Politikai Ujdonságok, 1864 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1864-01-06 / 1. szám

sek minden órán megkezdődhetnek. Ugyanis az Eider folyón túl van hat falu, mely Hol­­steinhoz tartozik, s Hacke­tbk., — a német csapatok ez időszerinti fővezére, — követeli, hogy a dánok ezen falukból kivonuljanak. A dánok, ha elhatározták, hogy Schleswig elfoglalását megakadályozzák, nem tehetik, hogy a falvak átadása által a németeknek szabad átjárást engedjenek az Eider folyón át, mely több helyütt a parti erődök s a hatal­mas várak által fontos katonai állást képez. Úgy­szintén igen bonyolódottá teszi az ügyet az Augustenburgi herczeg megjele­nése Holstein fővárosában, Kielben. Ausz­tria és Poroszország a frankfurti szövetség­ben indítványozták, hogy az Augustenburgi herczeg felszóllíttassék a holsteini terület elhagyására. A szövetségi gyűlés azonban (majdnem példátlan eset) a két nagyhata­lom indítványát szótöbbséggel megbuktatta, okul hozván fel, hogy az Augustenburgi herczeg, azon ország polgára lévén, hazájá­ból ki nem utasítható. — Igaz — mondják erre Bécsben és Berlinben — Augustenburg herczeg a Schleswig-holstein herczegség pol­gára , ő azonban mint uralkodó lép föl; üd­vözlő küldöttségeket fogad el, s a kormány­zást kivéve, egészen a herczegségek fejedel­mének tekinti magát Sajátságos helyzet, a német szövetségi hadak jelenlétében! Ez alatt Dániában a minisztérium meg­változott. Hall szabadelvű kormánya he­lyébe a nehézkes Monrad püspök alakított új kabinetet. Az uj kormány azonban csak úgy mint a régi, hallani sem akar a német szövetség azon követeléséről, hogy a néptől hozott, s a király által szentesített nov. 18-iki alkotmány visszavétessék­ és Schleswignek csak úgy mint Holsteinnak,a személyes unió alapján, önállás biztosíttassék. Legújabban a „Oesterr. Ztg.“ következő távirati tudósítása lármázta föl a börzéket „Londonból jelentik, hogy az angol ha­jóhad egy része parancsot kapott, hogy Dá­nia védelmére, a balti vizekre induljon.“ — E tudósítás megerősítése még bevárandó lesz. Hogy azonban a német szövetség Schles­­wiget is megszállandja, kétséget nem szenved, miután Ausztria és Poroszország e tekintet­ben már indítványaikat a szövetséggyűlés­­ben előterjesztették , ezen esetben az exeku­­cziót képező, s mintegy 65,000-nyi hadsereg 100,000-re fog emeltetni. HETI KRÓNIKA. Ausztria.­ ­ (Lapvélemény.) Augustenburg hg. meg­jelenése holsteini területen rendkívüli hatást keltett nemcsak Kielben, hanem valószínű­leg egész Németországban. Bécsből írják, hogy ezen esemény a börze esését idézte elő. A lapok közöl eddig az „Ost. D. Post“ mérlegeli az esemény jelentőségét és hord­­erejét. „Az Augustenburgi herczeg megjele­nése Kielben, — írja e lap, — oly közbejött eset, mely ketté metszi az osztrák-porosz diplomatia útját s beláthatlan kimenetelű nehézségeket gördít a politikai programja elé, melynek végrehajtásán törekszik. A maga fejétől tette-e a herczeg ezen lépést, vagy pedig erre Berlinben bátoríttatott ti­tokban? A kieli egyetem hódolati feliratot nyujtatott át neki első hivatalnokai által. Az egész város, valamint az ország túlnyo­mó többsége, lelkesülve van az Augusten­burgi hg. örökösödése mellett. A herczeg aligha megelégszik az udvarias látogatással és a végrehajtó hadcsapatok védelme alatti csupán touristai utazással, míg talán a né­met szövetség ítéletet mond örökösödése fölött. A herczeg megérkezése, valamint a vele kapcsolatban álló demonstrátiók bir­tokba vételt jelentenek, s most tények fog­nak bekövetkezni, melyek összeférhetlenek az Ausztria és Poroszország által védett elmélettel. A herczeg, a­ki mellett van az ország akaratja és a szövetségi szavazatok többsége, erélyesen fog föllépni, s míg a szövetségi hadcsapatok azon exekutió vég­rehajtásával foglalkoznak, mely IX. Keresz­­télyt legalább ideiglenesen az ország birto­kosául ismeri el, a valóságos örökös, nem törődve a protocollumokkal és szövetségi határozatokkal, elfogadja az ország hódola­tát. Vetélytársa pedig a glücksburgi her­czeg (IX. Keresztély), ki határozottság te­kintetében ellentéte az Augustenburginak, ide s tova hányatik Scylla és Charybdis között.“­­ (Bécsi hírek.) A „Bresl. Zig“-nak ír­ják Bécsből, dec. 29-kéről : „A magyar kér­dés kiegyenlítéséről, a czélzott, császári uta­zásról, az országgyűlésnek Pestre leendő összehívásáról keringő hírek egyelőre nem valósulnak. Önként értetődik, hogy a jövő márciusban, a­mikor az 1861-ben választott követek megbízatásának ideje kitelik, ismét fognak kísérletet tenni Magyarországgal, ha addig ki nem tör valami háború, de e kí­sérlet irányára nézve nincs megállapodás. Ha Schmerling úr megmarad a kormányon, soha sem fog egyébbe egyezni, mint abba, hogy Magyarország követeket küldjön a Reichsrathba, s talán ezen esetben fogja a februári patens némi módositását eszközölni, az abban kiszabott normálé szerint. Erre azonban egy udvari kanczellárra van szük­sége, ki a pesti országgyűlést úgy kormá­nyozza, mint Nádasdy gróf kormányozta a szebenit. Arra Schmerling úr nagyon el van készülve, hogy Magyarországban is egyelőre csak a nem magyar nemzetiségek fognak választani. Ha az államminiszter visszalép, akkor nem tudhatni, mi fog történni. Azon transactiók, melyek az utóbbi hetek alatt történtek (?) a magyar kérdés megoldása iránt, nem vezettek semmi eredményre, s újólag megmutatták, hogy az ó­conservati­­veknek nincs befolyásuk, s a Deák pártiak semmi (?) kiegyezésről sem akarnak tudni. Önként értetődik, hogy ily körülmények közt semmi szó a császár utazásáról.“ — A „Presse“ e hó 2-ról írja : Schmer­ling államminiszter a jövő hétfőn estére ér­keznék vissza Velenczéből Bécsbe. — Bene­dek táborszernagy legközelebb Bécsbe ér­keznek. Megérkezését azon hírekkel hozzák kapcsolatba, melyek az olaszországi izgult hangulatot jelentik. — A bécsi beszálláso­­lási hivatal a hadsereg- s országos szekeré­­szeti parancsnokságtól utasítást kapott je­lentékeny seregátvonulásokra magát készen tartani. Németország.­ ­ (Az osztrák porosz indítvány.) Azon osztrák-porosz javaslatot, melyet a dec. 28- diki szövetségülés elé terjesztettek, a „Wie­ner Zig“ következőleg közli : „A magas szövetséggyűlés már f. é. júl. 9-diki határzatával constatálta, hogy a dán kir. kormány azon kötelezettségének, misze­rint Schleswig hgséget sem be nem keblezi, sem erre vonatkozó lépéseket nem tesz, mart. 30-iki rendeletével ellene cselekedett. Azon esetre, ha Dánia ezen jogsértés mellett megmarad, a szövetségi ülés fönntartotta magának, hogy minden Schleswighez való, nemzetközi szerződéseken alapuló jogának fönntartására minden szükséges eszközt fo­ganatba vesz. A kopenhágai udvar hatályon kívülinek nyilvánította ugyan az illető rendeletet. De ez csak akkor történt, midőn a kitűzött czélt már elérte s Dániára és Schleswigre nézve az uj alaptörvény már kiadatott, mely a do­log érdemét tekintve, a hűségnek Dániába keblezésével egy jelentőségű. Ez alaptör­vény a német hatalmak sürgető ellenzése daczára, nov. 18-kán kir. szentesítést nyert; Schleswigben megfelelő választási törvény hirdettetett ki, s 1864. jan. 1-je volt ki­tűzve határnapul az új alkotmány életbelé­pésére. A magas osztrák és porosz kormányok nézete szerint a kir. dán kormány e jogelle­nes eljárása kényszeríti a német szövetséget, hogy az említett fenntartás értelmében a rendelkezésére álló eszközökkel éljen, me­lyek a dán koronával szemben Schleswigre vonatkozólag, nemzetközi téren megilletik, s számára a kellő elégtételt megszerzik. Ausztria és Poroszország eszerint a kö­vetkező indítványt teszik : A magas szövetséggyűlés szólítsa föl a kir. dán kormányt, hogy az 1963.nov. 18-ai alaptörvényt Schleswigre vonatkozólag ne érvényesítse, hanem véglegesen visszavonja; e kívánattal kapcsolatban jelentse ki, hogy vonakodás esetén a német szövetség joga és méltósága érzetében a szükséges rendszabá­lyokhoz lenne kénytelen nyúlni, hogy jogos követelményei betöltésére Schleswig hgség megszállása által biztosítékot szerezzen ma­gának. A dec. 7-én az örökösödési kérdésre vonatkozólag kimondott fenntartás érvényén azon javaslat elfogadása mit sem változ­tatna. Ausztria és Poroszország követei végre azt indítványozzák, hogy a magas szövetséggyűlés utasítsa a katonai bizott­mányt, miszerint haladéktalanul hozza ja­vaslatba a szükséges intézkedéseket azon czélra, hogy a Schleswig hgség megszállá­sára esetleg szükséges szövetségi haderő a kellő létszámot megnyerje. E czélra a szöv. jutalék 7.—8-dik had­teste és a 9. és 10-dik hadtest maradványa lennének mozgósitandók. — (Levelezés Napoleon császár és az Augustenburgi herczeg között.) A trónköve­telő Augustenburgi hg. következő levelet in­tézett Napóleon császárhoz: „Fölség! Miután, én VII. Frigyes boldogult király halála után, a schleswig-holsteini herczegségek kormányát átvettem, a­mint erre törvényes örö­kösödési jogaim által felhivattam, bátor vagyok Felséged magas igazságszeretete előtt néhány megjegyzést tenni házam és országom jogainak érdekében. Felséged éles látása előtt ezen fontos kérdés részletei nem maradhattak figyelem nélkül, azon­ban a pártszellem, s a szenvedélyek, miket oly érdekek idéztek elő, melyek a jogkérdéshez nem tartoznak, ezen egyszerű kérdést egészen bebo­­nyolították, s azért fölséged megbocsát, ha emlé­keztetem azon alapelvekre, melyek szerint ezen kérdés, nézetem szerint megoldható. Isten előtt igazolva, ügyemet pártatlan választott bíróság előtt nem féltem. Elég az előítéletlen vizsgálat. Ha el is tekintünk azon rokonszenvtől, me­lyet helyzetem szerecsétlensége ébreszthet , mi Isten előtt semmi mást nem kívánunk, mint jo­gaink és panaszaink pártatlan megvizsgáltatását. És ezen pártatlan ítéletet fölségedtől várom, a ki igazságszeretetét oly sok ízben nemesszivüleg bebizonyitá. A midőn azonban, országom számára csak igazságszolgáltatás kérésére szorítkozom, nem feledhetem el azon körülményeket, melyek rám kötelességeket hárítanak, s melyek felséged igaz­­szágszeretete előtt, nagy fontossággal bizandnak. A hűségek kérdésében a positív és a históriai jog teljesen megegyezik népem leyális érzelmeivel, s egyszersmind a nemzetiségi jog legszentebb ér­dekeivel.

Next