Pesti Napló, 1935. július (86. évfolyam, 147–172. szám)

1935-07-02 / 147. szám

& Kedd PESTI NAPLÓ gal m­a Szun-Jat-Szen kormánya ellen. Szun rendfenntartó intézkedéseire a brit hadihajók a város felé fordítják csöveiket és bombázás­sal fenyegetőznek. Szun elkeseredett távira­tot küld MacDonald munkáspárti kormányá­nak. Erre a táviratra sohasem kapott választ. Szun ekkor mondja el híres beszédét a pánázsiai egységfront érdekében. — Ha felületesen nézzük, az európai kul­túra jobb mint a keleti, — mondta. De ha a nyugati kultúra mélyére nézünk, mit látunk? Lényege a tudományos gondolkodás, mely szenvedélyesen védi az anyagi haszon állás­pontját. Ha ezt a gondolkozást az emberi tár­sadalomra alkalmazzuk, nem látunk mást, mint anyagi haladást: repülőgépeket­, bombá­kat, gépfegyvereket. Az erőszak kultúrája ez. Mi, a kelet népei mindig megvetettük a zsar­nokságot. A mi kultúránk jobb mint az övék, a mi kultúránk alapja a jóság és az igazság. Ha a Nyugat és a Kelet kultúráját összeha­sonlítjuk, megkérdezhetjük: melyik szolgálja jobban az emberiséget? Az ázsiai népek egységfrontját sürgeti Szun és kijelenti: az emberiség 250 millió el­nyomóból és 1250 millió elnyomottból áll. Mert nemcsak Ázsiában vannak elnyomottak, ha­nem Európában is. »Fel akarjuk szabadítani a világ összes elnyomottait« — ezzel a felkiáltás­sal ért véget Szun nagy beszéde. Ez az év, életének utolsó esztendeje, mintha végre közelebb juttatta volna a kínai nép vezérét a diadalhoz. Mozgalma, mely egyre erősebben vette fel a nemzeti agrárfor­radalom jellegét, milliószámra hódított híve­ket és sorra aratta a katonai és politikai győ­zelmeket. Úgy látszott, mintha Szun nem hiába küzdött volna a régi kínai közmondás ellen: »Tudni könnyű, de cselekedni nehéz«. Úgy látszott, mintha az elméleti spekulációra hajlamos kínai­­nép kezdett volna beletanulni a cselekvésbe. Amikor 1925 márciusában Szun-Jat-Szen gyenge szervezetét a májrák szörnyű tusa után megölte, a kínai nép csak gyászolt, de nem esett kétségbe. Szun politikai végren­delete, mely fokozott harcra buzdította a sárga százmilliókat, egy ideig lelkes és bátor végre­hajtókra talált a tömegekben. Győzelem és vereség a halál után A halott vezér utóda egy katona lett, Csang-Kai-Sek tábornagy, aki sorozatos győ­zelmeivel és a radikalizált kínai parasztok és munkások segítségével egymásután verte le az északi reakciós tábornokokat. A fehér nagyhatalmak és Japán igyekez­tek elgáncsolni, de egyelőre kevés eredmény­nyel. Leghatalmasabb szomszédja, a Szovjet­únió már régebben szövetséget kötött a kan­toni kormánnyal. Hamarosan elesett Peking, a reakció központja. A kínai birodalom megint egyesült egy időre. A Kuo-Min-Tang eltörölte Peking nevét és az egykori császárvárost szim­bolikusan Peiping-nek, a béke városának ne­vezte el. A birodalom új fővárosa pedig a meg­bízható Nanking lett. Csang-Kai-Sek igyeke­zett berendezkedni birodalmában. Nagy iparo­sítási terveket dolgozott ki a Kuo-Min-Tang, nem is öt-, hanem húszéves terveket. 1930-ban dr. Tyan, a külügyminisztérium sajtófőnöke nagy könyvének előszavában bizakodóan írja, hogy egy-két évig még eltarthatnak az ifjú Kína küzdelmei és vajúdásai, de aztán... Aztán pe­dig, alig egy év múlva Japán benyomult Mandzsúriába és megkezdődött a katasztrófák és vereségek gyászos sorozata. Igaz, hogy az a Kína, melyre az imperia­lista nagyhatalmak legerősebbike, Japán egy­másután méri az iszonyú erejű ütéseket, már nem a tiszta szunjatszenizmus Kínája. A Kuo-Min-Tang, röviddel a vezér halála után ketté­szakadt. A jobboldal az utolsó években roha­mosan kialakult kínai nagytőke érdekeit kép­viselte, a baloldal pedig a parasztokét és a városi kulikét. A jobboldal lett az erősebb, Csang-Kai-Sek vezérlete alatt. 1927-ben a tá­bornagy nemcsak az orosz szövetséget likvi­dálta, hanem a párt balszárnyát is. A baloldal egy szárnya hamarosan eljutott a kommuniz­musig (természetesen keletázsiai átírásban). A déli tartományok egy sora fellázadt és ki­kiáltotta a kínai szovjetköztársaságokat. Meg­alakult a kínai vöröshadsereg, mely évek óta szakadatlanul harcol Csang-Kai-Sek hadsere­gével. A folytonos háborúskodás következté­ben a kínai szovjet területet nem lehet ponto­san meghatározni: e pillanatban állítólag 60 millió lakosa van, Szun egykori radikális hívei állnak az élén, ők igyekeznek végrehajtani az ingyenes földosztást (földkollektivizálásról Kínában egyelőre nincs szó). Cang-Kai-Sek kormányzata viszont egyre erősebben tolódik jobbfelé, a fasizmus irányában. Japán pedig, melynek­­ úgy látszik más elképzelései vannak az ázsiai egységfrontról, mint annak idején Szun-Jat-Szenneik, kihasználja a kínai polgár­háborút és a többi imperialista nagyhatalom, elsősorban Anglia és az Egyesült Államok másirányú elfoglaltságát Fokonként ráteszi kezét egész Észak Kínára és sóváran tekint Szibéria felé. Ma már arról is szó van, hogy Pekingben Észak-Kína császárává koronázzák a mandzsu Pu-Yi-t, akit 1911-ben Szun-Jat-Szen forradalma űzött el Kína­­trónjáról. A nankingi kormány, melyet az imperialista ha­talmak pénzügyileg sohasem hagytak nagyon megerősödni és amely erősen jobboldali poli­tikája miatt, úgy látszik elveszti a kínai töme­gek bizalmát, tehetetlenül tűri a csapásokat és a Népszövetséghez fordul panasszal. Kína helyzete ma csaknem olyan szomorú, mint Szun-Jat-Szen fellépése idején. Úgy látszik mintha Szun hiába dolgozott volna a »beteg ember« meggyógyításán. Művét, mely már majdnem felépült, ledöntötték a belső feszítő erők és a külső nyomás, a kínai nép rétegeinek szociális küzdelmei és a nagyhatalmak impe­rialista törekvései. De a népek, bármilyen betegek is, nem­igen szoktak meghalni. A négyszázmilliós kí­nai nemzet ősi kultúrájával, hatalmas anyagi és szellemi erőforrásaival és kimeríthetetlen emberanyagával egy ideig még betegeskedhet ugyan, de bizonyos, hogy egyszer talpra áll. És az i­s bizonyos, hogy az igazi szunjatszenizmus fogja talprasegíteni, mely még ma sem vesz­tette el tartalmát és hatóerejét. Dr. Szun-Jat-Szen receptje előbb-utóbb meg fogja gyógyí­tani Kínát, sőt talán a többi »beteg« színes nemzetet is. Meghalt Arz vezérezredes, a monarcha utolsó vezérkari főnöke (Saját tudósítónktól.) Straussenburgi dr. báró Arz Artúr, nyugalmazott vezérezredes hosszú és kínos szenvedés után 79 éves korában hétfő dél­ben ,12 órakor Budapesten elhúnyt. A monarchia utolsó vezérkari főnöke 1857 jú­nius­­ 16-án Nagyszebenben született, régi szász patríciuscsaládból. Szülővárosában végezte isko­láit, majd jogra iratkozott be és 1876-ban vonult be önkéntesnek. Elhatározta, hogy aktiváltatja magát. 1888-ban a 23. közös vadászezred hadna­gya. Beiratkozik a hadiiskolába és onnan a ve­zérkarhoz kerü­l. Egy alkalommal Rudolf trónörö­köst és feleségét kísérte Boszniába. 1902-ben, 45 éves korában ezredes, 1908-ban vezérőrnagy és a Budapesten állomásozó Gl. gyalogezred parancs­noka. Arz ekkor 12 évig Budapesten élt. 1914-ben mint altábornagy a közös hadügyminisztérium osztályfőnöke lesz. Bécsben rábízták a mozgósítás előkészületeit. Mikor a háború kitör, Arz a 15. gyaloghad­osztály parancsnoka, majd Boroevics tábornok után a 6. hadtest vezetését veszi át. Csapatai a limanovai harcokban, a gorlicei áttörésnél szerez­nek­ érdemeket, kitüntette magát Arz Artúr Bresztlitoviszk bevételénél is. A román betörés idején Arz kerül az osztrák­magyar-német csapatok élére, amelyek 1916— 1917-ben a románokat Erdélyből kiverték. 1917 március 2-án nevezték ki vezérezredesnek és tün­tették ki a Mária Terézia rend középkeresztjével és a magyar bárói ranggal. Még ugyanebben az évben Hötzendorfi Conrad helyére, az osztrák-ma­gyar haderő vezérkari főnökévé nevezik ki. A világháború után báró Arz, aki Ferenc Jó­zsef bizalmi embere volt, meghitt tanácsadója marad Károly királynak és valószínűleg ez volt az oka, hogy a bécsi szocialista kormány különféle ürügyekkel megtagadja nyugdíja fizetését. Azzal érveltek, hogy, mint nagyszebeni születésű, ro­mán állampolgár. A románok azonban szintén nem adták ki nyugdíját. Komoly gondokkal küz­dött, mikor Magyarország 1932-ben megadta neki a nyugdíjat és Budapestre költözhetett. Báró Arz Artúr Budapesten szerény hotelszobában lakott. Időről-időre meglátogatta Bécsben élő feleségét és leányát. Emlékiratain dolgozott. Mivel főleg katonai tevékenységével függenek össze, egész sor cikket ír katonai kérdésekről. Még betegszobájában is egyre dolgozott. Áprilisban­ vétette fel magát a Gyáli­ úti 1. sz. katonai és közrendészeti kórházba. Szávgyenge­ségről panaszkodott, érelmeszesedése előrehaladt. Felesége és leánya, különszobája mellett szálltak meg, hogy állandóan mellette maradhassanak. A világháború egykori tisztjei közül sokan látogat­ták meg a beteg Arzot. Körülbelül egy hónappal ezelőtt Horthy kormányzó is meglátogatta és Mackensen marsall budapesti tartózkodása alkal­m­aival u­gyan­csak látogatást tett a monarchia utolsó vezérkari főnökénél. Néhány nappal ezelőtt Arz állapota hirtelen súlyosabbra fordult. Az orvosok mindent elkövet­tek, de az osztrákok és jugoszlávok ellen csupán Arz szenvedés nélkül halt meg. Halálának oka végelgyengülés miatt fellépő szívgyengeség volt Az utolsó pillanatig mellette tartózkodtak felesége és leánya, valamint kezelőorvosai. Báró Arz temetése előreláthatólag csütörtökök­ délután 6 órakor történik meg. Hova menjünk nyaralni? Az Est-lapok Utazási és Menetjegyirodájának hírei! Az Est-lapok utazási irodája készségesen áll a közönség rendelkezésére. Nagyszerű nyaralási programokat dolgozott ki, amelyek közül az ér­dekesebbek a következők: 4 heti nyaralás 112.a pengőért. Az Est Uta­zási és Menetjegyirodája és Szeged város idegen­forgalmi hivatala soha nem hallott olcsóságú és egészen elsőrangú nyaralási lehetőséget nyújt Az Est-na­pok közönségének. 112.A pengéért 28 napig nyaralhat a Tisza partján Szegeden. Elhelyezés a Rózsaligetben gyönyörű magánvillákban. Napi négyszeri étkezés, éspedig: bőséges reggeli, nagy­szerű ebéd, pompás uzsonna és az ebédhez ha­sonló vacsora várja a vendégeket. Rendkívül nagy előnye ennek a nyaralási akciónak, hogy az étkezés Szegeden bármelyik vendéglőben, vagy cukrászdában elfogyasztható, a füzetjegy egy­szerű felmutatása ellenében. A nyaralóknak minden szegedi közlekedési eszközön, tehát autóbuszon, villamoson nagyará­ny­ú kedvezményt nyújtunk­ Várna (a Magyar Nemzeti Bank engedélyé­vel). Gyönyörű aldunai utazással egybekötött 21 napos üdülés a Fekete tenger legszebb fürdő­helyén. Lakás elsőrangú tengerparti villákban, ét­kezés Várna legjobb éttermében. Indulás egyéni­leg hetenként háromszor: szerdán, pénteken és vasárnap. Az Est­i Kárpát szabadság-túra. 14 napos luxusautocarutazás a Mátrába, Bü­kkbe, Bala­tonra és Sopron vidékére. Részvételi díj 140­— pengő. A legközelebbi túra július 14-én indul. Nagy németországi luxus társasutazás 1935 július 14—23 (a M. Nemzeti Bank engedélyével). Prága — Dresden — Hamburg — Bremen — Hel­goland — Bremen — Berlin útvonallal. Részvételi díj 365 pengő-Aldunai és tengeri turista- és luxushajóutak. Részletes felvilágosítással szolgál és jelentkezése­ket elfogad. Az Est Utazási és Menet jegyirodája? VII., Erzsébet körút 18—20. T.: 455—50. 1935 július 2 A tábla is életfogytiglani fegyházra ítélte Rákosi Mátyást (Saját tudósítónktól.) Hétfőn délben hirdetett ítéletet a tábla Kállay-tanácsa Rákosi Mátyás felett. Előbb még az utolsó szó jogán Rákosi Má­tyás beszélt, csaknem másfél óra hosszat, többször elnöki rendreutasítás­ban részesült. Ítéletében a tábla helybenhagyta a törvényszék életfogytiglani fegyházról szóló ítéletét, azzal a változtatással, hogy a­­pénzhamisítás egy részének vádja alól Rákosit felmentette. A tábla ítéletének indokolá­sában mellőzte a törvényszéknek a Károlyi-forra­dalomra vonatkozó megállapításait, azzal, hogy azok nem tartoznak a bűnper anyagához. Egyéb­ként a tábla ugyanazokban a bűncselekmények­ben találta bűnösnek Rákosit, mint a törvényszék­nagyjában ugyanazokat a súlyosbító és enyhítő körülményeket mérlegelte és ezért hagyta hely­ben az életfogytiglani fegyházbüntetést. A fő­ügyész­helyettes, a védő és Rákosi Mátyás is sem­miségi panaszt jelentettek be a kúriához az íté­let ellen. Meghűlésnél, náthaláznál, torokgyulladásnál, mandulaloknál, fülkatartásnál, valamint idegfáj­dalmaknál és szaggatásnál naponta fél pohár ter­mészetes »Ferenc József» keserűvíz nagyon jót tesz, mert a csom­orból csatornit a laposan kitisz­títja és desinficiálja, azonkívül pedig megfelelő emésztést biztosít. Egyetemi orvostanárok vélemé­nye szerint a Ferenc József víz hatása gyors, kel­lemes és megbízható s ezért használata járványok idején is igen célszerűnek bizonyult

Next