Petőfi-Muzeum, 1891 (4. évfolyam, 1-6. szám)
1891-07-01 / 5. szám
219 Azonban az embereket a szép vers el szokta kábítani, s a legtisztább jellem is, ha sajtó utján megtámadtatok, igen sok ferde szájú emberrel találkozik, kik hozzá vagy a kárörömnek, vagy a sajnálkozásnak nyomorúságos mosolyával közelítenek. S a mi legfőbb baj, gyakran okos és becsületes emberek is felülegesen ítélnek kicsiségnek látszó dolgok felett, de minden felülegesség mellett ítéletöket egész határozottsággal szokták kimondani. Filkókkal nem gondolok, mit ítélnek rólam, de okos és jóravaló emberek előtt nem szeretnék hamis színben állni. Ezek figyelmét kérem ki néhány szóra. Petőfi azt írja versben, (sic!) hogy én még fennjártam, nagynak mutatkozom, leszállva kicsin vagyok, hogy a földön besároztam magamat, s inkább szeretne rajtam vért látni, mint sarat, hogy a „szózat“ már érthetetlenné lett, s hogy nem ő, hanem én tépem le fejemről a babért. Ehhez hozzá adja egy jegyzetben, hogy ő szeretete és tisztelete daczára s bármilly fájdalommal s áldozattal ha szinte el kellene is vérzenie, kénytelen engem elitélni, mert jobban szereti elveit, mint engem. Körülbelől ezek mondatnak a versben és jegyzetben. Aki ezeket olvassa, legalább is azt kell gondolnia, hogy én Magyarország függetlenségét, szabadságát, jóllétét, fennmaradását szavaztam le, vagy a nemzetiségnek valamelly nevezetes elvét sértettem meg. Mert legalább is ennyi bűn kivántatnék ahhoz, hogy rajtam száradjon a sár, s hogy amit költeményeimmel netalán használtam, azt országgyűlési szavazataim lerontsák, s még akkor is kérdés: elvesztenék-e beesőket (ha van) költeményeim s nem volnának-e képesek lelkesíteni az utókort, ha addig fennmaradnak ? Petőfi elv miatt támadott meg. Most tehát csak az a kérdés: mire szavaztam. "S micsoda elvet sértettem meg ? Hogy ezt kiki minél világosabban lássa, ide jegyzem a főbb pontokat, mellyekre a többséggel együtt szavaztam. 1) a hadsereg 200,000 főre emeltessék. 2) Vezényleti, ügyvezetési nyelv magyar, színek, jelek, öltözet nemzetiek. 3) A régi katonaság, mihelyt a körülmények engedik, magyar lábra állíttassák. 4) A magyar katona, csak az ország megtámadtatása esetében használtathassák külföldön. Úgy gondolom, ha az egész törvényjavaslatban elvekről van szó, csak a 2, 3, 4-ik pont lehetnek azok? S megtagadtam-e ezeket ? Egy szóval sem. S ha most azt kérdi valaki: miért hát ez a nagy hűhó elvekre , babérról, sárról és vérről, sasról és felhőről ? kisül, hogy semmiért, mert én egyetlen elvet sem tagadtam meg, s az egész ömledezés nem egyéb, mint egy fiatal hazafi, s e mellett költői kebelnek túláradása. „Igen, de ön arra szavazott, hogy a régi ezredek három zászlóalja, meg két tartalék század ujonczokkal töltessenek be, hogy a huszárezredek kiegészíttessenek.« Való, erre szavaztam, s megvallom nagy bökkenő volt, mig túlestem rajta. Azonban a tapasztalás iránt némi respectussal vagyok. Ha a tapasztalás így szól: „adjatok nekem ujonczokat a régi katonák közé, s én két hét múlva tűzbe viszem őket, s isten segítségével megverem az ellenséget“ azt mondom rá: jól van, Petőfi fellépte Vörösmarty ellen 1848-ban. 220