Komjáthy Miklósné: Magyarország bibliographiája 1712-1860, 5. kötet, pótlások (Budapest, 1971)
Bevezetés
a kötet- és lapszámra, ahol a főmű, amelyhez a téziseket hozzákötötték, visszakereshető. Fenti módon írtuk le az OSZK állományában található liber graduálisokat. Amennyiben az egyéb forrásból származó leírásokról a két mű összefüggését nem lehetett kikövetkeztetni, a téziseket hivatkozás nélkül, önálló műként írtuk le. A lelőhelyet, ill. a bibliográfiai forrást a címleírások záradékaként tüntettük fel. A könyvtárak esetében a könyvtár nevét betűjellel rövidítettük, bibliográfiák esetében az összeállító nevét, vagy a forrásmű címét adtuk meg. Ha a kiadvány tételszámos volt, a hivatkozásban feltüntettük az idézett műsorszámát is. Az anyag elrendezése. Gyakorlati követelménynek tekintettük, hogy a Pótlások kötete belső, szerkezeti felépítésében Petrik eredeti négykötetes művéhez igazodjunk. Lehetőségeinkhez képest a nyomdai előállítás külső formájában is igyekeztünk követni azt. Nézetünk szerint pótlás, kiegészítés egy műhöz csak abban a rendszerben készülhet, amelyben az alapmű készült. Szerkezeti átalakításra csak új kiadásban szabad vállalkozni. Egy kérdésben mégsem alkalmazkodtunk a bibliográfia előzményéhez. A Pótlások kötetéhez nem adtunk szerzői betűrendes mutatót, hiszen Petrik négy kötetének mutatója is csupán a szövegrészben közölt címek rövid ismétlése volt. Ehelyett a címleírások közé bőségesen iktattunk be utalókat. Ily módon a bibliográfia nemcsak a művekről, de a művek létrehozásában közreműködő személyekről is gyors áttekintést ad. A betűrend megfelelő helyén a következő esetekben találhatók utalások: Egy kiadvány részműveiről (egy kötetben több mű akár egy, akár több szerzőtől) az első műre; jelentős függelékekről, önálló fejezetekről és kiegészítésekről, ha azokat a címlap feltünteti. Társszerzőkről az első szerzőre; háromnál többszerzős címrendszen leírt művek felsorolt szerzőiről a címre. Közreműködők (anyaggyűjtő, átdolgozó, bevezető, bővítmények írói, címzett, fordító, sajtó alá rendező, szerkesztő, válogató stb.), a liber gradualisok esetében a professzorok és vizsgázók (graduatusok) nevéről a szerzői illetve címrendszera. A címről anonym művek esetében a megállapított szerző nevére, (ha a szerzőt a címlap nem tünteti fel, vagy ha a szerző megállapítása kétséges).