Pesti Napló, 1939. május (90. évfolyam, 99-122. szám)
1939-05-12 / 108. szám
Pénler feESTTNÁÍLÓ 1030 május 1S 5 Chamberlain és Datadier súlyos szavai háborúról és békéről Chamberlain: „ Nem akarjuk bekeríteni Németországot s nem akarunk háborút viselni ellene • • • de ha kísérlet tétetnék a danzigi helyzet erőszakos megváltoztatására, elkerülhetetlen lenne az általános világégés, amely Angliát is magával ragadná** Daladier: „ a jogok tiszteletbentartásán nyugvó békét akarunk . • • egyetértésben azokkal a népekkel, amelyek becsületben akarnak tovább élni, szembeszállunk az erőszakkal és fenyegetéssel . Ha valaki megsértené a békét, meg fog ismerkedni fegyvereink súlyával** London, május 11. Chamberlain miniszterelnök a londoni Alberthallban tartott női konzervatív nagygyűlésen beszédet mondott, amelyben kijelentette, hogy az 1938. év Anglia történetének emlékezetes ideje lesz. — Átéltük az érzelmek minden hullámzását — mondta — és végül népünk akarata szilárd elhatározássá jegecesedett ki. Erőnkben bízva tiszta lelkiismerettel megtettünk és megteszünk mindent, amit ember a béke fenntartásáért tehet. Készek vagyunk bármikor meghallgatni mások nézeteit, de nem vagyunk hajlandók parancsnak engedelmeskedni. Semmi sem bírhat bennünket háború indítására, hacsak nem győződtünk meg arról, hogy nem kerülhetjük el a háborút szabadságunk és jóhírnevünk feláldozása nélkül. Sohasem kerestük a mások ügyeibe avatkozó Jogad átlát prókátor szerepét. Vannak régi szövetségeseink és kötelezettségeink az európai szárazföldön és általános érdekünk a béke fenntartása, de ennél tovább nem kívántunk menni, amíg bennünket nem fenyegetnek . Németország eljárásai nem érintettek bennünket szükségképpen mindaddig, amíg az általuk lefektetett korlátokon belül maradtak és kizárólag németek érdekeinek előmozdítását célozták, a nem német országok függetlenségek fenyegetése nélkül. Csehország és Morvaország bekebelezése után azonban a többi ország kezdte kérdezni, hol áll meg ez a folyamat és ezután természetesen Németország minden szomszédja, fenyegetettnek érezte a maga biztonságát, azt gyanítva, hogy olyan politikával állunk szemben, amelynek célja egy államot a másik után elnyelni és a világ felett uralkodni. Meglehet, hogy a nemzeti szocialista vezéreknek nincsenek ilyen szándékaik. Ha ez így van, akkor a németeknek semmit sem kell tartaniuk az angol politikától. — Bizonyos német körök azt hiszik, hogy be akarjuk keríteni Németországot. Megértem, hogy olyanok, akik a háború után súlyos nélkülözéseket szenvedtek, egy idegen hatalom tudatos korlátozó vagy fojtogató politikájától félnek. Kijelentem, hogy sohasem gondoltunk arra, hogy Németországot elszigeteljük vagy Közép- és Délkelet-Európa kereskedelmének természetes és jogos fejlesztését akadályozzuk. Még kevésbé akarunk ellene csoportot alakítani, hogy háborút vívjunk ellene. Minden ilyen feltevés a képzelet szüleménye. De másrészt nem vagyunk hajlandók tétlenül nézni, hogy egyik ország függetlenségét a másik után döntik romba. Az ilyen törekvések a múltban is ellenállásunkba ütköztek és miután addig nem lehet nyugalom és biztonság Európában, amíg a nemzetek nem győződtek meg arról, hogy nincsenek ilyen törekvések, biztosítékokat adtunk Lengyelországnak, Görögországnak és Romániának és megbeszéléseket kezdtünk más országokkal, főként Oroszországgal és Törökországgal. Komolyan reméljük és kívánjuk, hogy ezek a megbeszélések mielőbb sikerrel végződjenek és hozzájáruljanak a béke további körülbástyázásához. — Ami Hitler kancellárnak az angol-német tengerészeti szerződésre vonatkozó kijelentéseit illeti, — folytatta Chaberlain — a szerződés alapja Anglia tekintetében nem szűnt meg, sőt most is azt tartom, hogy a szerződés a két nép ama kívánságát jelképezi, hogy sohasem akarnak egymás elleni háborúskodni és azt hiszem, mindkét népnek ez a kívánsága ma is olyan szilárd, mint valaha volt. Meg vagyok győződve, hogy mindkét nép elvárja kormányától, hogy úgy intézzék egymáshoz való viszonyukat és úgy vezessék ügyeiket, hogy sohase vetődjék fel közöttük a háború kérdése. Az általunk adott biztosítékokban nincs semmi, ami ne férne össze ezzel a rájelentésemmel. — A német kancellárnak azt a kijelentését, hogy kész velünk a tengerészeti kérdésről tárgyalni, a leggondosabban mérlegelni fogjuk és kellő időben elküldjük válaszunkat a német kormánynak. Sem a fegyverkezések körül, sem gazdasági téren nem akarunk Németországgal féktelen versenyt kezdeni. Nem vonakodnánk tárgyalást kezdeni az" angol-német kölcsönös kereskedelem, növeléséről és kölcsönös helyzetünk javításáról, ha félreérthetetlen jeleit látjuk annak a kívánságnak, hogy helyre akarják állítani a súlyosan megrendült bizalmat. A miniszterelnök ezután nagyon részletesen indokolta a kötelező katonai kiképzésről szóló törvényjavaslatot és egyebek között ezt mondta: — Sokan úgy vélekednek, hogy, Európa veszélypontja ma Danzig. Lengyelországnak világos és határozott biztosítékai vannak, örömmel látnák a Lengyelország és Németország közötti ellentétek barátságos elintézését tárgyalás útján, de ha kísérlet tétetnék a helyzet erőszakos megváltoztatására Lengyelország függetlenségének fenyegetésével, elkerülhetetlen volna az általános világégés, amely Angliát is magával ragadná. Sikeresen véget értek az angol-román kereskedelmi megbeszélések Az alsóházban Stanley kereskedelmi miniszter Henderson kérdésére kijelentette, hogy a román kormány és az angol kereskedelmi küldöttség között folyt megbeszélések sikeres véget értek. Az aláírt jegyzőkönyv kereskedelmi szervezet alapításáról gondoskodik az angol-román kereskedelem fejlesztésére. Az angol kormány 5 millió font kiviteli hitelkezességet nyújt a román kormánynak angol áruk vásárlására. Anglia 200.000 tonna román búzát fog venni az állami készletek céljaira a jövő évi termésből, ha világpiaci áron kapható. Párizs: L ebrun elnök üzenete és Daladier miniszterelnök nagy beszéde a francia kamarában 7 francia miniszterelnök beszédében rendkívül éles kitételeket használt Párizs, május 11. A képviselőház ülése csütörtökön fél négy órakor kezdődött zsúfolt karzatok előtt és több mint 500 képviselő jelenlétében. Herriot házelnök rövid kegyeletes beszédben emlékezett meg az elhúnyt Coquilland képviselőről, majd pedig bejelentette, hogy Csehszlovákia párizsi követe köszönetet mondott a képviselőháznak a cseh nép érdekében legutóbb megnyilvánult egyhangú magatartásáról. Herriot azután Daladier miniszterelnöknek adta át a szót. A miniszterelnök felolvasta Lebrun köztársasági elnöknek a törvényhozás két kamarájához intézett alábbi üzenetét. Az elnöki üzenet Uraim! Hét évvel ezelőtt a nemzetgyűlés a köztársaság elnökévé választott meg és én akkoriban hálával fogadtam a megtisztelő és egyben súlyos küldetést. E hét esztendő alatt a közélet súlyos viszontagságai közepette nehéz gondok nehezedtek azokra, akik az állam sorsát intézték. Én mindenkor azon voltam, hogy feladatomat teljes odaadással, lelkiismerettel és minden erőmmel, akaratom teljes megfeszítésével teljesítsem. A hatalom alkotmányos határait betartottad, őre voltam az alkotmánynak és a szenátus és a képviselőház értékes támogatása mellett igyekeztem az alkotmányos intézmények szabad működését biztosítani. Igyekeztem szavaimmal és tetteimmel egyaránt mint pártok felett álló döntőbíró biztosítani a lelkek egységét, amit a nemzet érdekei egyre sürgetőbben követeltek meg. „A jövő még bizonytalan. Jogom volt arra számítani, hogy küldetésem befejeztével, óhajtásomnak megfelelően, visszavonulhatok és másnak adhatom át a hatalom terhét. De Önök is tudják, hogy milyen sürgető kérésekkel ostromoltak és mintegy kötelességérzetemre hivatkoztak, hogy újból való jelöltetésemmel nyújtsak, alkalmat a nemzet egységének megnyilvánítására. Hangoztatták előttem, hogy Franciaország nyugalmának, politikája szilárdságának és folytonosságának megnyilvánítása Európa jelenlegi viharos napjaiban a béke megszilárdítását szolgálja. A sürgető kéréseket kötelességérzetemhez intézett felhívásnak éreztem. A nemzetgyűlésnek őszinte köszönetet mondok ezért a reám ruházott tisztségért és ígérem, hogy minden erőmmel igyekezni fogok méltónak maradni a bizalomra. Hiszen a jelenlegi nehéz időkben senkinek sem lehet más gondja, mint az, hogy a lehető leghívebben teljesítse kötelességét azon az őrhelyen, ahova az élet körülményei állították. A jövő még bizonytalan, a világra, ránehezedik a nyugtalanság, amint arra a közelmúltban egy nagy férfiúnak az Óceán túlsó partjáról érkezett szavai figyelmeztettek bennünket. A szabad, békés, más nemzetek szabadságát, valamint a szerződéseket tiszteletben tartó népek kötelessége az, hogy küzdjenek és összefogjanak a nemzetközi jog szabályainak védelme érdekében, amelyeknek megőrzéséért annyi ember harcolt és szenvedett. Ebben az összefogásban Franciaország el akarja foglalni a maga helyét és fenntartás nélkül becsületesen akar együttműködni. Franciaország jogainak megőrzéséért minden áldozatot kész meghozni Franciaország továbbra is őszintén és lelkesen óhajtja a békét és saját határain belül nyugodtan akar tovább dolgozni a társadalmi haladás művén. De senki sem, kételkedhetik abban, hogy Franciaország rendíthetetlen eltökéltséggel, hozzá méltó erővel támasztja alá jogait. Nincs olyan áldozat, amelyet — Franciaország sorsába vetett bizalommal — ne volna kész elégből meghozni. Ennek a bizalomnak mélységes okait mindenki ismeri. Ezeket az okokat nemrégiben egy messzehangzó beszéd fejtette ki. Nos, ezek az okok elsősorban abban az érzésben gyökereznek, hogy Franciaországot erőssé teszi tapasztalt és lelkes hadvezérek vezetése alatt álló, fegyelmezett és újjáteremtett hadereje, a francia föld gazdagsága, lakóinak munkája, türelme és józan ítélete, gyarmatbirodalma — amelyeknek lakóit nem az erőszak ha- Okmányfénykép FOTÓKÓPIA-RÁD Andrássy út 52 Mussolini-térnél Telefon *116-640