Petőfi-Muzeum, 1889 (2. évfolyam, 1-6. szám)
1889-01-01 / 1. szám
57 újabb nézetek Petőfi báláiéról 58 8-as üteggel. Bem hintója szintén vagy két óráig Miklósy háta mögött állott. Miklósy mintegy d. u. fél 5 óráig folyton lova nyakára hajolva görzsedett, de egy kis csípős őrjárat miatt a czentrumot vezényelt Csernátoni Bernád nyalkas kancsal fiatal századossal elment. Miklósy korisontja csekély és a temetőhelyekről tapasztalati ismerettel nem bír, mely emelkedett hantról beszélt, abban nyugszik Bem kéme, Berki Mózes, kit aug. 5-én szagosodása következtében megtaláltak. Ezen hídtól az ágyuk feléterjedő lapályba sok lovat ástak el és k. fehér kereszttel jelezvén, a mezei ши, ' át betiltották. . ’t hiszem, hogy az író figyelmét kikerüli azon pont, mely 19-től 23-ig elnyelt heldeket jelzi. Mindenek felett csak helyes rrajz lehet utasító! A tévelygés kimagyarázható hadi esetekből, t. i. a csata folyama alatt d. u. 1 órakor elpattant a székely 4-es ágyuk csöve; azon ágyukat a fejéregyházi korcsma elé húzatták, d. u. 2 órakor Keresztúrra indítván, egyiket a fejéregyházi ref. templom előtti országút sánczába döntve elhagyták, 3-mal pedig mentek a flaulerféle lunka (nagy rét) keleti szögletéig, hol Kosi hadnagy vezénylete alatt vagy 40 tartalék őrködött és ott vagy 1 és fél órát mulatott. Az ágyuk kísérője volt Hátszegen lakó ügyvéd Dáné Károly tüzér. A hírek és beszédek ezen tényt nem fogván fel, mindég csak az első ágyúállást képzelték. Említett lunka szegétől segesvári országúton Fejéregyháza felé 80 lépést mérve, balfelöl az út sánczától vagy 6 lépésre áll azon sírhant, mely alatt 19—23 honvéd és Petőfi Sándor is nyugszik, az eddigi vizsgálatok eredménye szerint. Hirtelen rajzolok a csatahelyről egy tervet, melyre kijelöltem a szükségeseket, méltóztasson . . . H. ... R.-nak megmutatni.“ Erre aztán ismét H. . . . R. . . . válaszol a „Marosvidék“ múlt évi 55-ik számában, anélkül, hogy valami lényegest mondhatna Petőfi sírhelyére vagy halálára vonatkozólag. A „Marosvidék“ múlt évi 50-ik számában azonban D. K. Hátszegről keltezett levelében teljesen megerősíti a gr. Haller József nézetét a Petőfi sírhelyét illetőleg. Végül ugyanezen lap karácsom (60-ik) számában gr. Haller József hosszasan cáfolgatja Herger (Herglócz) századosnak a Vakot Imre emlékirataiban ismertetett és újabban is közölt véleményét, valamint azokét is, akik azt állítják, hogy Petőfi Kufsteinba került és ott pusztult el. Továbbá D. K. Hátszegről (Petőfire vonatkozólag lényegtelen) visszaemlékezéseket közöl a segesvári csatáról. Ilyés Sándor mezőbándi járásbiró és H.. R . . szintén a Petőfi sírhelyét és a segesvári csata egyes momentumait magyarázzák, — előbbi nem fogadván el egészen a Haller József gróf véleményét, az utóbbi pedig egészen a Haller József szellemében. Ezeken kivűl kezeink közt van még egy terjedelmes czikksorozat kézirata, melyben az 1848—49-iki események egyik főszereplője, ki a segesvári csatában is az intézők között volt, majdnem pontrólpontra megcáfolja a gr. Haller József közléseit, — megjegyezvén, hogy Haller József gr. az illető csata idején Kolozsvárt múlatott és így kötetlen szemlélet után semmit sem tudhat és állíthat. Az említett kézirat közlését túlságos terjedelme miatt egy más alkalomra tartjuk fenn. Előlegesen még csak anynyit említünk, hogy Haller Józsefnek Petőfi elevenen való eltemettetésére vonatkozó állítását kárhoztatja ugyan, de épp oly kevéssé tudja megczáfolni, mint a mily kevéssé bizonyítja Haller József gróf. Petőfi életirójának majdan mindenesetre igen érdekes föladata leend összehasonlítani a Haller József Petőfi halá-