Pesti Napló, 1938. január (89. évfolyam, 1–24. szám)

1938-01-01 / 1. szám

PESTI NAPLÓ 10 Szombat Czigány Dezső festőművész megölte feleségét, leányát és unokáját s öngyilkos tett 71 borzalmas családirtás minden áldozata meghalt (Saját tudósítónktól.) Az utóbbi évü­k legbor­zalmasabb eseményének színhelye volt Szilvesz­terkor a Lendvay utca 3. számú villa, amelynek műteremlakásában Czigány Dezső, az ismert ki­tűnő festőművész megölte feleségét, asszony­­letányát, kétéves unokáját, majd a borzalmas csa­ládirtás után öngyilkos lett. Amikor péntek dél­ben felfedezték Czigány véres tettét, a hír percek alatt terjedt el a fővárosban és mindenfelé mély részvétet keltett. Czigány ismert tagja volt a fő­városi művésztársaságoknak, ahol megrendülten fogadták a borzalmas hírt. 71 „Nyolcak“ piktora Az 54 éves Czigány Dezső, egy bádogosmester fia, már fiatalkorában tehetséges festőművésznek bizonyult, Hollósy Simon egyik legkitűnőbb ta­nítványa volt, aki korán kijutott Párizsba és itt az imperesszionista piktorok társaságába, került, maga is impresszionista lett. A század elején tűnt fel a tehetséges festőművész a »Nyolcak« kiállí­tásán, amelyet Könyves Kálmánnál rendezett a nyolc kitűnő fiatal művész. Különösen önarcképe keltett nagy feltűnést. Művészetét külföldön is elismerték, képeit jó áron tudta értékesíteni, de művészbarátai állandóan azt nehezményezték, hogy a tehetséges piktor a nagyközönségnek csak ritkán engedte meg, hogy belepillantson művésze­tébe: a legnagyobb ritkaságok közé tartozott egy­­egy Czigány-kiállítás. Az utóbbi években stílusa egyre tisztább lett, képei egyre finomabbak és azok, akik nagyon becsülték őt, azt hitték, hogy az elkövetkező évek a képzőművészet legmagasabb csúcsaira viszik majd el Czigány Dezsőt. Kámizsában, reverendában ... Kétszer nősült. Első feleségétől két gyermeke született: Judit és László. Házassága első idején történt, hogy valaki megtámadta az utcán, a festő­művész revolvert rántott és támadóját agyonlőtte. Ekkor pert indítottak ellene a hatóságok, el is ítélték. Később még egy tragikus eset miatt beszél­tek sokat a fővárosban Czigányról. Felesége egy nap hálószobájában férje mellett, öngyilkos lett és meghalt. Czigány később gyermekeivel együtt Párizsba ment. Judit divattervezőnő lett, majd néhány évvel ezelőtt — ekkor már a piktor újra megnősült, Szilasi Móric egyetemi tanár leányát, -­borbálát vette feleségül — férjhez ment Ingusz István műszerészhez, egy francia gyár alkalma­zottjához. László fényképészműtermet nyitott a rue Daguerre 11. számú házban. Ebben az időben még Czigány boldog életet élt, hosszú időt töltött a Riviérán, egyre nagyobb művészi sikerei voltak és bár szerette a borongós hangulatokat, képein mégis a­ boldogság, a ki­egyensúlyozottság volt érezhető. Csak ha rossz percei voltak, akkor menekült a szomorú témák­hoz és ezek a szomorú témák rendszerint önarc­képek voltak. Kánizsában, reverendában festette meg magát számtalanszor ez a furcsa életű és furcsa arcú ember, aki 1930-ban költözött haza Budapestre. A Lendvay utca 3. számú villa nagy műteremlakását bérelte ki, itt élt feleségével. Az utóbbi évek megpróbáltatásokat hoztak. Felesége súly­os beteg lett, és amikor megoperálták, kide­rült hogy menthetetlen. Sógornője néhány hó­nappal ezelőtt Németországban gyógyíthatatlan betegségben meghalt és az utóbbi hónapokban egyre gyakoribb vendég lett az anyagi gond a Lendvay utcai műteremlakásban. 71 kétéves unoka Párizsban élő gyermekei budapesti levelekből tudták meg, hogy Czigány Dezső milyen komor, most már ritkán fest és csak akkor érzi jól ma­gát, ha leülhet csellója mellé, hogy egy-egy Bach­­szonátát lejátsszon magának. A gyerekek Párizs­ban elhatározták, hogy valami vidámságot visz­nek búskomor apjuk és súlyosan beteg nevelő­anyjuk életébe. Inguszné — Czigány Dezső sze­retett tutkája — Budapestre utazott, magával hozta kis bébijét, a kétéves, csupaszem Pannikát. A párizsi tervnek sikere volt, mert a Lendvay utcai lakásba újra visszaköltözött az öröm, a jó­kedv, az apróság felvidította a nagyszülők életét. Czigány Dezső barátainak, ismerőseinek, szomszé­dainak­ is boldogan újságolta, hogy újra meg­találta önmagát, újra értelme van életének, itt a kis unoka, életének folytatása és minden remény­sége. Boldogan sétáltatta az apróságot a Városliget­ben, a Lendvay uccában, a Bajza uccában még a rendőrök is ismerték a festőművész nagyapát, aki mindenkinek eldicsekedett Pannikával. Még csü­törtökön is sétálgatott a kisleánnyal és amikor arra került a sor, hogy Jutka előállt a régi terv­vel, újév után hazautazik Párizsba, Czigányék kérve kérték, hagyja itt a kisleányt. A fiatalasz­­szony — így tudják az ismerősök — nem tudott ellent mondani és végül abbal állapodtak meg, hogy a bébi Budapesten marad. 71 borzalmas családirtás Péntek délelőtt Czigányné édesanyja telefo­non felhívta a műteremlakást. Nem jelentkezett senki. Amikor egy félóra múlva újra hiába tár­csázta a számot, szólt a hibabejelentőnek. Ott meg­állapították, hogy a telefonelőfizető nyilván ki­húzta a készülék konnektorját. Szilasiné most már ideges lett, telefonált Manowill Alfréd bankárnak, aki a villa második emeletén lakik, nézesse meg, mi van vejével, leányával, mert rosszat sejt. Manowilék szobalánya hiába zörgetett Czigá­nyék ajtaján, választ nem kapott, mire szólt a házmesternének, Barián Józsefnének, aki rend­őrért futott. Rendőr jött, — a festőművész és a kis unoka régi ismerőse — lakatossal ő törette fel az ajtót, hátrahőkölt attól a látványtól, ami fogadta. A nagy műterem, mellett levő kis háló­szobában a kereveten véresen feküdt Czigány Dezső és véresen hörgött mellette felesége. A rendőr a telefonhoz ugrott, a konnektort vissza­tette a helyére, már tárcsázta is a mentőket, ami­kor a harmadik szobából sikoltást hallott, Ba­­riánné rohant vissza a műterembe: — Ők is... ők is véresek... A mentők már megkapták a rendőrtől az érte­sítést, már robogott az autó a Lendvay utcába, amikor a rendőr megállapította, hogy a­ kis ven­dégszobában két halott fekszik: Jutka és a gyö­nyörű kis Pannika... Látogatás a halál-műteremben Tizenkét óra volt, amikor megérkeztek a mentőorvosok, és annyi idejük volt, hogy megálla­pítsák: Czigány Dezső, a leánya és unokája halot­tak, már emelték hordágyra Czigánynét és rohan­tak vele a Park-szanatóriumba. Amikor a mentő­autó elrobogott a Lendvay utcából, érkezett a helyszínre a Pesti Napló rendőri riportere. A ház előtt néhány riadt ember állt, házbeliek, akik még fel sem ocsúdtak és maguk sem tudták, hogy mi történt. Az egyik rendőrrel felsietünk a műterem­­lakásba. Itt áll sírva Bariánné, sápadt, szaggatot­tan próbálja elmondani a történteket. De egy értelmes mondatot sem tud kiejteni. A műterem igazi művészotthon. Az egyik sa­rokban festőállvány, rajta a csütörtökön befeje­zett kép: lila színekkel megfestett faluvége, a fa­sorban botra támaszkodó görnyedt vándor halad. Talán maga a festő... A kép mögött a falra sze­gezve egy nagy kompozíció krétavázlata: szerze­tesek kamarazenekara, muzsikál. Középen a csel­lista szerzetes megint Czigány Dezső. A festőáll­vány előtt kótaállvány, rajta Bach cselló-szoná­tái. A 32. oldal volt nyitva, ez az ötödik szvit, en­nek maestosóját muzsikálta utoljára a piktor. A falhoz támasztva a cselló, előtte kis állvá­nyon rengeteg ecset, ecsetesfazék és festék között barna hegedű pihen. A falra erősített kis patika­szekrény, rászögezve egy párhónapos lappéldány kiszakított oldala, rajta gúnyos cím: »A bombá­zás nemesíti a fajt.« A nagy műteremablak alatt kis munkaasztalka, tele fényképekkel az unoká­ról, legfelül Czigány Dezső legfrissebb rajza: Pannika. A balsarokban régi komód, rajta antik kínai szobor, indián maszk, néhány könyv, arrébb asztalkán kis karácsonyfa, sok-sok szaloncukor­ral, azután egy kis kerevet a nagy vaskályha mel­lett. Ezen pihent délutánonként a kis­ Pannika, még ott vannak ruhácskái, az egyik babaszéken pedig kiterítve néhány bébizsebkendő. A szoba közelien hintaló, mellette vadonatúj, karácsonyi ajándéknak érkezett kis talyiga, benne egymásra dobva Vitéz László, Paprika Jancsi, pár rongy­baba, Pannika játékszerei. Búcsúleveled A műterem túlsó sarkán — a falon Czigány Dezső festményei, önarcképei, tükrök, tányérok és néhány klasszikus kép — modern garnitúra, áll. A garnitúra mellett egy zsúrkocsi. A garnitúrán már látszik, hogy valami rendkívüli történt a la­kásban. Az asztalon egymás mellett fekszik Czi­gány Dezső aranyórája, pénztárcája, levéltárcája, egy karkötő, mellette megcímzett boríték Pá­rizsba­n. Czigánynak, emellett pedig pár soros kusza betűkkel írt levél. — Lacikám, a mi időnk lejárt, az igénytelenség és az élet szeretete elhalasztotta mostanáig. Jutkám, Pannini jelenléte tette időszerűvé... Jutka itt akarta hagyni a gyereket és egyedül visszatérni. Hát élet lett volna ez a részére? Beleőrült volna ebbe a sorsba. Pista iránt részvéttel vagyok, de bírhatták-e ők az életet? Fotogépem és órám majd hozzád jut. Drága kicsi fiam ... Apu. A búcsúlevél mellett nagy árkos papír, szin­tén végső rendelkezés. — Széll Kálmán tér 17. Amíg Kalmár Hugó hazajön, pecsételjék le a lakást. Rámák Berény Róberté. Ő vá­lasszon ki képeket, arai a fiamé legyen. A többit mind elégetni. Semmi kiállítás, vagy egyéb nyilvános marha­ságaik! Minden ilyesmit a legszigorúbban letiltok. Czi­gány Dezső: Szörnyű rendőri szemle Most érkezik a rendőri bizottság. És egy or­vos, dr. Szilasi Jenő, Czigányné fivére. Csak annyi ideje van, hogy elmondja: Kalmár Hugó egyik legjobb barátja volt Czigánynak, külföldön tar­tózkodik, a betegen fekvő Berény Róbert is a jó­­barátok közé tartozik. Azután rohan el a Park szanatóriumba, megtudni, mi van a nővérével. A rendőri bizottság megkezdi a munkát. Kikérde­zik a házbelieket, azután bevonulnak az elülső, vendégszobába, ez ott van a műterem bejárata mellett. Csak néhány apró bútordarab van a szobában, a falon Ady Endre fényképe és két ágy. Az ablak mellett levő ágyban fekszik pizsamában a 23 éves Inguszné, Czigány Judit. Halott. A rend­őrorvos megvizsgálja. Revolver golyó ölte meg. Bal halántékon hatolt be. Közvetlen közelről történt a lövés. A gyilkos a halántékhoz szorította a fegyvert. Az ágy lábánál kis gyermekágy. Pannika fekszik benne. Rajta is pizsama van. De talán fá­zott, amikor lefeküdt és zöld szvettert adtak rá. A rendőrorvos megállapítása: halántékon érte a golyó. Közvetlen közelről történt a lövés. A gyil­kos a fejhez szorította a fegyvert. És azután men­nek be a hálószobába. Ott fekszik a kereveten háló­ingben Czigány Dezső. Jobb kezében szorongatja liliputi pisztolyát, Halott. Jobb halántékon ment be a golyó és hátul távozott a fejből. A kis szoba csupa vér. Az ágy is. Az egyik mentőorvos jelenti: — Czigánynét a halott férje mellől emeltük fel és vittük szanatóriumba. Eszméletlen volt. Ki­hallgatni nem lehet. Haldokló ... Az őrület rémtette És most a rendőri bizottság a helyszínen talált , nyomokból rekonstruálja, hogy valójában mi tör­ténhetett a Czigány-lakásban. Azt senki sem találta egy pillanatra sem kétségesnek, hogy csa­ládját Czigány Dezső irtotta ki, azután önkezével véget vetett életének. De azt próbálták kideríteni, hogy miért és hogyan történt a borzalmas eset. A valószínűség az, hogy a szerencsétlen festőművész elmebeteg volt. Senki sem tudott róla. Zsörtölődé­­seit, kisebb rohamait a mindennapi élettel való­ küzdelem rovására írták. Nem egy kínos jelenet játszódott le a műteremlakásban. Nem kétséges: anyagi gondjai is voltak. Az­előtt egy papírgyár igazgatója — felesége közeli rokona — támogatta őiket, de a rokon is nehéz helyzetbe került, úgyhogy egyre súlyosabb volt a harc a létért. Valamennyire javult a festőművész állapota akkor, amikor a kis unoka és leánya megérkezett. Az apróságot itt akarta tartani Bu­dapesten Czigány Dezső. Az unokát az imádásig szerette, de legalább annyira szerette asszony­leányát is. Valami borzalmas lelkiválságon ment keresz­tül Czigány­, amikor leányától a gyermekét el akarta szakítani csak azért, hogy az ő életét ara­nyozza be a csöppség vidámsága, jókedve, csacso­gása. És Czigány, hogy ezt a lelkiválságot meg­oldja, revolvert rántott. Az őrület adta kezébe a fegyvert és megölte azokat, akiket legjobban sze­retett, nyilván azért, hogy ne kelljen nekik egy­mástól elszakadni, a halálban együtt legyenek. Éjszaka — mert éjszaka történhetett a család­irtás — felkelt, revolverét magához vette, papucs­ban, lábujjhegyen kisompolygott rettenetes elha­tározásával leánya szobájába. A fiatalasszony aludt, odalépett az ágyhoz és közvetlen közelről fébelőtte. Ezután a másik ágyhoz ment é­s végzett egyetlen unokájával. A revolverdörrenéseket nem hallotta senki. Most visszatért a műterembe. Le­ült az asztalhoz, megírta leveleit, még arra is volt ideje, hogy egy kis szelet papírra ezt írja: »Berény tulajdona«. Ezt az egyik könyvespolcra tette. Wells: Az élet csodái három kötetére. Az­után­­ vissza ment hálószobájába, ahol nagybeteg felesége aludt, közvetlen közelből halántékon lőtte úgy, hogy a golyó a jobb halántékon hatolt be és a bal halántékon találták meg a golyó kimeneti nyílását, végül lefeküdt felesége mellé és főbelőtte magát. Cigányné is meghalt A rendőri bizottság tagjai, amikor a rémtett minden mozzanatát hozzávetőleges pontossággal megállapították, megborzadva néztek egymásra. Régi rendőrtisztek, öreg detektívek, évtizedes gyakorlattal rendelkező mentőorvosok és rendőr­orvosok mondták: ilyen szörnyűség még egyik praxisában sem fordult, elő. És ha nem az őrület kerítette hatalmába Czigány Dezsőt, akkor nincs az az ok, amivel meg lehetne magyarázni egy intelligens, világlátott nagy művésznek ezt a borzalmas rémtettét. A rendőri bizottság tagjai­nak ezután már több dolguk nem akadt, a há­rom holttestet a törvényszéki orvostani intézetbe szállították, a lakást átadták a kéziben visszaér­kezett Szilasi Jenőnek. És délután 4 órakor a Park szanatórium jelent­kezett a főkapitányság központi ügyeletén, hogy közölje­ a tragédia kiteljesedését: Czigány Dezsővé­l óra előtt néhány perccel anélkül, hogy egy pil­lanatra is magához tért volna- meghalt... 1938 január 1 Az öregemberek betegségeinél és a neurasz­­témiások bajainál, kiváltkép, ha azok renyhe bél­­működéssel és megzavart emésztéssel állanak összefüggésben, akkor reggelenként egy-egy po­hár természetes »Ferenc József« keserűvíz sok­szor igazi jótétemény! Kérdezze meg orvosát. nokság által, külön költség nélkül. Korlátlan fedezet. Díjmentes ajánlatot ad : CURATOR házkezelési és kar­bantartási iroda, Szent István körút 1. Telefon :112 073 W V A f • fordul ion biza-I A H A W A lommal Belvá-L fllll31 HAI I rosi Orthopé­ta diához.—­Díj­talan pedogramfelvétd! IV. Kecskeméti ucca 3

Next