Pesti Napló, 1933. június (84. évfolyam, 123–145. szám)

1933-06-17 / 135. szám

Szombat PESTI NAPLÓ Í933 jSníus 17 Prof. Lenard címere * Lenard Fülöpnek, a magyar származású német tu­dósnak hetvenedik születésnapjára családi címert ado­mányozott Hindenburg elnök, miután — mint a berlini jelentés mondja — az új német alkotmány szerint az elnöknek nincsen joga nemességet adományozni. — Szépnn vagyunk! — gondolják erre demokrata polgártársaim. — 1933-at írunk., 9 még mindig ily ócska cafrangokkal bíbelődnek az emberek! Lenard egyik föl­fedezője az X-sugaraknak s ezzel halhatatlanná tette a nevét; megnyerte a Nobel-dijat s abban a kitüntetésben äs részesült, hogy állásából nem csapták el a nácik... Mi az ördögnek kell egy ilyen híres és ilyen nagy em­bernek címert Magam is demokrata vagyok minden oly dologban, melyben minden rendes embernek demokratának kell lennie, — azaz: vallom azt a nagy éa szent elvet, hogy mindnyájan egyenlő jogokkal jövünk © világra, tehát egyenlő tehetséget és egyenlő szorgalmat feltételezve, egyenlő a jogunk a boldoguláshoz. Azonban mégsem értek egyet azokkal, akik a Lenard és Hindenburg ügyön megütköznek, mert úgy gondolom, hogy ez az ügy I.enard professzornak és a német birodalom fejének az ügye. Ha Lenard a kitüntetés ilyen fajtájának örül és lia Hindenburg azt, amit az öreg professzor óhajtott, megadhatta neki és meg is adta, akkor ehez a dologhoz nekünk szavunk nem lehet. Még a német adófizető sem beszélhet bele a dologba, mert hiszen a kitüntetésnek ez a fajtája mindenesetre olcsó, és valami nemzeti ajándék átadása bizonyára többe került volna. Lenard címerének pajzsába a német birodalmi sast rajzolták. Ez nem volt valami szorencség ötlet, mert ha jól tudom, ugyanilyen sas van a német nyomdá­szok címerében is. A német nyomdászok évszázadok óta használják ezt a címert, anélkül persze, hogy neme­sek lennének. Más ilyen »polgári címerek« is voltak; például a régi világban a vaskereskedőknek (akiket jobb magyarsággal vasárusoknak hívtak), szintén volt címerük, a pajzsban három golyóval. Azok a bolto­sok, akik puskaport árultak, egy kürtalakú jelvényt viseltek a polgári címeriikben; ugyanis hajdan a puskaport ökörszarvba zárva hordták a vadászok és a katonák. Ha az egykori nyomdász, egykori vasárus vagy egykori vegyeskereskedő mai utóda elődének címe­rét látja: nincs az a tudós genealógus, aki el tudja vele hitetni, hogy a címeres előd nem volt nemes em­ber, hanem egyszerű polgár volt. Werbőczy azt Irta híre« művében, hogy a címer dí­sze a nemességnek, de nem kelléke és nem része. Sok nemes van, akinek sohasem volt címere. A régi nemes­séget igazolni is sokkal könnyebb, mint az ősi címert, és éppen legrégibb családaink közül igen sok használ ugyan címert, de a címerhez való jogát semmiképpen sem tudná igazolni. Viszont a régi címcrhasználat nem bizonyít semmit. Negyedszázaddal ezelőtt Dalmáciában feltűnt nekem, hogy majdnem minden régi sírkövön és kapufélfán címer van. Végére jártam a dolognak és rájöttem, hogy azok az ősi »címerek«, melyekre a mai utódok oly büszkék, semmi egyebek, mint mesterség­jegyek, melyeket címer-keretbe foglaltak, mert így íjobban festettek«. Nagy fáradsággal rajzolgattam a hat-hétszázéves kőemlékeket s oly sorozatot állítottam össze, melyek a fejlődés egész folyamatát elénk állít­ják: az egyszerű kőfaragó-balta, mely csak azt jelezte a sírkövön, hogy a sír lakója életében, kőfaragó mester­séget űzte, vagy a szőlőkapa, a kásatörő stb., mint stl­lizálódott egyre finomabbra, úgy, hogy végül valóságos címer lett belőle. De itt, Magyarországon is tömérdek »polgári címert« láttam. Ugyanis a régi magyar jogban igen nagy sze­repe volt a pecsétnek. Majdnem minden írástudó ember­nek volt pecsétgyűrűje. Aki a városi közgyűlésen szék­sértést követett el, azonnal tartozott a bírságot lefizetni s ha nem volt nála pénz, menten lecsukták; de ha pe­csétgyűrűjét letette a tanácskozóterem asztalára, szaba­don elmehetett. Hivatali iratokra nem volt elég az alá­írás, oda pecsét is kellett. Akinek nem volt címere, tet­szése szerinti rajzot vágatott a rézmetszővel a gyűrű­jébe. Ezerszámra tudnék ilyen önkényes polgári címeit publikálni, ha akadna olyan bolond, aki az ilyesmire pénzt adna. Nálunk az eféle dolgoknak egyelőre befellegzett. Ne higyjük azonban, hogy új címerek most már nem kelet­keznek. Igenis ismerek nagyon szép címereket, melyek még csak néhány évesek és mégis teljesen törvényesek es megtámadhatatlanul érvényesek. Minden felszentelt püspöknek van saját címere, mégpedig egyházi méltóságából kifolyólag. Ebben a tekintetben nagyon furcsa a helyzet; ugyanis ha egy püspök főúri vagy nemesi családból származik, családi címerét püspökké szenteltetése után kizárólag csak ab­ban az esetben használhatja, ha vagy a Máltai, vagy a Szent Sír Lovagrendnek a tagja; ha e rendnek egyi­kébe sem tartozik a püspök, akkor egészen új címert kap a pápától. A légi világban azon, hogy, a pápa címert ad as új püspöknek, senki sem ütközött meg, mert a püspök a magyar főurak közé tartozott, sőt az egyházi főúr rangban megelőzte a világi főurakat. A püspök, aki a mágnások közé tartozik, ne használt volna címert, mi­kor az írástudatlan, bocskoros nemesek tízezrei is cí­merrel ékeskedtek?! A Lenard professzor címerével kapcsolatban marad­junk tehát abban, hogyha valamely nagyon érdemes (Saját tudósítónktól.) Egy 28.000 pengőre kiál­lított és Richter Gedeon vegyészeti gyáros hamisí­tott aláírásával ellátott váltó körül zajlik az az izgalmas és bonyolult bűnügy, amelynek főtárgya­lását pénteken kezdte meg a büntetőtörvényszék Horváí/i-tanácsa. Ezt a váltót egy Szobotka Pál nevű magántisztviselő és Unger (iyörgy faügynök hamisíttatta valakivel — a vád szerint — és a ha­misított váltót Rácz Zoltán magántisztviselő segít­ségével le akarták számitoltatni. Miután 6em a vegyészeti gyáros megzsarolása, sem a váltó ieszá­mítolása nem sikerült, Llnger és Szobotka peresí­teni akarták a hamisított váltót. Ekkor azonban kiderült a bűncselekmény és így került a három fiatalember a vádlottak padjára. Az egyik közü­lük, Rácz Zoltán, azzal védeikezett, hogy ő nem tudott semmiről, Unger György hozta ihozzá a váltót, azzal, hogy mint banküzletekkel foglalkozó ember próbálja leszámítoltaim. Amikor a leszámí­tolás nem sikerült, ő 1000 pengő kölcsönt adott Ungemek, aki a pénzt nem adta vissza, hanem át- I adta nelki a váltót, hogy azt peresítse és a befolyó pénzből tartsa meg magának az 1000 pengőt. Ö meg JS indította a pert, eközben kiderült, lmgy a váltó hamis, mire ő a váltót átadta a ható­sagokuak. Tehát semmiről sem tehet, mert semmi­ről sem tudott. Unger György azt hangoztatta, hogy ő a váltót dr. Richter Lászlótól, Richter Ge­deon fiától kapta, együtt töltötték azt ki 28.000 péngőre, Szobotka Pál és egy Heller Tibor nevű fiatalember jelenlétében, erre a váltóra kapott ő Rácz Zoltántól 25.400 pengőt, amit 'hiánytalanul ugyancsak Szobotka jelenlétében átadott dr. Rich­ter Lászlónak. Hasonlóképpen védekezett Szobotka Pál is. Mindketten tagadták a közokirathamisítást. Az elnök azonban levelek, okiratok tömegével ol­vasta rájuk, hogy valótlant állítanak, mert a vál­tót nem Richter Lászlótól kapták, az egy 8000 pen- I gős váltó volt, amit ők valakivel 28.00Ó-ri javíttat­tak ki, aláhamisították Richter Gedeon nevét, s erre a váltóra egy krajcárt sem kaptak Rácz Zol­tántól és egy krajcárt sem adtak Richter Laszlónak. — Nagyon vakmerő emberek maguk, —• mon­dotta az elnök — zsarolni is akartak, a zugsajtó­val fenyegetőztek, amikor látták, hogy ez nem si­kerül, akkor ettől a súlyos bűncselekménytől sem riadtak vissza, csakhogy nagy összeget szerezze­nek maguknak!... Egymásután vallottak a tanuk. Dr. Reitzer Béla ügyvéd, Szabó Béláné, dr. Rácz Miklós ügy­véd, Richter Gedeon vegyészeti gyáros, Gyenes Marczell, Stern Miksa, a Richter-gyár igazgatója, valamennyien a vádlottak ellen vallottak. Vallo­másukból kibontakozott az a különöscélú szövet­ség, amelyet Unger György és Szobotka Pál kö­tött Richterék megzsarolá.sára. a fiatalos n köny­nyelmű dr. Richter Lászlót kezükbe kap^ án, egy­másután mulatták be a váltókat, s amik )r végül Richter Gedeon megelégelte a fiatalemb rek mű­ködését ós kijelentette, hogy mindent rendezni akar: a rendezés után Unger György és Szobotka Pál kijelentették, hogy Richter Lászlóna : semmi­féle váltója nincs forgalomban. De a rendezés után egyszerre csak előállottak a 28.00C pengős váltóval, amelyről kiderült, hogy hamis. )r. Klein István ügyvéd és Heller Tibor. Szoboth Pál jó­barátja viszont a vádlottak mellett vall ttak. De az ügyvédet nem eskette meg a bíróság vallomá­sára, ezt a végzését az elnök így indokol a meg: — A törvényszék nem esketi meg 'r. Klein István ügyvédet vallomására, mert a Vác bcli bűn­cselekményben bűnrészesnek látja és tah íja. Heller Tibor arról vallott ,hogy az ő jelenlété­ben adott át Richter László egy biai kó-váltót Unger Györgynek, aki azt Richter Lás :ló előtt 28.000 pengőre töltötte ki. ö jelen volt akkor is, amikor erre a váltóra Unger több mint 2 >.000 pen­gőt átadott Richternek. Hel'eraek ezt a v llomását Fischoff Gyula törvényszéki írásszakértő erélyesen cáfolta, mondván, hogy különböző vegyi "ljárások útján megállapította, hogy a váltó csak 8C 10 pengő­ről szólt, de valamilyen bűnös kéz utóla i odaírta a »húszon« szócskát és így lett a hamisít( >t aláírá­sokkal ellátott nyolcezcrpengős váltóbó huszon­nyolcezerpengős váltó. Délután négy órára járt már az id' , amikor sor került Fenyvesi Éva kihallgatására. A szőke színésznő elmondta, hogy Richter Lós? ó, akitől elvált, Bécsben elbeszélte neki, hogy 28.C >0 pengő­ről szóló vcVtót vem írt alá, csak egy bia kóváltót. — Miért adta oda férje bizalmas let űét férj:' ellenségének1 — kérdezte az elnök. És k nek adta a leve'ekett — Rácz Lászlónak, mert összes íif yeimet ő intézte. — Akkor, amikor még felesége vol Richter Lászlónak? — Nem! — Hát akkor mi dolga volt még vei >? — Négy. úr, Richter László családtí gjai, fel­embert meg akarnak tisztelni, azt kell neki adni, amU nek örül, — főként, ha az egész dolog nem is kerül semmibe. Hajdan kntyabőrre írták és rajzolták a címer­levelet és igy minden címeradományozás egy kutyának az életébe került; ma azonban már oly jól tudnak papi­rosból csinálni pergament, hogy az oly passzióért, mint aminő a Lenard professzor, m5g csak egy kutyát sem kell feláldozni. szólítottak, hogy utazzam hozzá Bécsbe, mert érj vagyok az egyedüli, aki hatni tud rá. Szinte ápolónői tisztem volt mellette. — És az ápolónői tisztét úgy látta el, — mondja Horváth elnök — hogy bizalmas leveleit eliensé< geinek szolgáltatta ki! Fenyvesi Éva élénken tiltakozik ez ellen és ezzel kihallgatása be is fejeződik. Az ügyész indítványozta a három vádlott le­tartóztatását, de a törvényszék ezt az indítványt elutasította és a tárgyalás folytatását hétfő reg­gelre halasztotta el. Magyarországon fogják magyar nyelven szinkronizálni a külföldi filmeket Elkészült a Magyar Filmiroda uj laboratóriuma (Saját tudósítónktól.) A magyar sajtó képviselőinek bemutatta a Magyar Filmiroda Hungária körúti műter­mének és laboratóriumának új felszereléseit, modern be­rendezését. A Filmiroda joggal dicsekedhetik ezzel a kitűnően felszerelt teleppel, amely, ha nagyságban nem is, da kvalitásaiban a legkiválóbb külföldi műtermekkel vetek­szik. Vitéa leveldi Kozma Miklós, a Távirati Iroda elnökigazgatója ismertette azokat a körülményeket, amelyek ezt a műtermet létrehozták. A Távirati Iroda hírszolgálatának kiegészítése céljából vezette be a fil­mek készítését, ami a némafilm korában nem is állította nehezebb feladatok elé a Távirati Irodát. Annál na­gyobb nehézségek tornyosultak <a gyártás elé a hangos film keletkezésekor, hiszen nem volt felszerelés és kevés volt a tőke. A Filmiroda kibérelte a székesfővárostól a Pedagógiai Filmgyárat, amelyben azóta egészen új be­rendezéseket létesített. A gyártelepen Kandó László és Taubinger Zoltán megmutatták a tökéletes előhivóberendezést, amely egy magyar mérnök, Pulváry Károly müve és felülmúlja Európa, Amerika legelső gyárainak készítményeit. Lenn a műteremben az alig 26 esztendős Pulváry mérnök: bemutatta saját rendszerű hangosfilm felvevökészülékét. amelyet már az összes kultúrállamokban szabadalmaz­tatott. A »Pulváiry-rendszer« lényegesen olcsóbb, egy* szerübb és kisebb teret igényel, mint a külföldiek. Míg A filmiroda gyártelepének látképe a külföldi rendszerek lámpákkal, kényes fizikai eszkö­zökkel dolgoznak, Pulváry mechanikai úton, kvarcleme­zen át vezeti a fényt, amelynek apró rezgéseit fényké­pezi a gép. Az egyetlen magyar rendszernél a hibafor­rások sokkal kisebbek, mint a külföldieknél. És a szín­magyar filmet bármely rendszerű mozigépen le lehet játszani. Láttuk, hogyan készülnek a magyar feliratok. A hangos filmek első éveiben »dublirozni« kellett a ké­pet, azaz a készen ideérkezett pozitív-film után ismét el kellett készíteni a negatívot, hogy a szöveg az erről másolt második pozitív-filmre kerülhessen. Ezzel az el­járással — mint a moziban mindenki tapasztalhatta — szürkébb lett a kép és fátyolosabb a hang. A Filmiroda egy norvég találmánnyal dolgozik, amely a pozitív film felduzzasztott rétegébe klisével nyomja be a A l­iratot. Dicsőségünkre válik az eddigi kitűnő felszerelés is, de a közönség számára valószínűleg sokkal érdekesebb a Filmiroda terve, amely a közel jövőben valószínűleg megvalósul. Most kísérleteznek a Hungária körúti gyárban a külföldi filmek magyar nyelvű szinkrenizá­tásávnl. Ha sikerül hibátlanul szinkronizálni a kül­földről érkezett filmeket, akkor megoldották azt a pro­blémát, hogy a magyar közönség csak magyarnyelvű filmet lásson cs halljon! A hamisítóit 28.000 pengős Richter-féle váltó bímíígyének letárgyalása Fenyvesi Éva színésznő izgalmas vallatása „ápolónői tisztjéről"

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék