Petőfi-Muzeum, 1889 (2. évfolyam, 1-6. szám)
1889-07-01 / 4. szám
255 256 A Petőfi-irodalomköz zönség Szinérszegig ment eléjük és elkísérte őket Bakóvárig. Petőfinek babérkoszorút nyújtottak át a hölgyek. Még aznap este megérkeztek Temesvár alá, a freidorfi táborba. Másnap reggel Bem megszemlélte a Temesvár körül összpontosított magyar hadsereget. A honvédek óriási lelkesedéssel üdvözölték. Bem előbb a Gyárvárosban elhelyezett csapatokat tekintette meg, azután kilovagolt a Vadász- és Csóka-erdőbe, hol többnyire huszárok táboroztak. Ennél a csapatszemlénél Petőfi Sándor — őrnagyi egyenruhában — közvetlenül Bem oldala mellett lovagolt. A katonák rögtön felismerték kihajtott inggallérjáról és nem kevésbbé lelkesen megéljenezték, mint hadvezérüket. Petőfi komolyan, katonai tisztelgéssel fogadta az üdvözléseket, Bem pedig — ki egyébkor mindig komornak mutatta magát — mosolygott és láthatóan örült annak, hogy az ő „kedves Sándorját — mint Petőfit nevezte — oly szép ovácziókban részesítik. Mielőtt elhagyták volna a Vadászerdőt, Bem és Petőfi még egyszer visszafordultak a honvédek felé s katonásan tisztelegtek. A honvédek újra megéljenezték őket. „Éljen a haza!“ Éljen Kossuth!“ „Éljen Bem!“ „Éljen Petőfi a népköltő!“ kiáltozták a honvédek. Alig hogy vége volt a csapatszemlének, megeredt az eső, de a katonák annyira föllelkesültek Petőfi látásán, hogy bár egészen átáztak, elkezdték énekelni a „Talpra magyar“-t. Azután egyes honvédek elszavalták Petőfi ismertebb költeményeit és a többiek hazafias lelkesedéssel hallgatták. Petőfi már másnap elhagyta a temesvári, illetőleg freidorfi tábort, mert Bem kíséretében II.Becskerekre kellett utaznia. Temesvárott azonban még sokáig emlegették őt a honvédek és az ő hazafias dalait énekelve folytatták tovább a vár ostromát.“ A „Figyelő“ (Szerk. Abafi Lajos, Budapest, 1889 júniusi füzet) „Petőfi életéhez“ czím alatt Koroncy Imrétől érdekes adatokat közöl Petőfi selmeczbányai tartózkodásáról, valamint életének későbbi folyásáról is, főkép Lehotzky Pál, Petőfi volt iskolatársa visszaemlékezései nyomán. A „Budapesti Szem- 1e“ 1889. évi júniusi kötetében id—r—“ jegy alatt szintén ismertetve van Viktor Rydberg munkája, melyről a „Pét. Muz.“ jelen füzete terjedelmes tanulmányt közöl Dr. Erdélyi Károly kecskeméti tanár tollából. Csernátoni Gyula. ■ Nyomatott Gámán János örököseinél Kolozsvárt.