Prágai Magyar Hirlap, 1923. március (2. évfolyam, 48-74 / 201-227. szám)

1923-03-21 / 65. (218.) szám

Á MÍ Prága, szerda, 1923 március 21. BS­­­ mi — — Előfizetési árak bel- és külföldős. M /IfiSSSSfIl Jf / m fi # m Mm 1 f/1, m7 w Jr JW BK ulice 18. sí., Telefon 6797. szám — Sürgönyeim: Hirlap, Praha. — H. évfolyam 65. (218.) szám. A Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezeti Ellenzéki Pártok politikai napilapja Szlovenszkói szerkesztő, a Felelős szerkesztő: TELLÉRY GYULA Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. FLACHBARTH ERNŐ dr. A kivándorlás. (fi.) Prága, március 20. Olyankor, amikor a posta levelet hoz nekünk, amelyben egy Amerikába készülő vérünk tanácsot, útbaigazítást, vagy támo­gatást kér tőlünk, vagy amikor az Egyesült Államok prágai konzulátusa előtt elhaladva, a honi hegyekből kirajzott embertömeg nyüzsgését látjuk, mindig szomorú napunk van. Hiszen olyan emberek vágnak neki a vizentúli nagy útnak, akik eddig velünk együtt dolgoztak, küzdöttek és fáradoztak idehaza, velünk együtt húzták a munka ne­héz igáját és keserves munkájuk árán még a mindennapi kenyeret sem tudták megke­resni. Az ő sorsuk miniatűrképe a mindnyá­junkat átfogó nagy sorsnak: az eredmén­­nyel arányban nem álló emberfölötti küzde­lemnek, a napról-napra dráguló kenyérnek, a munkaalkalom megfogyatkozásának, a ke­reseti lehetőségek elvesztésének és mind­annak, ami Szlovenszkó és Ruszinszkó föld­jén annyira megnehezíti az életet. Azóta, hogy a múlt század nyolcvanas éveiben megindult Amerika felé a nagy em­beráradat, a kivándorlási mozgalom a szó szoros értelmében megtizedelte a lakossá­gunkat. A régi Magyarország területén — mint ismeretes — a mai Szlovenszkó és Ruszinszkó megyébe vezettek a kivándorlási statisztikában. Sárosban, Szepesben, Zemp­lénben és Ungban három évtized során min­den tizedik ember kivándorolt az Eldorádó­­nak képzelt Amerikába. A szociológusok fő­ként az agrárviszonyokban és az iparosodás folyamatának csekély előrehaladottságában keresték a kivándorlás legfőbb okait. Ha ezeket az okokat az állam kiküszöböli — úgy vélték — egyszerre megszűnik, vagy legalább megcsökken a kivándorlás is, amely annyi értékes produktív munkaerőtől fosztja meg gazdasági életünk szervezetét. A cseh-szlovák köztársaság az elmúlt évek folyamán nem tudta korlátozni a ki­vándorlást. Az állam területéről évenként több, mint harmincezer ember vándorolt ki a tengerentúlra. Azt hisszük, hogy nem csa­lódunk, ha azt állítjuk, hogy e kivándorlási kontingens legnagyobb része Szlovenszkó­­ból és Ruszinszkóból került ki. Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy az említett szám minden bizonnyal jóval ma­gasabb volna akkor, ha az Egyesült Államok nem adták volna ki a bevándorlást korlátozó bilit és meg nem állapították volna az egyes államokból az Unióba beengedhető beván­dorlók maximális arányszámát Abból, hogy a cseh-szlovák köztársaságra eső kvóta hó­napokkal előre be van töltve, fogalmat al­kothatunk magunknak arról, hogy mily irtó­zatos vérveszteséget szenvedne az állam lakossága, ha Amerika önmaga nem véde­keznék az idegenek tömeges beözönlése el­len. A kivándorlási vágy erejét már egyma­gában véve az is jellemzi, hogy a kivándor­lók édes­keveset törődnek a svrtoboricei karantén kellemetlenségeivel (mellesleg meg­jegyezve, a szlovenszkói és ruszin­szkói ki­vándorlók nem alaptalanul panaszkodnak amiatt, hogy az orvosi vizsgálat kényszerét csak rájuk terjesztik ki, nem pedig csehor­szági kivándorlótársaikra is­ és nem riadnak vissza attól a várakozási időtől sem, ame­lyet esetleg közvetlenül New York előtt, El­­li's Island szigetén kell majd eltö­lteniök, ha­nem a jobb jövő reményében, erős elhatáro­zottsággal nekivágnak a nagy útnak. A be­vándorlást korlátozó amerikai törvény okozza azt, hogy az utóbbi időben olyan te­rületek felé is igyekeznek a véreink, ahová eddig csak szórványosan mentek a kiván­dorlók. önmagunk meggyőződhettünk arról, hogy Szlovenszkóban és Ruszinszkóban akadnak már olyanok is, akik Mezopotámia szű­zi földjén óhajtják megélhetésüket bizto­sítani. Nem csoda, ha ilyen körülmények között buján burjánzik a kivándorlási ügy­nökök üzlete. Ezeknek megbüntetése által csak a tüneteket lehet gyógyítani, de nem magát a betegséget. A kivándorlás ugyanis minden ország­ban fordított arányban áll a gazdagsággal; a fokozódó kivándorlás a szegénység terjedé­sének bizonyítéka. A kivándorlási statisztika magas száma pontos barométere a Szloven­szkóban és Ruszinszkóban uralkodó viszo­nyoknak. Természetes következménye an­nak a gazdasági politikának, amelyet a kor­mány ez országrészekkel szemben követ. Ez a politika a közgazdaság szótárából egy rég elfelejtett kifejezést vett elő, amelyet dezindusztriálásnak hívnak és amely azt je­lenti, hogy a lassan-lassan fejlődésnek indult ipa­rt visszafej­leszteni akarják. Szlovenszkó és Ruszinszkó ipari termelésének halálos csöndje mindennél jobban megadja e rémes szó értelmét s mindennél jobban mutatja, mi­lyen veszedelmes lejtőkre vezetett a kor­mány gazdasági politikája. Az előbb azt mondottuk, hogy a múltban a kivándorlás egyik legfontosabb okát ipari életünk fejlet­lenségében látták. Ebből a kormánynak azt a tanulságot kellene levonnia, hogy iparunk fejlesztésre szorul. A kormány azonban ehe­lyett annak leszerelésére törekszik és ezért a kivándorlásnak is matematikai bizonyos­sággal egyre nőnie kell. Az agrárreform pe­dig, amelyet a baj második orvosszerének tekintettek, az imént említett hatást nem szüntetheti meg, sőt még csak éra is ellen­súlyozhatja. A földbirtokreform ugyanis ná­lunk talán elérte azokat a politikai célokat, amelyeket elébe kitűztek, de semmi esetre sem valósította meg azokat a gazdasági eredményeket, amelyek létének indító okai voltak. A szegénység és a kivándorlás két édes­testvér. Amíg a kormány komolyan hozzá nem lát ahhoz, hogy Szlovenszkó és Ruszin­szkó gazdasági életét és különösen az ipart, mint a kivándorlási megyék lakosságának legfontosabb foglalkozását fölvirágoztassa és e két országrészt a termelő munka, a meg­elégedettség, a boldogság és a gazdagság földjévé tegye, mindaddig a kivándorlásnak semmiféle hatásos ellenszerét megtalálni nem lehet. Mivel a kormány erre eddig ko­molyan nem törekedett, azok a szlovenszkói és ruszinszkói származású emberek, akik a háború után visszatértek Amerikából nem találták meg idehaza az otthonukat, sőt raj­tuk kívül­ számosan olyanok is, akik idehaza, őseik földjén szerettek volna maradni, el­vesztették a hazájukat. IBffLBRBBBNBBRBBBHHRBHBN­SBSHHHHHRHBBBBRBBBBnEBRBAR A mfirchilelsl végre Itefán­l BüMfa Mlan­. — Amerika tárgyalásokról tud. — Berlin nem gondol tárgyalásokra. — Berlin, március 20. (Berlini szerkesztőségiünk telefonjelentése.) Egy ideérkezett newyorki táv­irat szerint az Egyesült Államok mindaddig kitar­tották a benemavatkozás politikája mellett, amíg Franciaország a közvetítési szándékot elutasítja. Az a hír, hogy a bérűnt angol követ Londonba utazott, Newyorkban nagy érdeklődést keltett Az amerikai lajpok ebben az utazásban annak a jelét látják, hogy tárgyalások állanak küszöbön. Úgy tudják, hogy a megbeszélések e hét folya­mán megkezdődnek. A német kormány körében erősen cáfolják ezeket a híreket . Durz kormá­nya nem gondol arra, hogy tárgyalásokat kezdjen Franciaországgal, amely a Rajnavidék annexió­­jára törekszik. Ma beláthatatlan az az idő, amikor elkövetkezik a vége ennek a szerencsétlen álla­potnak. 8BaumlC € ISOlC m fr«RM £>.cl €^ elin­fflgiaelh­ető területem. London, március 19. Az Evermig Standard jelenti: Az angol munkaügyi minisztérium és a francia elpusztított területek minisztériuma között tárgyalások vannak folyamatban angol munkásoknak az elpusztított területen való foglalkoztatása ügyében. A francia kor­mány elvi jóváhagyását adta az ügyhöz. Az angol munkaügyi minisztérium egyik tiszt­viselője kijelentette egy hírlap tudósító előtt, hogy a tárgyalásoknak alapját képezi az a körülmény, hogy az angol építőiparban jelentős munkanélküliség uralkodik, ez­zel szemben Franciaországban sok munkaerőre van szükség. Kísérletet tesznek tehát arra nézve, hogy ezt a két jelenséget egymással összhangba hozzák. Az erőszak uralma Hadisarccal fenyegetődzik Fournier, a meg­gyilkolt francia katona miatt.— Aki a távíró­­vezetékhez nyúl, azt lelövik. — Letartózta­tások, Berlin, március 19. (Wolff.) Az esseni bí­rósági­­ tisztviselők és ügyvédek tiltakozó írást intéztek Fournier tábornokhoz az országos törvényszék elnökének letartóztatása miatt. A ruhrvidéki forgalmi helyzetre nézve je­lentik, hogy a keleti határok ellenőrzése az­ elmúlt napok­ban különösen szigorú volt. Egyes vonatokat öt óra hosszat is föltartóz­­tattak. Egy militarizált vasútvonalon két vas­úti főnököt arra kényszerítettek, hogy túsz­ként utazzanak a francia vonatokon. Főúridéi tábornok falragaszokon tette közhírré, hogy az esetben, ha a francia katona gyilkosait nem derítik ki, föntartja magának azt a jogot, hogy a városra sarcot vessen ki. Koblenz, március 20. (Havas.) Az állami er­dészet fak­észletének tegnapi eladása 2 és fél mil­lió frank bevételt jelentett Kaiserslautern, március 20. (Havas.) A sza­botázs esetek szaporodása folytán a városparancs­nok parancsot adott az összes őrségeiknek, hogy mindama egyénekre, akik a táviró vagy távbeszé­lő vezetéket megérintik, lőjjenek. Düsseldorf, március 19. (Havas.) A szövetsé­ges hatóságok letartóztatták Stam­enmammt, Szépművészeti akadémia hallgatókat, aki a nemzeti a propagandát vezette. Cirno müncheni és stuttgarti útja Berlin, március 19. (Wolff.) Cunonak müncheni és stuttgarti útja, amelyet március 4-ére terveztek és amelyet a politikai helyzet miatt elhalasztottak, március 20—23-ra van tervbe véve. 160 milliárdba került eddig a megszállás Páris, március 19. (Havas.) Túlzó jelen­tésekkel szemben Lasteyrie pénzügyminisz­ter a pénzügyi bizottsághoz tett jelentésében megállapítja, hogy a ruhrvidéki megszállási költségek a folyó év első négy hónapjában százhatvan millió frankot tettek ki. Páris, március 19. A Havas jelenti Düsseldorf­ból: A Római hadsereg székhelyét M­ainzból Düs­seldorfba helyezték át. Páris, március 19. (Havas.) A Temps jelenti: Arról, hogy Hughes államtitkár a francia­ követ­nek átnyújtotta volna a német ügyvivő memoran­dumát, ide semmi megerősítő híradás nem érke­zett. Düsseldorf, március 20. (Havais.) Le Troc­­queur közm­unkaügyi miniszternek utazása a lefoglalt kokszkészletek inspiciálására és a Rajna-Heme-csatorna meglátogatására irá­nyul. A miniszter kijelentette, hogy a koksz és szén feltárása rendesen folyik és hogy a németek által okozott nehézségek egyre ke­­vesbednek. Anglia óvatosságot ajánl London, március 20. (Saját tudósítónktól 1.) Jól értesült körökben kijelentik, hogy az an­gol kormány semmit sem tud a Nollet vezeté­se alatt álló bizottság berlini működésének újraf­elvételéről. A francia kormány tett már erre nézve javaslatot, de az angol kormány azt válaszolta, hogy a legnagyobb óvatossá­got ajánlja, nehogy az antanttiszteknek kelle­metlen incidenseik legyenek. Németország elfogadja a Rajnavidék internacionalizálási tervét. London, március 20. (Saját tudósítónktól.) Stahmer német követ megjelent a külügyi hi­vatalban, ahol kijelentették előtte, hogy An­glia semmiesetre sem hajlandó a Ruhr-kér­­désben semlegességét föladni­ Politikai kö­rökben makacsul tartja magát az a hír, hogy a német kormány kész a Rajnavidék inter­­nacionalizálási tervét elfogadni, de a berlini álláspont szerint csak az esetben, ha valódi internacionalizálásról van szó és nem, amint az­­ Uoncheur képzeli, egy Franciaország és Németország közötti ütközőáram létesítésé­vel. Azt állítják, hogy Németország hajlandó tárgyalásokba kezdeni még akkor is, ha a francia csapatok a Ruhrvidéken tartózkod­nak, föltéve, hogy biztosítékot kap arra néz­ve, hogy javaslatait nem fogják a limire vis­­­szaut­asítani. Az európai biztonság tervei Paris, március 20. Az Echo de Paris lon­doni tudósítása szerint az angol kormány pil­lanatnyilag azzal foglalkozik, hogy az európai biztonság terveit vizsgálják fölül. A tudósító úgy tudja, hogy Anglia, Franciaország és Bel­gium között kötendő hármas szerződésre nézve kedvező ,a hangulat , hogy a szerző­dést a népszövetség nemzetközi tekintélye támogatná. A tudósító szerint egy más terv­ről is szó van és pedig egy lengyel-cseh­­román szerződésről, amelyhez később Görög­ország is csatlakoznék. Angol hang a rajnai köztársaság terve ellen London, március 20. A Westminster Ga­zette arról ír, hogy Poincaré kérdést fog in­tézni a szövetségesekhez aziránt, hogy mi­képpen gondolkoznak Németország leszere­léséről. A franciák főképpen arra gondolnak, hogy Franciaország biztonságát megóvják. Bármilyen is lesz a válasz, a megoldást semmiképpen sem lehet egy rajnai köztársa­ság megalkotásával kapcsolatba hozni. Mi­kor, számolnak már a francia államférfiak a tettekkel az örökös álmodozások helyett? A kormánykoalíció szétmorzsolódása. A cseh lapok jelentik, hogy Hálka Jaroslav cseh agrárius képviselő összekülönbözött a pártjával s engedélyt kért arra, hogy a párt keretében egy keresztényszocialista frakciót alakíthasson. Hálka képviselő kerületében most ülést tartottak s fölszólították Halkát, hogy vagy vesse magát alá a párt­fegyelem­nek, vagy pedig vonja le a következménye­ket és lépjen ki a pártból. 100 cselli­ sii. koronáért fizettek ma, március 20-án: ZürichbenKkorU6.— svájci frankot Budapesten 10950.— magyar koronát Bécsben —.— osztrák koronát Berlinben 62000.— német márkát

Next