Politikai Ujdonságok, 1860 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1860-04-12 / 15. szám

A Politikai Újdonságok hetenkint egyszer két nagy tömött ivén jelennek meg. — Előfizetési dij január—junius, azaz 6 hónapra Buda-Pesten házhoz küldve vagy postai úton elküldve a Vasárnapi Újsággal együtt 5 ft., külön a Politikai Újdonságokra félévre 2 ft. 50 kr. nj pénzben. — A Politikai Újdonságok kiadó­hivatala, Pest, egyetem-utcza 4-dik szám alatt. ORSZÁGOS GYÁSZ. i­­­agyarországnak nagy halottja van , pótolhatlan nagy veszteségről kell értesítenünk a magyar közönséget. Nem lévén e perczig részletes tudósítások birtokában, egyszerűen közöljük az e napokban Pestre érkezett megrendítő sürgönyt : a magyar hazának és nemzetnek leghűbb fia, a legnagyobb magyar, ki valaha élt, ■TI István Bécs melletti döblingi tartózkodási helyén, husvétvasárnapján (ápr. 8-án) éjféltájban életének 19-ik évében meghalt! Minden magyar érezni fogja e gyászesemény megrázó voltát, érezni fogja a veszteséget, mely mély gyászba borítandja a négy folyam partjain élők lelkét. Nem szükség a visszaemlékezés szövetnekét meggyuj­­tanunk, hogy az élete delén állott férfiú, Istentől küldetett óriási reformátori szellemének fáradni nem tudó korábbi munkásságát láthassuk : gróf Széchenyi István, bár lelki testi ereje az idő követeléseinek meghozta adóját, még napjainkban is magasan lobogó zászló, hatalmas vezér vala, kinek intésére a magyar ember szive, nemes lángoktól fölgerjedve, hangosan feldobogott, s mentek utána jobbjaink, bátran és csü­ggedetlenül azon az útón, mely a nemzeti boldogság és dicsőség czélja felé vezetett. S most e zászló porba hullott, e lát­atlan, de örökké munkás vezér lehanyatlott! A halotti gyászszertartásokhoz, melyek e napokban voltak megtartandók Bécsben és a boldogult családi birtokán, Czenken (Sopron megyében), a fővárosból nagy számmal készültek minden rend és osztály képvi­selői, különösen ama számos tudományos, társadalmi és ipar­intézet­i egyesület küldöttei, melyeket idők folytán Széchenyi lánglelke teremtett elő a semmiből. A­mit a nagy hazafi harmincz évvel ezelőtt, első irodalmi fellépésekor, nyíltan óhajtott, a szó legszi­gorúbb értelmében beteljesült, mert hamvai felett minden alak utána mondja most : „Itt a föld igazán nemes csontokat, igazán becsületes hazafit borit!“ Ez a legegyszerűbb, de legigazabb elismerés, melylyel emlékezetének áldozunk. Legyenek megáldva e nemes hamvak! Széchenyi emlékét kitörülni sziveinkből nem lógja sem idő? , sem hatalom! Az ő szelleme lakjék és maradjon mi közöttünk mindörökké!

Next