Postás Dolgozó, 1964 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1964-03-01 / 3. szám
' - -i lát- -' • Mérleg két üzem dolgozó asszonyairól és leányairól Bevásárlási gondok — és a bizalmiak. — Igen, ismertek előttünk mindezek és arra törekszünk, hogy segíthessünk. Most bővítettük a női fürdő-, öltözőhelyiségeket az új zuhanyozókat már csempéztük és olajfesték került a falakra. A bérrendezéssel a két nem között még fennálló néhány béraránytalanságot felszámoltuk. Enyhítettük a bevásárlási gondot. A közeli húsbolt nyitvatartási idejét 16-ról 17 órára hosszabbíttattuk meg, mert nálunk a műszak 16 óráig tart — halljuk Szakál Józsefné nőfelelőstől Mindez megnyugtató, de hallgassuk m meg az érintetteket is. — Három év óta húzódott órabérem rendezése, az Telefonkészülékeket, feljebb-nagyobb automatákat, egyéb műszereket javítanak és gyártanak a Központi Javító Üzemiben. A „cégér” nem az itt folyó munkát hirdeti, hiszen az üzemiben nemcsak hibás készülékeket javítanak, hanem új berendezések előállításával is foglalkoznak. Az összes létszám egyharmada nő, éppen ezért most az ő életükről szól a fáma. — Munkakörülmények? A törvények betartása? Megbecsülés? E téren nincs különösebb baj — halljuk Gáspár Gyulától az szb titkárától, ugyanazt a munkát, ugyanolyan képesítéssel végző férfi többetkapott, mint én. Most már anyagiakban is kifejezésre jutott egyenjogúságunk. Van itt azonban egy másik problémakör: műszaki feltételek, az anyagellátás. Ezek a hibák nem csupán az üzemben bosszantják a dolgozó nőt, hanem elkísérik otthonába, ott is ingerült, ideges. Tehát az ilyen szempontokat is fel kell vetni a dolgozó asszonyok esetében — fejtegeti okosan ezt az álláspontot Beliczky Sándorn, az automataműhely műszerésze. S vajon Bartos Lajosné, a szakszervezeti bizalmi ismeri ezeket a kérdéseket? Sorolja az adatokat bizonyítékul: „Kiváló Dolgozó-kitüntetést 1962-ben 28-an kaptak, köztük 4 nő volt. 1963- ban összesen 29-en kapták meg ugyanezt a címet, közöttük 8 nő szerepelt Tavaly 183 dolgozó kapott jutalmat s ezen belül 32 nő. A megbecsülést e tények valóban bizonyítják, de csupán ennyiből áll ez? A dolgozó asszonyoknak — köztudott — sokkal több a gondjuk, mint általában a férfiaknak. Ott van a család, a gyermeknevelés, az otthon, főzésük. — Nálunk nincs különösebb hiba, minden a legnagyobb rendben van — mondta, a bizony csodálkozott, amikor közöltük vele a műszerész asszony észrevételeit Egyszóval: a bizalmiaknak közelebb kell kerülniök csoportjuk tagNéhány hónappal ezelőtt a készüléküzem kollektívája megérdemelten szerezte meg a „Szocialista műhely” címet. Az üzem 48 dolgozójából 18 nő, s ez a szép eredmény nekik is köszönhető. S hogy mennyire nevükhöz méltóan folyik itt az élet, a munka, azt eredményeik igazolják. Most azonban nem erről van itt szó. Tükös Gyuláné bizalmitól hallottuk, hogy az aszszonyok sok mindent kezdeményeztek így pl. a ma már meghonosodott „önkifizetési” módszert. Soha egy fillér hiány nem adódott. Vajon Nagy Pál üzemvezető menynyiben veszi figyelembe az irányítása alatt dolgozó 18 asszony problémáit? — A közelmúltban történt Tomcsányi Ferencnével. Reggel kimerülten kezdett a munkához. Észrevettem, beszéltem vele, kiderült, hogy egész családja betegen fekszik. Amíg ő itt dolgozik, nincs, aki ápolja őket. Soroncaihoz. Ha ezt tennék, akkor nem az újságírónak panaszolta volna el az egyik aszszony: „Sokat érünk, hogy a húsbolt 17 óráig van nyitva. Mire kiértünk, 16,30 és nem szolgálnak ki.” Kívül intézkedtem, hogy 3 nap szabadságot kapjon. Bevásárlási gondok? — kérdezi csodálkozva az üzemvezető — Ilyen nálunk nincs. Amikor a boltiba hús érkezik, megbízok egy asszonyt, írja össze, kinek milyen és mennyi hús kell, azt munkaközijén elengedem és a dolog rendben is van. Hasonló ügyiben jártunk a Bp. 72. sz. postahivataliban is. Itt három mosztakban dolgoznak, s így az asszonyoknak, leányoknak csupán minden harmadik estéjük szabad. Ahol 220 nőből egy osztályvezető sincs A szolgálati beosztás átszervezése folyamatban van. Igaz, hogy az asszonyok nem kifogásolják a jelenlegit, csak hét a munkaerő biztosítása kényszerít bennünket új készítésére — mondta Oszlánczi István sab-titikár. Megtudtuk, hogy előttünk már folyt egy hasonló vizsgálat, amelynek jegyzőkönyvéből érdemes néhány adatot idézni: 220 nő dolgozik itt. Az sdb-ben 4 nő tevékenykedik. A szakmai vezetésben 31 csoportvezetőben csak kettő a nő, a 7 osztályvezető mind férfi, helyettesük úgyszintén. A háztartási munka könnyítésére kisebb gépeket, porszívókat kölcsönöznek. A jutalmazásból, kitüntetésből általában arányosan részesülnek. — Azért nincs női osztályvezető, mert évek hosszú során senki sem gondolt erre. Hosszadalmas szervező munkára van szükség, de egy-két éven belül ez is megoldódik — válaszon kérdésünk ere Kiss Lajos helyettes hivatalvezető. Nem alkalmas vezetésre ? Néhány szakszervezeti bizalmival is beszélgettünk. A felvilágosítóból Gregor Lórántnéval. A kétgyermekes anya sok szeretettel beszél családjáról, de munkatársairól is. Majd nagy meglepetésünkre kijelentette: a nők nem megfelelőek a vezető beosztásra, sem alkatuknál, sem képességüknél fogva. Jobb lenne, ha többet törődnének családjukkal, a gyermekneveléssel. Érvek és ellenérvek hangzottjaik innen is, onnan is. A sajtóban vajon hány esetben olvastunk olyan férfi vezetőjéről, akik törvénysértő módon, szakszerűtlenül irányították a vezetésükre bízott dolgozókat? Tehát a férfiak sem minden esetben alkalmasak a vezetésre. A beszélgetés és vita tanulságos csattanóval ért véget. — Szekeres Sándorné helyettes hivatalvezető vagyok — mutatkozik be egy határozott fellépésű asszony. Tudtuk, hogy a posta területén a jó szakemberek közé tartozik. Bizalmunk pedig egy kissé zavarba jött.... „Mentségére” legyen, hogy e szemlélettel a posta területén nem áll egyedül. Riportunk kis része annak a munkának, amely megelőzi szakszervezetünk elnökségének március 26-i ülését. Ugyanis az elnökség napirendre tűzte a nődolgozók helyzetét, a reájuk vonatkozó rendeletek betartását, az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének érvényre juttatását. Hadd szolgáljon krónikánk adalék- és tanulságként. Bérces György „Asszony párti" — üzemvezető A nemzetközi előfizetői táválasztás a telexhálózatban A posta előtt, mint állandó feladat szerepel a különböző szervek és a lakosság postai szolgáltatásának bővítése, korszerűsítése. Ezúton bemutatunk egy világszínvonalon álló postai szolgáltatást. A posta jelentős új szolgáltatást vezetett be a magyar telex-előfizetők részére. A legnagyobb nemzetközi forgalmat lebonyolító telex-előfizetők 1963. november 7-től, majd 1964. február 1-től a budapesti telex-főközpontba kapcsolt előfizetők valamenynyien Európa 11 országának előfizetőivel automatikusan, kezelő közreműködése nélkül levelezhetnek. Az új hívási rendszer mind a telex-előfizetők, mind a posta részére jelentős előnyökkel jár. Az előfizetők a táválasztás bevezetése előtt, ha külföldi ügyféllel kívántak levelezni, először a nemzetközi kézikezelésű kicserélő központnak távbeszélőn vagy távgépírón bejelentették ezt a kívánságukat. A központ kezelője a bejelentések sorrendjének figyelembevételével, a nemzetközi áramkörök lehető legjobb kihasználásával és bizony néha csak órák múlva tudta a kért külföldi telex-előfizetőt kapcsolni. Ez különösen pénzügyekkel és szállítmányozással kapcsolatos sürgős levelezések esetén nagy veszteséget jelentett a népgazdaságnak. A levelezések díjazása (amit az egyes országok postaminisztériumai, illetve posta vezérigazgatóságai által kötött nemzetközi egyezmények szabályoznak) a forgalomnak a fent leírt módon történő lebonyolítása esetén mind az előfizetőre, mind a népgazdaságra nézve előnytelen. A nemzetközi egyezmények szerint, ha egy magyar előfizető hív egy külföldi előfizetőt, a levelezésért minimum 3 percnek megfelelő díjat kell aranyfrankban a magyar postának a hívott előfizető postája részére fizetnie. Ezt a minimális díjat akkor is meg kell fizetni, ha a levelezés például csak fél, vagy egy percig tart. Ez még akkor is hátrányos, ha figyelembe vesszük, hogy a Magyar Posta a telex-előfizetőnek szintén felszámította a 3 perces levelezési díjat, mert ezzel a forint-bevétellel nem lehetett fedezni a valuta-kiadást. A három percnél hosszabb levelezések díját percenként növekvő egységekke számolták el. A nemzetközi előfizetői távválasztás bevezetésével a magyar telexelőfizetők Angliában, Ausztriában, Belgiumban, Bulgáriában, Csehszlovákiában, Dániában, az NDK-ban, az NSZK-ban, Svájcban, Svédországban, és a Szovjetunióban levő ügyfeleiket saját maguk hívhatják fel, így a sürgős levelezések azonnal lebonyolíthatók. A hívásnál először 000-kell tárcsázniuk, erre a telex-központ kapcsológépei már tudják, hogy az előfizető nemzetközi hívást kezdeményez, és egy úgynevezett nemzetközi időzóna-számlálót kapcsolnak, amely a következő két hívószámból megállapítja a hívott országot A nemzetközi időzónaszámláló a levelezés időtartama alatt meghatározott sebességgel számoltatja a hívó előfizető számláló jelfogóját. A levelezés befejeztével a számlálás azonnal abbamarad, tehát a hívó előfizető a tényleges levelezési időnek megfelelő díjat fizeti. A nemzetközi megegyezések szerint előfizetői távválasztás esetén csak a levelezés tényleges idejének megfelelő díjat kell a Magyar Postának valutában fizetnie. Továbbá igen jelentős devizamegtakarítást jelent az is, hogy a díjminimum fizetésének elmaradásán kívül maga a levelezési díj is csökkent, ugyanis az előfizetői táválasztás alkalmazása az összeköttetések jobb kihasználását teszi lehetővé. A postának ez az új szolgáltatása nemcsak a külkereskedelmi vállalatok, hanem a népgazdaság valamennyi nemzetközi kapcsolattal rendelkező szervének igen gyors összeköttetés létesítését, sőt — amíg a távbeszélő-szolgálatban a nemzetközi előfizetői távválasztást be nem vezetik —, az egyetlen azonnali hírközlési lehetőséget jelenti. Tilesch Gáborné postamérnök Központi Távíróhivatal Jáger Éva technikus a londoni áramkör ellenőrző vizsgálatát végzi ÉLJEN ÁPRILIS 4! A szocialista munka üzeme, hivatala verseny idei feladatai Ez év májusában jelent meg a SZOT Elnökségének irányelve a szocialista munka műhelye, üzeme, vállalata és gazdasága cím elnyeréséért indult mozgalom továbbfejlesztése érdekében. Az irányelvekhez szakszervezetünk elnöksége, a Postavezérigazgatósággal közösen kiegészítést is készített, mely szeptemberben a 37. számú Pp. É-ban került nyilvánosságra. A megjelenés óta eltelt időszak a felkészülés ideje volt A postaszervek jelentős részénél — ahol a szocialista brigádmozgalom már meghonosodott, mind a szakszervezeti tisztségviselők, mind a szakmai vezetők tanulmányozták az irányelveket, és keresik e magasabb tartalmú versenyforma megvalósításának módját. Az irányelvek megjelenése előtt összesen 10 postaszerv versenyzett a címért. Egy osztály és két műhely már el is nyerte a szocialista munka osztálya, illetve műhelye címet. Az irányelvek megjelenése után a Dunaújváros Fenntartási Üzem, a Helyközi Távbeszélő Igazgatóság és a Budapesti Távbeszélő Igazgatóság osztályai, illetve üzemeinek dolgozói csatlakoztak e versenyhez. 1964. évben már több mint 20 postaszerv kíván részt venni e versenyben. Az irányelvek alapján több versenyző egység módosította, illetve konkrétabbá tette vállalásait. Sok helyen pedig most foglalkoznak a vállalások kialakításával. Mit ajánlatos figyelembe venni e versenyforma szervezésénél? a) A szervezésnél nem szabad szabad szem elől téveszteni, hogy e versenyforma alapját a szocialista brigádmozgalom képezi. Tehát ahol még nincsenek szocialista, illetve e címért küzdő brigádok, ott elsősorban annak szervezésére kell összpontosítani a figyelmet. b) A feltételek kialakításakor arra törekedjünk, hogy a szakmai és a nevelő jellegű vállalások egyaránt értékelhetők legyenek. Helytelen, ha a szakmai vállalásokat a nevelő jellegű vállalásaikkal szemben túlértékelik, de éppen úgy helytelen, ha nem követelik meg, hogy a címért küzdő szerv szakmai vállalásai a más, e versenyben részt nem vevő postaszervek teljesítményénél jobbak legyenek. c) Kollektív versenyről lévén szó, mindenkor követendő elv, hogy a vállalások elfogadása feletti termelési tanácskozás döntsön, és jóváhagyás előtt a közvetlen felettes szerv véleményét is kikérje. Ezáltal biztosítható a vállalások összehangoltsága és egyöntetűsége. d) A szocialista munka osztálya, műhelye versenynek lényeges ismérve, hogy a közös ügy, a közös feladatok maradéktalan megoldására neveli a kollektíva tagjait. Ezért az osztály vagy műhely dolgozója, függetlenül attól, hogy másmás szolgálati beosztásban vagy csoportban dolgozik, egyaránt vállaljon kötelezettséget az osztály vagy műhely feladatainak teljesítésére. Szilasi Gyula Olvasóinkhoz 1964. április hónaptól kezdődően a Képes Postás című lapunkat megszüntetjük, s ennek helyébe a Postás Dolgozót a jelenlegi négy oldal helyett nyolc oldalon jelentetjük meg. Az igények megnőttek a Postás Dolgozó című lappal szemben. A dolgozók elemző, a szakmai, szakszervezeti élet jelentős eseményeivel foglalkozó írások mellett igénylik a színes riportokat és műfajában, témájában nagyobb változatosságot igényelnek a laptól. Az olvasók igényemindenféleképpen jogos és indokolt. Emellett a szakszervezet központi vezetőségének az a törekvése, hogy sajtótermékeink mind tartalomban, mind formában olyanok legyenek, hogy a dolgozók nevelése a feladatok sikeres megoldása érdekében feladatukat betöltsék. Az összevonást követően a Postás Dolgozó nyolc oldalon 20 000 példányban, színes fejléccel jelenik meg. A nyolc oldalas lap alapjaiban a jelenlegi Postás Dolgozó jellegét őrzi meg. Ugyanakkor a Képes Postás egyes rovatainak átvételével színes, változatos elemekkel bővül. A nyolc oldalon megjelenő Postás Dolgozó a tervezet alapján tartalmasabb, színesebb, változatosabb lapnak ígérkezik, amely az eddigi két lappal szemben magasabb színvonalon lesz képes szerepét betölteni. Mindazok az előfizetők, akik a Képes Postás előfizetési díját előre befizették, ennek fejében az új lapot folyamatosan megkapják.