Pesti Napló, 1938. szeptember (89. évfolyam, 174–198. szám)

1938-09-18 / 188. szám

355 Vasárnap­­ PESTI NAPLÓ 1938 szeptember 18 Fejezetiek az éyelmes íeltség köréből AZ ALMA mely mostanában kezd felvonulni a piacra leg­jobb fajtáival, kétségtelenül a legegészségesebb és leghasznosabb gyümölcsök egyike. Táplál és szomjat olt, javára válik szervezetünknek az ét­kezés elején és jót tesz nekünk zsírosabb, nehe­zebb ételek után s ha az almasav és cukortarta­lom kellő egyensúlyban van benne, végtelenül kellemes, élvezetes tartozéka ételeink sorrendjé­nek. Már az illata­­is ü­lít, az íze pedig a leg­magasabb igényeket is kielégítheti. Az almák királya a francia származású kal­vill (calville). Nagyon jól emlékszem, bár ugyan­csak régen vollt, amikor Szenes Ede egykori jeles fűszerüzletének Dorottya utcai kirakatában meg­jelent egy kis kosár valódi francia kalvill. Gyö­nyörű, szabályosan bordázott példányok voltak, tiszták, hibátlanok, foltnélkü­liek. Sárgák, mint a viasz. Mindegyik külön vatta rekeszben pihent s bár akkoriban előkelő üzletekben nem volt szo­kásban az árak kiírása. Szenes úr ezúttal, nyil­ván félreértések elkerülése céljából, cédulát téte­tett a kosárra ezzel a felírással: »Francia calville a'nia. darabja 1 forint.« Ez az osztrák értékű forint mai pénzünkre hivatalosan átszámítva 2 pengő 32 fillért jelent. Tekintélyes összeg egy almáért, nem csoda, ha a kis kosár tartalma nem is fogyott el valami tüneményes gyorsasággal. _ A kalvill — mondom — vitathatatlanul ki­rálya az almáknak, megfelelő talajon nálunk is jól megterem, nemes, előkelő gyümölcs, érdekes formája, gyönyörű színe, pompás aromája gála­ebédek és vacsorák asztalaira teszik hivatottá. Midőn mindezt elismerem, nem térhetek ki annak bevallása elől, hogyha igazán kedves, mondhat­nám szívvidámító almát akarok enni, akkor első­sorban inkább az arany renett (reinette) jut az eszembe. Ennek a kedves, kerek, fehéren csíko­zott piros almának enyhén savanykás, zamatos hegyiboríze van , ami az én szememben különös érték: bár nem kemény, de eléggé szilárd, ruga­nyos a húsa, míg a kalvill könnyen a kásásodás felé hajlik. A király mellett bizonyára meg­érdemli a királyné címet. Nagyszerű alma a Jonathán, fénylővörös, gerezdes, pompázó külse­jével, parfemnös, jóízű belsejével. Fődolog, hogy itthon, magyar földön teremjen, mert amit tavasz­felé Kaliforniából szoktak importálni, annak ra­gyogó külseje taplós, jellegtelen belső részeket takar. Erős rokonszenv fűz a zöldessárga és piros hátaihoz, meg a pornyikhoz, e kiváló erdélyi faj­tákhoz és őszintén sajnálom, hogy mostanában csak ritkán lehet hozzájuk szerencsém. Sok jóval szolgál a zöld szercsika, a fele sárga, fele piros, tojásdad alakú rozmarinalma, az arany parmen, a kalvillhoz hasonló formájú, de csúcsosabb jelovaj, meg az ilyenféle, de kisebb citromalma s cseppet sem megvetendő a Török Bálint, sőt az egyszerűbb, széles, alacsony, piros pogácsa­alma sem. Még sokáig lehetne folytatni a sort, lévén az almának vaa­y kétezer fajtája, melyek közt a sze­rény, bár jól megtermett rétesalmák sem válnak szégyenükre nemzetségüknek. Kivetendőnek csak a teljesen zamat és nemesebb íz nélkü­l való édes­almákat tartom, melyeknek inkább a sertéshizla­lás terén kellene keresni érvényesülésüket s nem a pesti piacon. Ugyanezt a sorsot szánnám külön­ben azoknak a férges gyümölcsöknek is, melyeket, sajnos, még most se minduntalan a nyakunkba sóznak. Komolyan itt volna az ideje, hogy e gyümölc­sé­ről méltán híres országunk termelői minden tekintetben kifogástalan almával igyekezzenek ellátni a fővárost, méltányos áron és még gyen­gébb termés idején is elegendő mennyiségben, hogy ne szoruljunk már a tél vége felé külföldi behozatalra. Jól, titokban megsúghatom, hogy ez az utóbbi művelet ne­m is olyan okvetlenül szükséges. Elegendő csak a bogyók két végét lecsípni.­ Annyi vízzel, amennyi jól ellepi, addig főzzü­k, míg egészen megpuhul. Akkor át­törjük és megmérjük. Egy kilóra 50—60 deka cukrot véve, addig főzzük, míg kellő sűrűségű lesz. Melegen töltjük üvegekbe, ha kihűlt s tetején kemény hártya képződött, légmentesen lekötözzük és kigőzöljük. Ajvár. (Szerb különlegesség hús mellé.) Három na­gyobb törökparadicsomot (padlizsánt) és 20 édes, húsos paprikát — vegyesen pirosat és zöldet — megsütünk a sütőben, kikenetlen tepsiben. A paprikának tanácsos előbb kiszedni a csutkáját, magját és az ereit. Bőrüket vékonyan lehúzva, a húsdarálón átdaráljuk a papriká­kat. Egy kis fej­ apróra vágott vöröshagymát megpirí­tunk kevés olajon, beletesszük a keveréket, 3 kockacuk­rot, pár kanál ecetet, kevés apróra vágott fokhagymát és sót ízlés szerint. (Az igazi szerb mód szerinti ájvár nagyon fokhagymás, de mi bátran egészen is elhagy­hatjuk ezt a rosszillatú fűszert). Most aztán addig pá­roljuk folyton kevergetve, míg jól leválik a lábasról. Üvegekbe tesszük, úgyhogy felü­l 1—2 ujjnyi hely üresen maradjon. Ezt a helyet olajjal töltjük ki. Lezárjuk. Hűvös helyre tesszük. Használatkor az üvegben maradt ájváz felett az olajat szükség szerint pótolni kell. Hú­sok mellé kitűnő dolog és saláták ízesítésére is nagyon alkalmas, amikor még mustárral, szardellával stb. ízlés és kedv szerint fűszerezhetjük. Szilva cukorban. Az érett, de még kemény, frissen szedett szilvákat egy pillanatra forró vízbe dobjuk és onnan kiszedve, héjukat hegyes kés segítségével véko­nyan lehúzzuk, magjukat pedig magozó vagy pedig egy tű segítségével ügyesen kiszedjük, úgy hogy a gyümölcs szépen egyben maradjon. Egy kiló szilvára 80—90 deka cukrot számítva, ebből nagyon kevés víz­zel (1-2 deci) sűrű szirupot főzünk. Beletesszük a gyü­mölcsöt és keverés nélkül — csak a lábast rázogatva, ha kell — 5—6 percig pároljuk benne. Lyukas kanállal ki­szedjük és még azon melegen üvegbe rakjuk. A sziru­pot tovább főzzü­k, de csak rövid ideig és úgy, hogy minden 1 kiló cukorra 1 citrom levét csavarjuk bele. Ráöntjük az üvegbe rakott szilvára, úgyhogy felül körülbelül 1 ujjnyi hely maradjon. Letakarjuk az üve­get s mikor teljesen kihűlt, ráteszünk egy — pontosan az üveg nyílására illő — duplán összehajtott, rumba mártott fehér papírt. Rendes módon, légmentesen lekö­tözzük vagy lezárjuk és szellős, hűvös, árnyékos, száraz helyre állítjuk. Ételeti rendje szeptember 19­­­25-ig Hétfő. Ebéd: Nyúl aprólékleves. Forró tejfölös zsír­ban n­egforgatott zsemlyegombóc. Alma pongyolában. Vacsora: Gombás rizs paradicsommártással. Körte. Kedd. Ebéd: Sóskaleves. Serpenyős rostélyos. Zöld­babfőzelék. Dara felfújt friss szederlekvárral. Vacsora: Lerakott kel. Kovászos uborka, őszibarack. Szerda. Ebéd: Borjúfejleves. Rántott borjúvel. Pirí­tott burgonyával és paprikássalátával. Káposztáskocka. Vacsora: Karfiol Colleoni módon. Paradicsompaprika. Szőlő. Csütörtök. Ebéd: Portorikóleves. Paradicsomos birka­comb makarónival. Rácsos tészta. Vacsora: Zöldségfasí­rozott kovászos uborkával. Dió mézzel. Péntek. Ebéd: Friss, kifejtett bableves. Szilvásgom­bóc. Vacsora. Halkocsonya. Vegyessaláta. Tejfölös túró. Ann­a. Szombat. Ebéd: Gombaleves. Lucskos káposzta. Sváb­hegyi szelet. Vacsora: Parajpud­ding. Szőlő. Vasárnap. Ebéd: Párizsi leves. Törtött tök III. Sü­lt csirke friss berőttel és paradicsomsalátával. Túrószelet. Vacsora: Hideg csirke vegyes savanyúsággal. Délről ma­radt­ tészta. Vegyes gyümölcs. Receptek Portorikoleves. Huszonöt deka borjú-, sertés-, bá­rány- vagy birkamájat és ugyanannyi tüdőt zöldség­gel puh­ára főzünk s 2—3 keménytojással együtt meg­őröljük. Vékony rántást csinálunk, szükség szerint feleresztjük azzal a lével, amiben a máj és a tü­dő főtt. Megsózzuk, kicsit megborsozzuk, beletesszük a meg­őrölt keveréket és felforraljuk. Tálaláskor tetszés sze­rint pár kanál tejfölt vagy kis citromlevet teszünk bele. Pirított zsemlyekockát adunk hozzá. Karfiol Colleoni módra. Egy szép nagy fej karfiolt megfőzünk sósvízben. Levét lecsurgatjuk s a karfiolt tűzálló edénybe helyezzük. Öt deka vajból, 3 deka liszt­ből, 3'*—4 deci tejből a tűzön sűrű mártást készítünk, addig kevergetve, m­íg forrni nem kezd. Ekkor bele­teszünk 1 kávéskanálnyi, apróra vagdalt petrezselyem­zöldjét, V. kávéskanálnyi, szintén apróra vagdalt kapri­bogyót, kellő sót és csipet borsot. Ezekkel együtt 10 percig főzzü­k. Végül ráöntjük a mártást a karfiolra, meghintjük finom, szitált zsemlyemorzsával és apróra tördelt vajdarabkákkal. Forró sütőben addig sütjük, míg a morzsa szépen megsárgul. Birkahús vadasan. A birkahúst (gerincet vagy com­bot) megtisztítva, megmosva 1—2 napra pácba tesszük. Onnan kivéve, megtűzdeljük 5 deka füstölt szalonnával, megsózzuk és a sütőben — 1 kanál zsírt téve alája — t megsütüik." Sü­tés alatt, többször megöntözzük az át­szűrt páclével. Mikor készen van, ráöntünk 1—2 kanál tejfölt és még 5 percig sü­tjü­k. Zsemlyegombóccal körít­hetjük. Nyúlpörkölt puliszkával. A nyúl elejéből és apróléká­ból hagymás, paprikás zsíron a rendes módon pörköltet készítünk, amit aztán kukoricalisztből csinált puliszká­val,­­zsemlyegombóccal vagy galuskával) tálalunk. Almatorta. Hat egész tojást alaposan habosra verünk 25 deka cukorral, összevegyítjük ugyanannyi liszttel, V. citrom reszelt héjával és végül 12 deka olvasztott vajjal. Kikent tortaformába töltjük és a tete­jét megrakjuk 75 deka meghámozott, meggyalult almá­val, amit előzőleg jól. .becukroztunk és 1—2 kanál rum­mal meglocsoltunk. Sütőbe téve, közepes tűznél süt­jük meg. Sacher torta. (Eredeti bécsi recept.) Tizenkét és fél deka megpuhított vajat habosra keverünk ugyanannyi porcukorral. Kanalanként belevegyítünk 12'/s deka reszelt, kissé megmelegített csokoládét, majd egyenként 6 tojássárgáját. Mikor mindezeket nagyon jól elkever­tük, könnyedén belevegyítjük 7 tojás habbá vert fehér­jét. Azután még 12'/1 deka finom lisztet keverünk bele. Vajjal kikent formában, lassan de jól megsütjük és szitára borítjuk. Másnap kettévágjuk, vékonyan meg­töltjü­k baracklekvárral, tetejét ugyancsak vékonyan megkenjük a lekvárral, majd később bevonjuk mártó­gyurmából készült csokoládémázzal. Túrószelet: félkiló lisztből, 35 deka vajjal, 35 deka porcukorral, 35 deka héjas, darált mandulával, 2 egész tojással és egynek a sárgájával, csipetnyi fahéjjal, 1 deci tejjel tésztát gyúrunk. Jól kidolgozzuk és keveset félretéve belőle, belenyomkodjuk a vajjal kissé kikent tepsibe. A tészta széleit megkenjük tojásfehérjével és a megmaradt tésztából — amit szintén kinyújtunk — szegélyt ragasztunk köröskörül a szélére. A tetejét egy ujjnyi magasan megkenjük túrótöltelékkel és végü­l 3 tojásból (3 kanál cukorral, 2 kanál liszttel) a rendes módon készített piskótatésztát öntünk a tetejére. Meg­sütjük, meghintjük vaníliás porcukorral és felszeletel­jük. A túrótölteléket a következőkép­sen készítjük: összekeverünk 15 deka vajat, 25 deka cukrot, 7 tojás­sárgáját, 40 deka száraz, áttört túrót, 2 kanál lisztet és a 7 tojás keményre vert habját. Mogyorós koszorú. Két tojás fehérjét addig keverjük 25 deka porcukorral és ugyanannyi darált (esetleg pör­költ) mogyoróval, míg jó habos és sűrű lesz. A kitoló­fánk nyomóval (vagy idomító zacskóval), kis koszorú­kat nyomunk belőle viasszal megkent tepsire és gyenge tűznél megsütjük. Épígy készíthetjük mandulából, vagy dióból is. Tutti-frutti. Mély üvegtál alját kirakjuk a legkü­lönfélébb gyümölcsökkel, természetük szerint meghá­mozva, összevágva, vagy kimagozva. Tetejükre egy réteg apró mogyorós csókot rakunk. Ezeket előbb va­lami finom édes borba, vagy likőrbe mártjuk. Tizenöt deka cukrot és egy fél rúd vaníliát megfőzünk és liter tejben. Mikor jól forr, óvatosan ráöntjük 4 elha­vart tojássárgájára. Visszatéve a tűzre, folytonos keverge­tés közt pont forrásig hevítjük. Akkor belekeverünk 4—5 kis lap, kevés langyos vízben feloldott zselatint és azon melegen ráöntjük a tálba rakott gyümölcsre. El­simítjuk rajta és először hideg helyre, majd pár órára jégre tesszük. A tálba rakott gyümölcsöt, mielőtt rá­rakjuk a csókokat, ízlés szerint meg is cukrozhatjuk. Csipkebogyólekvár. (Becseli.) A dércsípte bogyókat megmossuk és megtisztogatjuk. Vagyis kettévágva azokat, kiszedjük az apró, tüskés magvacskákat. (Annak, aki nagyon borsódzik ettől a valóban lélekölő munka­ Az Ínyesmester üzenetei A diadalmas magyar konyha bibliája. 1.) Az Ínyesmester Szakácskönyve 2500 recept a szakácsművészet minden ágából. A hatal­mas, díszes, Irodalmi értékű csevegésekkel gazdagított kötet 4 pengő 80 fillér. 2.) Az Ínyesmester 1000 Uj Receptje: Takarékos konyha. Uzsonnavacsora, Hidegkonyh­a, stb. rovatokkal, érdekes cikkekkel, fontos tudnivalókkal. Sován,yitó és hizlaló kúra Ara Szép kötésben 3 pengő. Kaphatók Az Est könyvkereskedésében (VII., Erzsé­bet körút 18.) és minden könyvesboltban. Sacher dilemma, Budapest. A Sacher-tortának sok­féle receptje forog közkézen. Csakugyan van olyan, amelyikben morzsa szerepel, de van olyan is, amelyik­ben mandula vagy dió. Egyikben a vajat el­őször a cukorral, másikban a csokoládéval kell elkeverni. Így tehát a vitatkozó felek mindegyikének igaza lehet. A mai rovatban megismétlem az enyémet, amely eredeti, régi bécsi recept. Szíves üdvözlet. K. L.-né, Debrecen. A feladatot mindenesetre na­gyon megnehezíti, hogy a diós, mandulás, mogyorós dolgok nem szerepelhetnek, de azért így is akad elég alkalmas süteményféle. Tessék csak a könyv megfelelő részét átnézni s ezt a rovatot is figyelemmel kísérni. Üdvözlet. Mik­a, Eger. Tessék franciasalátát és tatármártást adni hozzá. Természetesen vaj is legyen az asztalon. Üdvözlet. H. V., Győr. Tessék megkérdezni az orvosát. Ha a beleegyezést megkapja, szívesen segítek a továbbiak­ban. Üdvözlet. Biró, Kaposvár. A birskefőtt és birssajt készítését múlt vasárnap ismételtem meg. Szíves üdvözlet. Szegedi. Az elsőrendű minőségű és szép, ujjnyi vas­tag szeletekre vágott főtt marhahúst forró liba- vagy sertészsírba vetjük, a tűzhely tetején mindkét o­d­ilán gyorsan megsütjük, úgyhogy ropogós réteg keletkezzék rajta. Melegített tálra rakva, apróra vagdalt neetélő­hagymával (snittling) meghintjük és rögtön tálaljuk. Igen jó hozzá a hideg, vagy meleg metélőhagyma­mártás, vagy a bearni mártás, de megteszi a sóska is. Pirított hagymaszeletekkel, vagy vajas burgonyával s gombás rizzsel körítjük. Szíves üdvözlet. Egy előfizető. Budapest. A diós csigának is neve­zett sütemény készítésének sokféle változata van. Az egyik, mégpedig a legjobbak egyike benne van Az Ínyes­mester Szakácskönyv­ben is, amelyet Ön, mint írja, meg­vásárolt, a 260. oldalon »Darázsfészek« címen. A leg­finomabb pedig, a Salzburgi csiga. Az Ingesmester 1000 Uj Receptjében található meg a 89. lapon. Levele­m pontos címzése minden vasárnap olvasható üzeneteim végén. Üdvözlet. S. S.-né. Budapest. Hálásan köszönöm kedves figyel­mét. Módszere­ a minta bizonysága szerint igen jó. A magok összehúzása a jellegzetes zamat erősítésére szol­gál. Szíves üdvözlet. Tájékozatlan. Budapest. Általában marhahúsnál 14—18, borjúnál 15—20, sertésnél 12—16 deka nyersen, csont nélkü­l. Üdvözlet. Leveleimet így tessék címezni: Az Ingesmesternek. Budapest, VII., Rákóczi út 54. Pesti Nap­ szerke­tősége.

Next