Petőfi-album. Adatok, okmányok és képek Petőfi Sándor diadalútjáról - A Pesti Napló kiadása (1907)
Mikes Lajos: Petőfi diadalútja a világirodalomban
Petőfi diadalútja a világirodalomban P ETŐFI bevonulása a világirodalomba — diadalút volt. Amióta 1846-ban Dux Adolf, majd 1849-től fogva Kertbeny Károly a saját német fordításaival bejárta a külföld akkori jeleseit s felhívta figyelmüket a magyar szabadságharc nagy költőjére, azóta Petőfi nevét szárnyára kapta a hír, költeményeit egyre többen és egyre több nyelvre lefordították, életével és tüneményes pályafutásával egyre behatóbban kezdtek foglalkozni, s nagyságát és világirodalmi jelentőségét a külföld igen kiváló esztétikusai méltatták és megállapították. Mikor Magyarországon javában vitatkoztak még azon a magyar klikkirodalmárok, vajjon Petőfi volt-e nagyobb költő, vagy Arany János, a világ nagy nemzetei hódolattal csodálták Petőfi lángszellemét, s kimondták azt, amit idehaza minálunk tán gondoltak némelyek, megirni azonban még soha senki sem mert, hogy Petőfi nagysága világtörténeti jelentőségű, hogy Petőfi az a nagy világirodalmi csúcspontja a lírának, aminőül az epikában Homérost, a drámában pedig Shaksperet dicsőrtjük. E pár sor keretében nem azt akarom fejtegetni, mert ragadta meg Petőfi költészetének hatalma az egész világot. Elmélkedés és esztétizálás helyett csak adatokat rakok egymás mellé. Kertbeny Károly 1849-től 1866-ig kilenc újabb, egyre javított és egyre bővülő kiadásban a János vitézen, a Tündérálmon és a Bolond Istókon kívül Petőfinek csaknem összes költeményeit lefordította. Kertbeny kilenc kötete Bécsben, Frankfurtban, Stuttgartban, Lipcsében, Münchenben, Berlinben, Prágában, Elberfeldben és Hallban jelent meg, s mintegy 25 ezer példányban fogyott el. Kertbeny előtt Petőfit németül először Dux Adolf szólaltatta meg, aki 1846-ban Petőfinek 55 dalát fordította le. Kertbenyével egyidőben, majd később 1866 után egész sereg más német fordítása is jelent meg Petőfinek. 1851-ben Darmstadtban Szarvady Frigyes és Hartman Mór adtak ki egy kötet Petőfit, a hatvanas évek végén a porosz Opitz Tivadar fordította le az Apostolt, Meltzl Hugó 1867-ben Lipcsében, majd 1878-ban ugyanott Neugebauer László adta ki német Petőfi-fordításait. S azóta is egyre újabb és jobb német fordítások jelennek meg. Kertbeny érdeme azonban nemcsak a fordítás volt. Az ő működését érdekesen ismerteti egy 1866-ból való könyv, amelyet Brüsselben írtak (a szerzője névtelen) és Elberfeldben nyomattak ki. A könyv címe: „Petőfi's Triumphzügen der Weltlitteratur, 1846—1866.“ E könyv elmondja, hogy Kertbeny a német Petőfivel úgyszólván egész Nyugat-Európát bejárta, s az akkor élő legnagyobb irodalmi alakok figyelmét felhívta Petőfire. A kis könyv egész sereg kiváló ember nyilatkozatát közli Petőfiről. Maux, Zschokke, A gödöllőilakás