Pesti Napló, 1931. július (82. évfolyam, 146–172. szám)

1931-07-18 / 161. szám

Szombat A néger hullámjogosultsága Nagy megelégedéssel és őszinte megnyugvással vesszük tudomásul a­­fővárosnak azt az­ intézkedését és elvi jelentőségű döntését, hogy a négernek is szabad fű­rödnie. Hogy egészen őszinték legyünk: hosszú idő óta ez az első nagyobb jelentőségű hatósági intézkedés, amelyet százszázalékos elismeréssel és minden fentar­tás nélküli helyesléssel fogadunk. Emberi érzésünket, európai lelkiismeretünket nyugtatta meg ez a fővárosi intézkedés, amelyre szükség volt és amely ellentmon­dást nem tűrően jelentette ki, hogy a Gellért hullám­fürdőben a néger is fürödhet, mert a magyar törvé­nyek nem tesznek különbséget ember és ember között, hanem mindenki számára teljesen egyenlő jogokat biztosítanak. A szomorú csak az, hogy ennek a ki­jelentésére és hatósági leszögezésére szükség volt. A szomorú csak az, hogy 1931-ben Budapesten olyan dol­gok történhetnek, amelyek miatt olyan régi igazságo­kat kell hatóságilag újra felfedezni, hogy a néger­nek is szabad fürödnie és hogy az embereknek Európá­ban színre való tekintet nélkül egyenlő jogaik vannak. * A kínos ügy, mint ismeretes, lényegében az, hogy dr. Ramon Coste­lo kubai néger orvos eljött Budapestre, mert több külföldre küldött magyar propagandafüzet­ben azt olvasta, hogy Budapest fürdőváros. A néger orvos tanulmányozni akarta Budapest világhírű fürdőit és ezért jegyet váltott a leghíresebb pesti fürdőbe, a Hullámba. Nagyon meleg volt, sokan voltak a fürdőben és a hullámok, a kitűnő, villanyerőre berendezett hul­lámok lelkesen, költséget és fáradságot nem kímélve, fajra, felekezetre, nemzetiségre, korra, nemre és családi állapotra való tekintet nélkül hűsítették, sőt üdítették a jelenlevőket. A néger orvos úgy gondolta, hogy az oly sokat tapasztalt és látott hullámoknak egészen mind­egy, hogy fehér vagy fekete testeket ringatnak-e. El­kezdett hát ürü­lni és már épen örülni akart a kitűnő pesti fürdőnek, már éppen arra gondolt, hogy Pest mégis csak szép fürdőváros — amikor odalépett a víz partjához néhány úr ée intettek neki, hogy jöjjön ki. Kijött a partra és az urak itt közölték vele, hogy na­gyon sajnálják, nekik ez az egész izé nagyon kellemet­len, dehát tekintettel arra, hogy a Hullámban ameri­kaiak is fürödnek és az amerikaiak nem szeretik a né­gereket, udvariasan felszólítják, hogy távozzék, próbál­jon szerencsét más strandon, ahova amerikaiak nem jár­nak. Szóltak és gyengéden, de energikusan kituszkolták a kubai orvost a hullámokból. A szegény Eamon Cos­tellot kissé lehangolta ez az eset, de most már elvi kér­dést csinált belőle és három napon át délelőtt és délután jelentkezett a fürdő pénztáránál, hogy jegyet váltson. Jegyet nem kapott, nem engedték be, mire pesti ba­rátai útján panaszt tett a fővárosnál. A fürdőigazgató­ság azzal védekezett, hogy az amerikaiak nem akarnak együtt fürödni a négerrel és miután négerből csak egy van, amerikaiból pedig sok, fel kell áldozniuk a négert. A főváros viszont, amelyet jelen esetben Borvendég al­polgármester képviselt, péntek este meghozta döntését, amely szerint a négert be kell engedni a hullámba. * Megvalljuk: majdnem büszkék vagyunk egy kicsit arra, hogy ilyen gyorsan elintéződött ez a néger-ügy. Egy miniatűr Dreyfus-ügy volt ez­ az érdekek, a maga­sabb fokúi érdekek ütköztek össze az igazsággal. Az igazságot alárendelték az üzleti érdekeknek, a négert, minthogy csak egy volt belőle, feláldozták az ameri­kaiaknak, akikből sok van. Három nappal ezelőtt tör­tént a néger Dreyfus-ügy ítélete és három nap alatt már meg is jött a revízió: a néger rehabilitálása, az igazság rehabilitálása. A főváros alpolgármesterében volt elég bátorság ahoz, hogy egy erkölcsi elvet a jól felfogott üzleti elvek fölé helyezzen. Talán három-négy kényes amerikai nem fog többé elmenni a Hullámba, a főváros elveszít néhány pengőt, de megment egy sok­kal nagyobb dolgot: az igazságot. A magyar törvények szerint minden ember egyenlő és mindenkinek egyenlő jogai vannak, ezt mondta a városházi határozat. Saj­nos, ezt az axiómát nálunk időnként újra és újra el kell mondani. Franciaországban komikus volna, ha ezt egy ilyen üggyel kapcsolatban újra felfedeznék. Fran­ciaországban ennek a véleménynek már elég nagy tra­díciója van. Minden ember egyenlő, minden embernek egyenlő jogai vannak, nem árt, ha ezt Franciaországtól keletre néha-néha újra felidézik. És különösen nem árt, ha egy pillanatnyi érdek rovására fedezik fel. 1931. július 17-én hatóságilag megint kimondották, hogy Ma­gyarországon minden embernek egyenlő jogai vannak. Jó lesz ezt egy darabig megint megjegyezni. * Amerikában nem szeretik a négereket, az anglok sem szeretik a négereket. Az amerikaiak és az angolok kultúrnépek: akik tehát nem szeretik a négereket, azok kultúrnépek. Ez egy kétségbeejtően szörnyű szofizma. Úgy látszik azonban, hogy egyesek, részben üzletből, részben sznobizmusból ilyen szofizmákben gondolkoz­nak. Előkelőek akarnak lenni, amerikai és angol »stílust« akarnak és ezt úgy csinálják, hogy a négereket nem engedik fürödni. Milyen mély, rejtett vagy talán nem is egészen rejtett freudi okai lehetnek annak a menta­litásnak, amely éppen ezt veszi át az anya, és amerikai életstílusból, csak ezt és semmi mást. Ez a mentalitás az egyik kezével nagyon, előkelő és nagyon nyugati gesz­tussal nem engedi fürödni a négert, a másik kezével viszont kevésbé nyugatian és kevésbé előkelően az ér­deklődő idegeneket végigkalauzolja a gyógyfürdő ösz­szes helyiségein. Megmutatja az előkelő nyugati idege­neknek, hogy miképpen gyógyfürdőznek a bennszülöt­tek. Angol és amerikai urak és hölgyek Baedeckerrel a kezükben, idegenvezetővel az élükön, végigjárják a gyógyfürdő helyiségeit, ahol igen erős neglizsében csen­det és magányt (»privacyt — ez is angol szó) keresve fürdenek és kúrálják magukat rendszerint többé-kevésbé beteg emberek. Autocarokban járják be az idegenek a várost, és a ciceronek hangosan magyarázzák: ez itt a Halászbástya, ez itt a parlament, ez itt a tőzsde, ez pe­dig a gyógyfürdő, ahol a benszülöttek valódi, hamisí­tatlan fürdőeszközökkel gyógyítják valódi hamisítatlan betegségüket. Az idegenek csodálkoznak, hogy mért kell ezt nekik megnézni, a gyógyulást kereső benszülöttek is csodálkoznak, hogy mért mutogatják őket zárt helyi­ségekben, igazi benszülötti félmeztelenségben az idege­neknek, mint az ajaknégereket Van Budapesten éppen elég látnivaló és éppen elég nyilvános fürdő is, de az idegeneket éppen a zárt fürdőbe vezetik be a reumás és májbajos gyógyfürdőtöket nézni. De most már ne beszéljünk erről. Egyelőre nyugod­junk meg és elégedjünk meg annyival, hogy a néger­nek is szabad fürödni a Hullámban. A néger teljes hul­lámjogosultságot kapott. Elégtételt adtunk a négernek. A négernek? Nem. Az egyenlőség elvének adtunk elég­tételt. Voltai­renek és Rousseaunak adtunk elégtételt. Kantnak és Lessingnek, Lincolnnak (aki különben tud­tunkkal amerikai volt), Kossuth Lajosnak és Eötvös Károlynak adtunk elégtételt. Az európai kultúrának ad­tunk elégtételt. A fekete dr. Costello holnaptól kezdve az európai kultúra hullámaiban fog fürödni. Bálint György PESTI NAPLÓ 1931 július 18 11 ­ Esti rablótámadás a Rákospatak mellett Péntek est© rablótámadás történt a tréke­ncca és Rákospatak közötti úton. Radics János 23 éves iparos a sötét úton sétált, Wolf Margit ugyancsak 23 éves magántisztviselőnővel. Egyszer csak há­tulról kikapta valaki Wolf Margit retikü­ljét és futásnak eredt Radics a menekülő tolvaj után rohant, aki közben eldobta a retikült és úgy sza­ladt tovább. A fiatalember utolérte a tolvajt, le­teperte a földre és hosszas birkózás után ártal­matlanná tette. A rablótámadót ezután bevitték a főkapitányságra, ahol megállapították, hogy Fekete Antalnak hívják. 30 éves gyári munkás. Vallomása után őrizetbe vették. — Ellentét a posta és a viszonteladók boletta-juta­léka körül. A legutóbbi kormányrendelet a boletta­árusítással foglalkozó posta jutalékát másfél százalék­ról hét ezrelékre csökkenti. A postára nézve csak előnnyel járhatott a jutaléknak mai megállapítása. Más azonban a helyzet a viszontelárusítókkal szemben. A múltban a posta egy fél százalékot tartott meg magá­nak, egy százalékot átengedett a viszontelárusíóknak, vagyis a trafikosoknak, míg most­ magának tart meg öt ezreléket és a viszontelárusítóknak enged át két ez­reléket, nyilván azért, hogy a gabonakereskedelmi szer­vek rá legyenek kényszerítve, hogy a balettát egyedül a postán szerezzék be. A Dohánykisárusok Országos Szövetsége interveniált a pénzügyminisztériumban és reméli, hogy a pénzügyminiszter módját ejti annak, hogy e fontos kérdésben kielégítő intézkedéssel hidalja át a posta és a viszonteladók közötti ellentéteket.­­ Harminc mázsa búza értékének megfelelő termése lesz holdanként a szegedi rizsültetvények­nek. Szegedről jelentik. A szegedi rizsültetvények fejlődését állandóan figyelemmel kíséri dr. Ko­gutowitz Károly egyetemi tanár, az Alföldkutató Társaság elnöke. Kogutowitz elmondotta, hogy a kísérlet sikerült, azonban a teljes siker eléréséhez még kétheti fejlődés szükséges. A bemutatott gyökerestől ki­tönöt­t növényben a laposan össze­tapadó levelek között rejtőzik a kicsi kalász, amelynek termése a szakértők szerint kifogásta­lan. A kísérlet sikerének kiszámíthatatlan jelen­tősék­e lesz. A most mutatkozó termés azt ígéri, hogy holdanként nyolc méter mázsát híz, mivel a rizs métermázsájának ára 50 pennő, a holt­ank­énti hozam tehát 400 pennő lenne, ami körülbelül har­minc mázsa búza árának felelne meg. A kísérlet céljaira nyolcvan holdat ültettek be és a kísérlet sikere esetén a kísérleti költségek teljes egészük­ben mesterülnek. — Halálozás. Dr. Halmos Ignác esztergomi prelátus­kanonok, volt szemináriumi rektor 78 éves korában Esz­tergomban elhunyt. Temetése csütörtök délelőtt volt. A temetési szertartást dr. Fehér Gyula nagyprépost vé­gezte a vidéki papság és Esztergom város nagyközönsé­gének részvéte mellett. Vasúti kedvezmény hazai termésű díszfák szállítására. A MÁV igazgatósága a »Virágos Budapest—­Virágos Maj?y*r­orsz­ig« elnökségének kérésére kedvezményt engedély*»«« • hazai termésű, b«6?,nos fáknak nem minősíthető díszfák t* dugványainak szállítására. Ezekre a C. III. 5-ik osztályának díjtételeit alkalmazzák. — Debrecenben ötven százalékkal emelték a kenyér árát Debrecenből jelenti tudósítónk. A de­breceni munkásszervezetek képviselete­­ tiltako­zott a debreceni kenyéráremelés ellen és memoran­dummal fordult Vásári polgármesterhez. A me­morandumban többek között a következőket mondják: A Debrecen város munkássága meglepetéssel vette tudomásul, hoi­y a debreceni sütőiparosok a kenyér árát, nem várva be az országos intézkedést, 5D°'t-kal emelték. A debreceni pékmestereknek ez a mohósága rendkívül sérti Debrecen fogyasztó rétegeit, de különösen a munkásosztályt. A memo­randum további részében a legélesebben tiltakozik az áremelés ellen és kérik a polgármestert has­son oda, hogy a kenyérárak normális megállapí­tására gyors intézkedés történjék, akár országos rendelettel, akár helyi intézkedéssel.­­ Egy hathónapos csecsemőt csempésztek egy pest­erzsébeti lakásba. Pesterzsébetről jelentik: Az elmúlt éjszaka Kálnay Istvánné pesterzsébeti lakos arra lett figyelmes, hogy lakása előszobájában valaki jár. Mire kinézett, az illető eltűnt az előszobából és Kálnay Ist­­vánné az asztalon egy hathónapos kisgyermeket talált. A gyermeket az üllői úti lelencházba szállították. Meg­indult a nyomozás annak kiderítésére, hogy kié a gyer­­mek s ki vitte be az idegen lakásba. — A moszkvai francia nagykövet gróf Dejean, Párizsból jelentik. Moszkvai francia nagykö­vetté, hír szerint, gróf Dejean volt rio de janeiroi nagykövetet nevezik ki. — Kitüntetések a pápa aranymiséje alkalmából. XI Pius pápa 50 éves papi jubileuma alkalmából azokat akik a jubileumi ünnepségek rendezésében buzgón köz­reműködtek, a »Benemeronti« emlékérmekkel tüntették ki. Magyarországon dr. Serédi Jusztinián­ábornok-har­­cegprímás a minap vette kézhez az arany emlékérmet, míg a többi kitüntetett részére Barcza György rendkí­vüli követ és meghatalmazott miniszter az Országos Ka­tolikus Szövetséghez küldte el a kitüntetéseket. Elsdi osztályú ezüst emlékérmet kapott: Berczeli Jenő ny. alpolgármester, dr. Magyary Zoltán, a Pázmány Péter tudományegyetem tanára, m. kir. kormánybiztos, Pas­teiner János, a Pázmány Péter Tudományegyetem könyvtárának igazgatója, dr. Sipőcz Jenő, Budapest székesfőváros polgármestere és dr. Zsembery István ny. főispán, az Orsz. Kat. Szövetség ügyvezető alelnöke. Má­sodosztályú ezüst emlékérmet kapott: Bangha Béla Jé­zus társasági házfőnök, P. Böle Kornél domonkosrendi prior, Czapik Gyula kanonok, e. apát, Erdősi Károly pápai prelátus, a Szent István Társulat vezérigazgatója, Esthy Miklós pápai kamarás, Fekete Márton m. kir. kormánytanácsos, az Orsz. Kat. Szöv. titkára, Hivatal József szerkesztő, báró Kray István országgyűlési kép­viselő, Prágai Irma, a Kat. Tanítónők és Tanárnők Orta. Szövetségének főtitkára, Bidarcsik Imre prelátus-kano­nok, Széman István prelátuskanonok, Tóth László egye­temi magántanár. A bronzemlékéremmel tüntették ki­ Barth­man Miklós esztergomi főegyházmegyei levéltár­­ost Markly Rózás és Mádl Jánost. — Egy egyiptomi hercegnő titokzatos halála Párizsban. Párizsból jelentik: Ben Ayad egyip­tomi hercegnőt holtan találták párizsi lakásán. A holttest felboncolásakor az a gyanú merült fel, ho­gy a halált kábítószerek élvezete okozta. A vizsgg­rálóbíró intézkedésére most laboratóriumi vizsgá­at alá veszik a belső részeket — 25,6M pengő költséggel restauráltatja a főváros a Flórián­ téri földalatti római fürdőt Az óbudai Fló­rián tér mellett a föld alatt húzódik meg Budapest legrégibb keletű és legérdekesebb római korbeli emléke, amelyet még 1715-ben egy Schönweilner nevű páter fe­dezett fel. Akvinkum városának közkedvelt s az akkori viszonyok között legmodernebb közfürdője volt ez a földalatti emlék és mint a feltárások mutatják, ez a fürdő már akkor is központi gőzfűtésre volt beren­dezve, mert az egész területet keresztül-kasul szelik a főzőcsövek. A főváros elhatározta, hogy ezt az értékes rómaikor­béli emléket hozzáférhetővé teszi a közönség részére. Eddig ugyanis nagy vasajtó zárta el a római­fürdőt a nyilvánosság elől. Most megkezdődnek a ró­mai fürdő restaurálási munkálatai. A jövő csütörtöki tanácsülésen előterjesztést tesz a közmű­velődési ügy­osztály, hogy a főváros 25.000 pengő költséget bocsás­son rendelkezésre a Flórián-téri római fürdő restaurá­lására. . . — Házasság. Kertész Ilonka, Jászberény és Deutsch László, Budapest jegyesek. (Minden külön értesítés helyett.) — Férfihulla a vasúti töltésen. Július 18-án Örkény határában, az Örkényi és csurgói vasútállomás között a vasúti töltésen egy 35—10 év körüli, hosszas arcú, gesz­tenyebarna,­ nyírott bajuszú, barna szemöldökű, gesz­tenyebarna, őszes hajú, ismeretlen férfi hullájára buk­kantak a járókelők. A hulla szívén keresztül van lőve, mellette a földön hevert a forgópisztoly. Ruházata szürke sportsapka, szürke nyárikabát, mellény, pan­talló és fekete, fűzős cipő. Személyazonosságát eddig megállapítani nem sikerült Ismertetőjele: bal karján koszorúban szívalak van tetoválva. A szívalakban Sz. K. kezdőbetűk, a koszorú felső részén 1915, alsó részén 1925. évszámok, míg ezalatt keresztben álló kardok lát­hatók. Kilétének, valamint az elhalálozás körülményei­nek kiderítése végett a csendőrség nyomozást indított. Cr­AJf^xsi srwuAjy jcAy r mjuxcLOJA xtc&KJ '

Next