Politikai Ujdonságok, 1858 (4. évfolyam, 1-26. szám)
1858-04-08 / 14. szám
A Politikai Újdonságok hetenként egyszer egy és fél nagy tömött íven jelennek meg. — Előfizetési díj : január—júniusig, azaz 6 hónapra Buda-Pesten házhoz küldve vagy postai utón elküldve a Vasárnapi Újsággal együtt 6 hónapra 4 forint pengő. — A Politikai Újdonságok kiadóhivatala, egyetem-utcza 4. szám. , Perim szigete. A párisi telegramus ápril 1-jéről egy pattogós, sőt dörgős hírlapi czikket közlött. A „Patrie“ szavai ezek, mellyekkel tán az angolok nagy örömét akarja hűteni, a Pelissier követsége felett. „Perim szigetének“, úgymond, „Angolország részéről bitorolt megszállását meggátolni, múlhatlanul szükséges. Egyátalában ideje lenne“, folytatja. „Angolország szokássá vált hagyományos kicsapongásainak akadályt vetni. Ha Európa a vörös-tengeri hajózást nem akarja egészen átengedni Angolországnak, ha azt akarja, hogy a Fényes-kapu csorbítatlansága valóság legyen, kikerülhetlenül szükséges, Perim szigete megszállását a legfontosabb politikai kérdések magasságára emelni haladéktalanul.“ Ha szinte nem engedjük is meg, hogy a Tuilleries-palota politikája mellett buzgólkodó lap egyenesen a legmagasabb véleményt tolmácsolná ezúttal, de másfelől azt sem hihetjük, hogy egy párisi lap olly nézetet mondhasson, mellyben a franczia kormány bármi kis mértékben ne osztoznék. Mindenesetre azt vélné az ember a czikk hangjából, hogy valami nevezetes foglalásról van szó. Pedig korán sincsen úgy : Perim olly jelentéktelen és kisded szigetke, mellyet a rendelkezésünkre álló földabroszokon, ámbár újak és jók, hasztalan keresünk. Fontosságát részint helyzete, részint a vele kapcsolt jogkérdés teszi. Helyzete annyiban, hogy a Vörös-tenger bejárásánál, az úgynevezett Báb-el-Mandeb szoros tengerben fekszik s azon bejárás olly szűk és zátonyos, hogy a kis bevitorlázó hajóknak, szükségkép Perim szigete mellett, közte és egy más, még kisebb sziget közt kell áthaladni. A jogviszony meg abban áll, hogy az a sziget a töröké, a mennyiben az egész Vörös-tenger török birtok közt fekszik és igy a tenger és a rajta elszórt szigetek birtokát is kétségbe nem vonhatni, nem is vonta senki. Elfoglalására a suezi csatorna terve adott alkalmat. Palmerston, mint tudva van, ezen tervet nagyon ellenzette. Midőn azonban erősen felvették vala az ügyet s Francziaország pártolta, mindent elkövetett, hogy Konstantinápolyban az engedelmet meg ne adják reá, miben az ott levő hatalmas és erélyes angol követ, lord Redcliffe, kész segéde volt. Tartván azonban tőle, hogy ha a franczia kormány nagyon sürgeti, az akkor fennállott szoros barátság nyomán majd az angol kormánynak is bele kellene egyezni, biztosítni akará az indiai angol birtokokat egy netalán a felszabadított Vörös-tengeren át haladó táborozás ellen, s rendelést ten, hogy azon it kapuját szállják meg. Hivatkozának ugyan az angolok valami követelt alkura az első franczia forradalom idejéből, midőn Egyiptomot készültek a francziák megtámadni; de az ha létezett is az akkori török kormány s angolok közt, alig adhatott olly jogot, mellynélfogva 50 év múlva s békés viszonyok közt újra ismételhessék, új kötés és engedély nélkül a szóban forgó sziget megszállását. A mostani török kormány váltig tiltakozik is ellene és követeli a sziget kiürítését. De az angoloknak eszük ágában sincs ezen kívánat teljesítése, sőt legújabban az említett másik szigetkét és megszállották. Most pedig mind a két szigeten, mellyek közt kell átjárni a hajóknak, toronyforma erődöket akarnak építeni, minek következtében a Vörös-tengerbe be, és belőle kijárásnak teljes hatalmú urai lennének az angolok. Ez által továbbá, ha egészen elbuktatva nincs is, de nagyon meg van nehezítve a csatorna ügye. Francziaországnak, ha valami politikai titkos, és az angolokra nézve ellenséges czéljaik lehettek, Palmerston gyanúja szerint, azok tekintetében a csatorna érdeke teljesen el van veszve a Perim szigeti ellenőrség által. Csak hát az átalános emberi műveltségi és kereskedelmi érdekek bírhatják Francziaországot a csatornaterv pártolására, ha csakugyan konokul meg akarja tartani birtokában a kérdéses szigeteket Anglia. Ebben pedig emezt megakadályoztatni vagy kezéből erőszakkal kiragadni, semmiesetre nem Francziaország feladata, mint a melly hatalom a a párisi békében Törökország csorbuthatlanságáról kezeskedett ugyan, de csak a többi hatalmakkal egyetemben és egyetértésben Ha hát Perim elfoglalása valóban csorbát, ha jogcsorbát is üt a Fényeskapu birtoképségében, a párisi békében résztvett hatalmak összességén vagy többségén áll az orvoslás eszközlése. A „Patrie“ felszólalása tehát Európához, azaz : az európai hatalmakhoz volna tulajdonkép intézve, mert hogyha csupán franczia fenyegetőzés lenne, igen kirívó hang volna a félreértések elenyészésével s az egyetértés visszaállásával biztató nyilatkozatok kellemes harmóniájában. — A valamikor — mert áprilisre írták volt, de ugy látszik későbbre marad, — összeülendő párisi conferentia e kérdéssel is fog valószínűen foglalkozni. A Fényes-kapu átalában semmi hajlamát nem mutatja, hogy Perimet átengedje az angoloknak, sőt erélyesen tiltakozik azon elterjedt hit ellen, mintha bizonyos öszvegért birtokjogáról lemondani kész volna. Némelly hírlapok azt is írták róla, hogy a franczia és orosz kormányok közösen intéztek volna jegyzéket Perim ügyében az angol kabinethez; de ezt most visszavonják s oda módosítják, hogy Kiseleff (az orosz követ) és Valevszky gróf igen komolyan értekeztek együtt ezen ügy felett, minek csakugyan előbb utóbb az előbbi vagy ahhoz hasonló lépés lehet a következése. Illy alakúak a Perim-fellegek a politika egén. HETI KRÓNIKA. Ausztria. — . cs. k. Apostoli Felsége f. é. martius 30-ki legfelsőbb kabineti irata által vásonykeöi gróf Zichy Adalbert ezredest, a 12. sz. gróf Haller huszárezred parancsnokát, főudvarmesterré Károly Ferdinánd főherczegi csász. fenségénél legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. — Ő cs. k. Apostoli Felsége m. hó 31-től kelt legfelsőbb határozatánál fogva, legmagasb kegyelemből, a csetnek-pécsi vashámortársulat számára, annak 60,000 ftnyi kincstári adóssága kamatjai-^ nak elengedését mind a múltra, mind a jövőre nézve, 1876. October?- • 1-ig helybenhagyni méltóztatott. * p ..... 1 * «VI% IAfWS