta ez az első nagyobb jelentőségű hatósági intézkedés, amelyet százszázalékos elismeréssel és minden fentartás nélküli helyesléssel fogadunk. Emberi érzésünket, európai lelkiismeretünket nyugtatta meg ez a fővárosi intézkedés, amelyre szükség volt és amely ellentmondást nem tűrően jelentette ki, hogy a Gellért hullámfürdőben a néger is fürödhet, mert a magyar törvények nem tesznek különbséget ember és ember között, hanem mindenki számára teljesen egyenlő jogokat biztosítanak. A szomorú csak az, hogy ennek a kijelentésére és hatósági leszögezésére szükség volt. A szomorú csak az, hogy 1931-ben Budapesten olyan dolgok történhetnek, amelyek miatt olyan régi igazságokat kell hatóságilag újra felfedezni, hogy a négernek is szabad fürödnie és hogy az embereknek Európában színre való tekintet nélkül egyenlő jogaik vannak. * A kínos ügy, mint ismeretes, lényegében az, hogy dr. Ramon Costelo kubai néger orvos eljött Budapestre, mert több külföldre küldött magyar propagandafüzetben azt olvasta, hogy Budapest fürdőváros. A néger orvos tanulmányozni akarta Budapest világhírű fürdőit és ezért jegyet váltott a leghíresebb pesti fürdőbe, a Hullámba. Nagyon meleg volt, sokan voltak a fürdőben és a hullámok, a kitűnő, villanyerőre berendezett hullámok lelkesen, költséget és fáradságot nem kímélve, fajra, felekezetre, nemzetiségre, korra, nemre és családi állapotra való tekintet nélkül hűsítették, sőt üdítették a jelenlevőket. A néger orvos úgy gondolta, hogy az oly sokat tapasztalt és látott hullámoknak egészen mindegy, hogy fehér vagy fekete testeket ringatnak-e. Elkezdett hát ürülni és már épen örülni akart a kitűnő pesti fürdőnek, már éppen arra gondolt, hogy Pest mégis csak szép fürdőváros — amikor odalépett a víz partjához néhány úr ée intettek neki, hogy jöjjön ki. Kijött a partra és az urak itt közölték vele, hogy nagyon sajnálják, nekik ez az egész izé nagyon kellemetlen, dehát tekintettel arra, hogy a Hullámban amerikaiak is fürödnek és az amerikaiak nem szeretik a négereket, udvariasan felszólítják, hogy távozzék, próbáljon szerencsét más strandon, ahova amerikaiak nem járnak. Szóltak és gyengéden, de energikusan kituszkolták a kubai orvost a hullámokból. A szegény Eamon Costellot kissé lehangolta ez az eset, de most már elvi kérdést csinált belőle és három napon át délelőtt és délután jelentkezett a fürdő pénztáránál, hogy jegyet váltson. Jegyet nem kapott, nem engedték be, mire pesti barátai útján panaszt tett a fővárosnál. A fürdőigazgatóság azzal védekezett, hogy az amerikaiak nem akarnak együtt fürödni a négerrel és miután négerből csak egy van, amerikaiból pedig sok, fel kell áldozniuk a négert. A főváros viszont, amelyet jelen esetben Borvendég alpolgármester képviselt, péntek este meghozta döntését, amely szerint a négert be kell engedni a hullámba. * Megvalljuk: majdnem büszkék vagyunk egy kicsit arra, hogy ilyen gyorsan elintéződött ez a néger-ügy. Egy miniatűr Dreyfus-ügy volt ez az érdekek, a magasabb fokúi érdekek ütköztek össze az igazsággal. Az igazságot alárendelték az üzleti érdekeknek, a négert, minthogy csak egy volt belőle, feláldozták az amerikaiaknak, akikből sok van. Három nappal ezelőtt történt a néger Dreyfus-ügy ítélete és három nap alatt már meg is jött a revízió: a néger rehabilitálása, az igazság rehabilitálása. A főváros alpolgármesterében volt elég bátorság ahoz, hogy egy erkölcsi elvet a jól felfogott üzleti elvek fölé helyezzen. Talán három-négy kényes amerikai nem fog többé elmenni a Hullámba, a főváros elveszít néhány pengőt, de megment egy sokkal nagyobb dolgot: az igazságot. A magyar törvények szerint minden ember egyenlő és mindenkinek egyenlő jogai vannak, ezt mondta a városházi határozat. Sajnos, ezt az axiómát nálunk időnként újra és újra el kell mondani. Franciaországban komikus volna, ha ezt egy ilyen üggyel kapcsolatban újra felfedeznék. Franciaországban ennek a véleménynek már elég nagy tradíciója van. Minden ember egyenlő, minden embernek egyenlő jogai vannak, nem árt, ha ezt Franciaországtól keletre néha-néha újra felidézik. És különösen nem árt, ha egy pillanatnyi érdek rovására fedezik fel. 1931. július 17-én hatóságilag megint kimondották, hogy Magyarországon minden embernek egyenlő jogai vannak. Jó lesz ezt egy darabig megint megjegyezni. * Amerikában nem szeretik a négereket, az anglok sem szeretik a négereket. Az amerikaiak és az angolok kultúrnépek: akik tehát nem szeretik a négereket, azok kultúrnépek. Ez egy kétségbeejtően szörnyű szofizma. Úgy látszik azonban, hogy egyesek, részben üzletből, részben sznobizmusból ilyen szofizmákben gondolkoznak. Előkelőek akarnak lenni, amerikai és angol »stílust« akarnak és ezt úgy csinálják, hogy a négereket nem engedik fürödni. Milyen mély, rejtett vagy talán nem is egészen rejtett freudi okai lehetnek annak a mentalitásnak, amely éppen ezt veszi át az anya, és amerikai életstílusból, csak ezt és semmi mást. Ez a mentalitás az egyik kezével nagyon, előkelő és nagyon nyugati gesztussal nem engedi fürödni a négert, a másik kezével viszont kevésbé nyugatian és kevésbé előkelően az érdeklődő idegeneket végigkalauzolja a gyógyfürdő öszszes helyiségein. Megmutatja az előkelő nyugati idegeneknek, hogy miképpen gyógyfürdőznek a bennszülöttek. Angol és amerikai urak és hölgyek Baedeckerrel a kezükben, idegenvezetővel az élükön, végigjárják a gyógyfürdő helyiségeit, ahol igen erős neglizsében csendet és magányt (»privacyt — ez is angol szó) keresve fürdenek és kúrálják magukat rendszerint többé-kevésbé beteg emberek. Autocarokban járják be az idegenek a várost, és a ciceronek hangosan magyarázzák: ez itt a Halászbástya, ez itt a parlament, ez itt a tőzsde, ez pedig a gyógyfürdő, ahol a benszülöttek valódi, hamisítatlan fürdőeszközökkel gyógyítják valódi hamisítatlan betegségüket. Az idegenek csodálkoznak, hogy mért kell ezt nekik megnézni, a gyógyulást kereső benszülöttek is csodálkoznak, hogy mért mutogatják őket zárt helyiségekben, igazi benszülötti félmeztelenségben az idegeneknek, mint az ajaknégereket Van Budapesten éppen elég látnivaló és éppen elég nyilvános fürdő is, de az idegeneket éppen a zárt fürdőbe vezetik be a reumás és májbajos gyógyfürdőtöket nézni. De most már ne beszéljünk erről. Egyelőre nyugodjunk meg és elégedjünk meg annyival, hogy a négernek is szabad fürödni a Hullámban. A néger teljes hullámjogosultságot kapott. Elégtételt adtunk a négernek. A négernek? Nem. Az egyenlőség elvének adtunk elégtételt. Voltairenek és Rousseaunak adtunk elégtételt. Kantnak és Lessingnek, Lincolnnak (aki különben tudtunkkal amerikai volt), Kossuth Lajosnak és Eötvös Károlynak adtunk elégtételt. Az európai kultúrának adtunk elégtételt. A fekete dr. Costello holnaptól kezdve az európai kultúra hullámaiban fog fürödni. Bálint György PESTI NAPLÓ 1931 július 18 11 Esti rablótámadás a Rákospatak mellett Péntek est© rablótámadás történt a trékencca és Rákospatak közötti úton. Radics János 23 éves iparos a sötét úton sétált, Wolf Margit ugyancsak 23 éves magántisztviselőnővel. Egyszer csak hátulról kikapta valaki Wolf Margit retiküljét és futásnak eredt Radics a menekülő tolvaj után rohant, aki közben eldobta a retikült és úgy szaladt tovább. A fiatalember utolérte a tolvajt, leteperte a földre és hosszas birkózás után ártalmatlanná tette. A rablótámadót ezután bevitték a főkapitányságra, ahol megállapították, hogy Fekete Antalnak hívják. 30 éves gyári munkás. Vallomása után őrizetbe vették. — Ellentét a posta és a viszonteladók boletta-jutaléka körül. A legutóbbi kormányrendelet a bolettaárusítással foglalkozó posta jutalékát másfél százalékról hét ezrelékre csökkenti. A postára nézve csak előnnyel járhatott a jutaléknak mai megállapítása. Más azonban a helyzet a viszontelárusítókkal szemben. A múltban a posta egy fél százalékot tartott meg magának, egy százalékot átengedett a viszontelárusíóknak, vagyis a trafikosoknak, míg most magának tart meg öt ezreléket és a viszontelárusítóknak enged át két ezreléket, nyilván azért, hogy a gabonakereskedelmi szervek rá legyenek kényszerítve, hogy a balettát egyedül a postán szerezzék be. A Dohánykisárusok Országos Szövetsége interveniált a pénzügyminisztériumban és reméli, hogy a pénzügyminiszter módját ejti annak, hogy e fontos kérdésben kielégítő intézkedéssel hidalja át a posta és a viszonteladók közötti ellentéteket. Harminc mázsa búza értékének megfelelő termése lesz holdanként a szegedi rizsültetvényeknek. Szegedről jelentik. A szegedi rizsültetvények fejlődését állandóan figyelemmel kíséri dr. Kogutowitz Károly egyetemi tanár, az Alföldkutató Társaság elnöke. Kogutowitz elmondotta, hogy a kísérlet sikerült, azonban a teljes siker eléréséhez még kétheti fejlődés szükséges. A bemutatott gyökerestől kitönött növényben a laposan összetapadó levelek között rejtőzik a kicsi kalász, amelynek termése a szakértők szerint kifogástalan. A kísérlet sikerének kiszámíthatatlan jelentőséke lesz. A most mutatkozó termés azt ígéri, hogy holdanként nyolc méter mázsát híz, mivel a rizs métermázsájának ára 50 pennő, a holtankénti hozam tehát 400 pennő lenne, ami körülbelül harminc mázsa búza árának felelne meg. A kísérlet céljaira nyolcvan holdat ültettek be és a kísérlet sikere esetén a kísérleti költségek teljes egészükben mesterülnek. — Halálozás. Dr. Halmos Ignác esztergomi prelátuskanonok, volt szemináriumi rektor 78 éves korában Esztergomban elhunyt. Temetése csütörtök délelőtt volt. A temetési szertartást dr. Fehér Gyula nagyprépost végezte a vidéki papság és Esztergom város nagyközönségének részvéte mellett. Vasúti kedvezmény hazai termésű díszfák szállítására. A MÁV igazgatósága a »Virágos Budapest—Virágos Maj?y*rorszig« elnökségének kérésére kedvezményt engedély*»«« • hazai termésű, b«6?,nos fáknak nem minősíthető díszfák t* dugványainak szállítására. Ezekre a C. III. 5-ik osztályának díjtételeit alkalmazzák. — Debrecenben ötven százalékkal emelték a kenyér árát Debrecenből jelenti tudósítónk. A debreceni munkásszervezetek képviselete tiltakozott a debreceni kenyéráremelés ellen és memorandummal fordult Vásári polgármesterhez. A memorandumban többek között a következőket mondják: A Debrecen város munkássága meglepetéssel vette tudomásul, hoiy a debreceni sütőiparosok a kenyér árát, nem várva be az országos intézkedést, 5D°'t-kal emelték. A debreceni pékmestereknek ez a mohósága rendkívül sérti Debrecen fogyasztó rétegeit, de különösen a munkásosztályt. A memorandum további részében a legélesebben tiltakozik az áremelés ellen és kérik a polgármestert hasson oda, hogy a kenyérárak normális megállapítására gyors intézkedés történjék, akár országos rendelettel, akár helyi intézkedéssel. Egy hathónapos csecsemőt csempésztek egy pesterzsébeti lakásba. Pesterzsébetről jelentik: Az elmúlt éjszaka Kálnay Istvánné pesterzsébeti lakos arra lett figyelmes, hogy lakása előszobájában valaki jár. Mire kinézett, az illető eltűnt az előszobából és Kálnay Istvánné az asztalon egy hathónapos kisgyermeket talált. A gyermeket az üllői úti lelencházba szállították. Megindult a nyomozás annak kiderítésére, hogy kié a gyermek s ki vitte be az idegen lakásba. — A moszkvai francia nagykövet gróf Dejean, Párizsból jelentik. Moszkvai francia nagykövetté, hír szerint, gróf Dejean volt rio de janeiroi nagykövetet nevezik ki. — Kitüntetések a pápa aranymiséje alkalmából. XI Pius pápa 50 éves papi jubileuma alkalmából azokat akik a jubileumi ünnepségek rendezésében buzgón közreműködtek, a »Benemeronti« emlékérmekkel tüntették ki. Magyarországon dr. Serédi Jusztiniánábornok-harcegprímás a minap vette kézhez az arany emlékérmet, míg a többi kitüntetett részére Barcza György rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter az Országos Katolikus Szövetséghez küldte el a kitüntetéseket. Elsdi osztályú ezüst emlékérmet kapott: Berczeli Jenő ny. alpolgármester, dr. Magyary Zoltán, a Pázmány Péter tudományegyetem tanára, m. kir. kormánybiztos, Pasteiner János, a Pázmány Péter Tudományegyetem könyvtárának igazgatója, dr. Sipőcz Jenő, Budapest székesfőváros polgármestere és dr. Zsembery István ny. főispán, az Orsz. Kat. Szövetség ügyvezető alelnöke. Másodosztályú ezüst emlékérmet kapott: Bangha Béla Jézus társasági házfőnök, P. Böle Kornél domonkosrendi prior, Czapik Gyula kanonok, e. apát, Erdősi Károly pápai prelátus, a Szent István Társulat vezérigazgatója, Esthy Miklós pápai kamarás, Fekete Márton m. kir. kormánytanácsos, az Orsz. Kat. Szöv. titkára, Hivatal József szerkesztő, báró Kray István országgyűlési képviselő, Prágai Irma, a Kat. Tanítónők és Tanárnők Orta. Szövetségének főtitkára, Bidarcsik Imre prelátus-kanonok, Széman István prelátuskanonok, Tóth László egyetemi magántanár. A bronzemlékéremmel tüntették ki Barthman Miklós esztergomi főegyházmegyei levéltárost Markly Rózás és Mádl Jánost. — Egy egyiptomi hercegnő titokzatos halála Párizsban. Párizsból jelentik: Ben Ayad egyiptomi hercegnőt holtan találták párizsi lakásán. A holttest felboncolásakor az a gyanú merült fel, hogy a halált kábítószerek élvezete okozta. A vizsggrálóbíró intézkedésére most laboratóriumi vizsgáat alá veszik a belső részeket — 25,6M pengő költséggel restauráltatja a főváros a Flórián téri földalatti római fürdőt Az óbudai Flórián tér mellett a föld alatt húzódik meg Budapest legrégibb keletű és legérdekesebb római korbeli emléke, amelyet még 1715-ben egy Schönweilner nevű páter fedezett fel. Akvinkum városának közkedvelt s az akkori viszonyok között legmodernebb közfürdője volt ez a földalatti emlék és mint a feltárások mutatják, ez a fürdő már akkor is központi gőzfűtésre volt berendezve, mert az egész területet keresztül-kasul szelik a főzőcsövek. A főváros elhatározta, hogy ezt az értékes rómaikorbéli emléket hozzáférhetővé teszi a közönség részére. Eddig ugyanis nagy vasajtó zárta el a rómaifürdőt a nyilvánosság elől. Most megkezdődnek a római fürdő restaurálási munkálatai. A jövő csütörtöki tanácsülésen előterjesztést tesz a közművelődési ügyosztály, hogy a főváros 25.000 pengő költséget bocsásson rendelkezésre a Flórián-téri római fürdő restaurálására. . . — Házasság. Kertész Ilonka, Jászberény és Deutsch László, Budapest jegyesek. (Minden külön értesítés helyett.) — Férfihulla a vasúti töltésen. Július 18-án Örkény határában, az Örkényi és csurgói vasútállomás között a vasúti töltésen egy 35—10 év körüli, hosszas arcú, gesztenyebarna, nyírott bajuszú, barna szemöldökű, gesztenyebarna, őszes hajú, ismeretlen férfi hullájára bukkantak a járókelők. A hulla szívén keresztül van lőve, mellette a földön hevert a forgópisztoly. Ruházata szürke sportsapka, szürke nyárikabát, mellény, pantalló és fekete, fűzős cipő. Személyazonosságát eddig megállapítani nem sikerült Ismertetőjele: bal karján koszorúban szívalak van tetoválva. A szívalakban Sz. K. kezdőbetűk, a koszorú felső részén 1915, alsó részén 1925. évszámok, míg ezalatt keresztben álló kardok láthatók. Kilétének, valamint az elhalálozás körülményeinek kiderítése végett a csendőrség nyomozást indított. CrAJf^xsi srwuAjy jcAy r mjuxcLOJA xtc&KJ '