Prágai Magyar Hirlap, 1923. június (2. évfolyam, 122-145 / 275-298. szám)

1923-06-08 / 127. (280.) szám

1 C /dl^AG%I V^/ v­AT­­A %>A KA A II. évfolyam 127. (280.) szám Prága, péntek, 1923 június 8. Mffi JyM/ j/S9^ M$? J$W ■ -- -. . - Előfizetési árak bel- és külföldön M­­ifi^SSsS?fi Főszerkesztő: PETROGALU OSZKÁR dr. A Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja Előfizetési árak bel- és külföldön Egész évre 300 Ke, félévre 150 Ke negyedévre 76 Ke, egy hónapn 26 Ke. — Egyes szám­ára 1‘20 Ke — Szerkesztőség: Prága II., Sto­pánská­ ulice 40. I. Telefon: 303491 — Kiadóhivatal: Prága. I., Lik­ova ulice 18. sz., Telefon 6797. szám — Sürgönyeim: Hírlap, Praha. — — Sürgönyeim: Hírlap, Praha. — Felelős szerkesztő: FLACHBARTH ERNŐ dr. s. o. s. (fi.) Prága, junius 7. Nem tudunk megrázóbb tragédiát elkép­zelni, mint amikor egy nemzet, egy évtized­del ezelőtt még erőteljes, hatalmas és nagy nemzet, sok millió ember szervezett egysége kétségbeesetten birkózik a habokkal, ame­lyek feje fölött összecsapni készülnek. Át­hatva az emberek egymásrautaltságának ér­zésétől, nézzük ezért az életnek a megsem­misülés ellen való ösztönös védekezését, amint itt, a mi közvetlen szomszédságunk­ban, a német birodalomban oly gigászi for­mák között elibénk tárul. Végtelenül sajnál­juk a német nemzetet nemcsak azért, mert egy öldöklő háború vérözönében mellettünk állott, de sajnáljuk főként, mert szívünk és lelkünk föllázad, ha arra gondol, hogy e nagyrahivatott nép a sorscsapások súlya alatt nem képes betölteni az emberiség tár­sadalmában neki kijelölt küldetést. Németországból hetek óta ismét szo­morú hírek érkeznek, sokkal szomorúbbak, mint bármikor az elmúlt kilenc esztendő fo­lyamán. Az állam gazdasági erejét jelképező pénz ma békebeli értékének alig egy tizen­hat ezred részét képviseli és zuhanásában mé­lyebbre került a lejtőn, akár a pénzek eddigi hamupipőkéi: az osztrák korona és a lengyel márka. A középosztály, miután keservesen összekuporgatott tőkécskéje teljesen elérték­telenedett, gazdaságilag megsemmisült Si­ralmas helyzete csak fokozódik azáltal, hogy a szellemi munka a gazdasági süllyedés kor­szakában, mint az anyagi termelésben köz­vetlenül részt nem vevő tényező, kellő érté­kelésnek nem örvend. A munkásság stan­dardja, noha egy államban, ahol gyár sora­kozik gyár mellé és bánya nyílik bánya mel­lett ennek az osztálynak fizikai életlehető­sége éppenséggel nem közömbös társadalmi tényező, a termelés pangása és a pénz föl­tartóztathatatlan devalvációja miatt ma­hol­nap alig fogja meghaladni a puszta kenyér színvonalát. A korgó gyomor és a legele­mibb szükségletek kielégítésének lehetetlen­sége ismét fölidézi Spartacus szellemét; nem­csak a ruhrvidéki bolsevista zavargások, de a lipcsei munkanélküliek tüntetései, az új­­kölni események és a sziléziai munkások nagy sztrájkja is, a bolsevizmus ördögét fes­tik a falra. Többször hallottuk azt a fatalisztikus fölfogást, hogy Németország nem kerülheti el a bolsevizmust. Ezt mondották akkor is, ami­kor a szovjet még hatalmának delelőjén ál­lott, ezt halljuk most is sokszoros összefüg­gésben a német—orosz diplomácia egyuton­­haladásával. Tisztában vagyunk vele, hogy Németországban minden polgári, vagy akár mérsékelt szocialista kormány kénytelen volna még Oroszország aktív segítségéről is lemondani, mert ez fölidézhetné a bolsevizá­­lás veszélyét. Ámde kérdeznünk kell: van-e ebben a pillanatban a német birodalomban kormányhatalom, amely minden belső ve­széllyel dacolni tudna? Cuno kormánya be­teg volt már a születése órájában. A szaka­datlan koalíciós kormányzás miatt a belpoli­tikai helyzet javulása alig várható és merne a mostani rettenetes viszonyok kö­kö­zött új választásokra gondolni? A nagyné­metek duzzogva félrevonultak, a szocialisták kezdenek hátat fordítani a kormánynak és amikor a haza áldozatokat követelt, a nagy­ipar teljesíthetetlen föltételekbe burkolva, a földbirtok pedig föltétlenül megtagadta a kormány kéréseinek teljesítését. Németor­szágban valóban a legáldatlanabb belső vi­szonyok uralkodnak, amihez még hozzájárul, hogy nincsen ember, akire az egész nemzet nyugodt bizalommal tekintene föl és nin­csen irányzat, amely okos, ügyes és tapinta­tos politikai tervekkel tudna az összekuszált csomó kibogozásához vezetni. Spartacus is­mét alkalmasnak látja az időt arra, hogy be­zörgessen az ajtón, amely teljesen bezárult előtte Liebknecht és Luxemburg halála óta. Egy nagy nemzet, tíz esztendővel ez­előtt még a világ tanítómestere, hetven mil­lió ember társadalmi szervezete ma bor­zasztóbb időket él, mint amikor a háborús blokád megfojtotta a csecsemőit, elhervasz­­totta az asszonyait és elerőtlenítette a fér­fiast. A mai helyzet borzasztóbb, mert akkor egy nagy cél biztatott a távolban, ma ellen­ben idegenekért kell rabszolgamunkát vé­geznie. Küzködés ez, amelyet nem támogat erkölcsi erő. A nagy összeomlásért ez a nép csak igen-igen kicsi mértékben felelős, az összeomlást azok a négyen idézték elő ott Versaillesben, mert minden, ami ma történik a német birodalomban, csak fizikai függvé­nye a versaillesi szerződésnek. Ennek szü­lötte a mai zavaros helyzet is, amelyből az új német javaslat sem fog véglegesen ki­vezetni. Ezt a javaslatot, amely egy hosszú előkészítés munkájának gyümölcse, tegnap nyújtották át a szövetségeseknek, de teljes tartalmát csak napok múlva fogja megis­merni a világ. Akkor fog kitűnni, hogy a né­met kormány, miután határozott jóvátételi összeget nem nevezett meg, milyen összegű annuitást ajánl föl és ezeket milyen biztosítékokkal erősíti meg. E napokban fog eldőlni, hogy az antant hatalmai hozzájárul­­nak-e ahhoz a természetesnek látszó gondo­lathoz, hogy gazdasági szakértők konferen­ciája állapítsa meg Németország teljesítő­képességét. A most elkövetkező napoktól függ, hogy a néger csapatok meddig marad­nak a Ruhr mellett­i Badenben és hogy a garanciaszerződés, amelyhez Cuno elvben már hozzájárult, amikor kilencvenkilenc esz­­tendős treuga Deit ajánlott föl, meg fogjam kövesíteni Európa békétlen békéjét Mindezeknél a részleteknél azonban fon­tosabb az, hogy a világ lelkiismerete to­vábbra is el tudja-e viselni, hogy egy alko­tásra hivatott nép kényszerű tétlenségbe és azután teljes nyomorba sü­lyedjen, a világ bölcsesége pedig bele tud-e törődni abba, hogy Európa kellős közepén gennyes tályog fakadjon a gazdasági organizmus testében, amely megfertőzheti a szomszédokat és be­­leolthatja a betegséget Európa valamennyi népébe. A franciák tegnap már megmutatták, hogy egyre tartó győzelmi mámorukban nem feszélyezik őket az erkölcsi skrupulusok és a higgadt ész törvényei. A belgák most is egy uton járnak a franciákkal. Egyedül Ang­lia és Olaszország hozhatja meg a fordulatot. Ez a két ország a magyar kölcsön ügyében is hallgatott az emberséges mérséklet sza­vára. Különösen a szigetországnak teszi le­hetővé hatalmi súlya, hogy érvényt szerez­zen a humanitás elveinek és a józan ész pa­rancsainak, amelyeknek dicsőséges történel­mének legnagyobb sikereit köszönheti. Ang­lia talán meghallgatja egyszer a jajkiáltást, „mely a habokkal birkózó népek ajkáról hangzik feléje: save our souls — mentsétek meg a lelkeiket. IPreBss«i<ö € ® s,S2E<ÉBSs Hel^Issim wiss;g«ach«B$Ito!llieBBc m M­mwcssIcsécM. A passziv ellenállás beszüntetése előtt nem tárgyalnak Németországgal. Páris, június 7. (Saját tudósítónk távirata.) A Matin jelentése szerint Jaspar belga külügy­miniszter tegnap este a brüsszeli konferencia vége felé táviratot kapott Berlinből, melyben Belgium ottani követe közölte az új német javas­latok elküldését és a javaslatok alapel­veit. Jaspar a távirat tartalmát azonnal közölte Poáncaréval, ki kijelentette, hogy tekintettel arra, hogy a német javaslatok Franciaország leglényegesebb követe­lésére, azaz a ruhrvidéki passzív ellenállás meg­szüntetésére nem térnek ki, a javaslatokat nem tehetik vizsgálat tárgyává. Rövid megbeszélés után a belgák elfogadták a francia álláspontot. Poin­­caré kijelentette, hogy Németországgal közölni lehet, hogy ha a passzív ellenállást folytatja, egy­általában nem bocsátkoznak vele tárgyalásokba. Degoutteot és Tirardot felszólították, hogy dol­gozzanak ki pontos jelentést arról, hogy miben áll a passzív ellenállás beszüntetése. Németorszá­got ilyképpen pontosan tájékoztatni fogják azok­ról a rendszabályokról, melyeket el kell rendelnie a passzív ellenállás megszüntetésére. Poincarénak az a nézete, hogy Franciaország és Regium állás­pontja annyira világos, hogy semmi szükség sin­csen újabb összejövetelre, hogy azon a német jegyzék visszautasításáról tanácskozzanak, német jegyzék elutasítása tehát véglegesnek te­­­kinthető. A belgák közös válasz­jegyzéket követelnek Brüsszel, június 7. Poincané és a francia de­legáció Brüsszelibe való érkezésük után azonnal bizalmas tanácskozásokat kezdtek Theuníi’S­niszterel­nökkel és Jaspar­­ kü­lügyminiisziterrel mi­külügyminiszterium épületeiben. A hiétső délutáni a óráikban a tanácskozásokba bevonták az összes szakértőkért is. A m­egbeszéélsek este értek véget, róluk a’ következő hivatalos kommünikét adták ki: A belga és francia kormány ma folytatták a Ruhrakció néven felvetett kérdések tárgyalását. Eddigi döntéseiket teljes miértfcélkben­ten tartják, különösem azt, hogy a Ruhrrvidéket mindaddig ki nem ürítik, máig Németország az egész jóvátételt meg nem fizette, továbbá a német kormány egyetlen jegyzékét sem vizsgálják meg addig, míg a Raifer vidéken a passzív ellenállás tart A két kormány megbeszélte azoknak az intézkedések­nek a programját, melyeket a­ nyomás erősítése céljából életbe léptetnek, hogy Németországot a ■ fizetések mielőbbi teljes fű­téséi­e kényszerítsék. Páris, június 7. Politikai körökben úgy tud­ják, hogy a belgák nagy erőfeszítéseket tettek Brüsszelben, hogy keresztül vigyék azt, hogy az antantkormányok közös válaszjegyzé­ket küldje­nek Németországinak. Anglia engedje el követeléseit a szövetségeseinek Az angol nagyiparosok jóvátételi tervezete. London, június 7. (Saját tudósítónk táv­irata.) Az alsóház ipari csoportja emlékiratot nyújtott át Baldwinnak, melyben javaslato­kat tesz a jóvátételi probléma megoldására. A javaslat leglényegesebb pontjai a követ­kezők: Németország tartozna százmillió font sterling összeget azonnal előteremteni, mely összeget Franciaország, Belgium és Olaszor­szág között a jóvátételi fizetésekre a conto felosztanának. A jóvátétel egész összegét il­letőleg egy minimumot és egy maximumot állapítanának meg. A minimum egy és fél mil­liárd font sterting, a maximum pedig három milliárd font sterting volna, melyből a már le­fizetett összegeket levonnák. A német ipar és kereskedelem fejlődését nemzetközi bizottság őrizné ellen, mely bizottságban amerikaiak és németek is helyet kapnának. A bizottság ese­tenként javaslatokat tenne a kormányoknak. A bizottságnak joga volna, hogy a német kor­mánynak utasításokat adjon. Angliának le kell mondania a szöveségesekkel szemben fennálló követeléseiről, azonban Németor­szágtól 35 millió font sterlinget kapna. A német hazai szervezetek oppozíciója a javaslatok ellen Berlin, junius 7. (Berlini szerkesztősé­giünk telei d­­íjé­zenté­se.) Az egyesült hazai szervezetek a­­ birodalom valamennyi részé­iből érkezett delegátusok részvételével ma konferenciát tartottak, melyen kimondották, hogy a hazai szervezetek a legerélyesebb oppozíció álláspontjára helyezkednek az új német javaslatokkal­l szemben. Gen­sster, hazai szervezetek vezére, volt néppárti kép­­­viselő, azt követelte, hogy, ha az antant­­hatalmak az i­sj német javaslatok dacára erőszakkal fenyegetőznének, akkor az egész német népet fel kell szólítani minden erejé­nek latba vetésére. Anglia fáradozásai nem kilátástalanok Páris, jumiLus 7. (Párisi tudósítónk táviiratla.) A Journal des Debats szerint London nagy erő­feszítéseket tett, hogy Belgiumot rábírja arra* Poincaróra nyomást gyakorolom közös tárgyalá­sok megtartásának az érdekében. A lap azt írja, hogy Franciaország hajlandó a legiközeleibbi al­kalommal ismét felvenni a tárgyalások fonalát az­­angol külügyi hi­va­tallal és ez az alkalom mostani elérkezett a n­émet jegyzék átnyúj­tásával. Bár ez a jegyzék n­em lesz alkalmas a tárgyalások alapjául, Páris és Brüsszel el vannak határozva, ho­gy Londonnal a Ném­etországnak adandó új válasz elküldéséről tanácskozzanak. Az egész francia sajtó egyöntetűen hangsúlyozza, hogy az­ Angliával való megegyezés csak ak­kor lehetséges ha Anglia magáévá teszi Franciaországnak és Belgiumnak azt a követelését, hogy a németek a passzív ellentállást hagyják abba, valamint, hogy a Ruilervidék csak a német fizetések teljesí­­tésének­ arányáb­an ünhtessé­k ki. Baldwin nem enged vitát a kormány külpolitikájáról London, junius 7. Baldwin az alsóház mai ülé­sén egy kérdésre kijelentette, hogy a kormány külpolitikájáról a vitát jelenleg ne­m tartja oppor­­tunisnak. A német nagykereskedők is garanciákat vállalnak Berlin, junius 6. Becker dr. birodalmi keres­kedelmi miniszter fogadta a német nagykereske­dők központi szövetség­ének elnök­ségét. A szö­vetség meghataímm­azottan­ kijelentették, hogy a szövetség kész a jóvátételi terhek egy részét mágiára vállalni. Németország­ leszállítja a dologi jóvátételt Jugoszláviának Belgrád, junius 6. Az előzetes bevezető meg­beszélések után az igazságügym­iinisztérium­ ma érdemleges tárgyalásokat kezdett Kunze birodal­mi német delegátussal, ki kormánya, nevében ar­ról tárgyal Jugoszlá­viáva­l, hogy Németország a Jugoszláv­ árnak jóvátétel fejében szálltandó mar­­haikonitmm­igens helyett ‘dologi jóvátételként vas­árut szállíthasson. A megszállás hívei Berlin, junius 6. Duisburgból ismét kiutasítot­tak százhatvan i font vasutast. Sodimgtenlben megszál­lották a Bensol-gyárat a franciák. Dortmundban megszállották a postaigazgatóság épületét. Cos­ta­ep polgármestert és Hoffheinz polgármesteri ül­nököt kiutasították. Cielsenkirclkienben megszállot­ták a „Plútó“ bányát.­­ A Hiatrais-ügynökiség je­leníti, hogy a franciák által megszállott neuwliedi, engersi és trauhllhefeni Krupp-mű­veket mindaddig ki n­em adják a franciák a kezeikből, míg az essen! Kruipp-művek a rájuk kirótt húsz millió márka adót meg nem f­izetik. Anglia a hadiadósságok csökkentéséért Páris, junius 7. Az Echo de Paris londoni je­lentése szerint az angol kormány jelentéseket fog tenni Washingtonban, hogy az amerikai kormány csökkentse az antant hatalmakkal szemben fönn­álló hadi követeléseit. Agyonlőttek egy német gyereket Düsseldorf, junius 7. Egy francia őr­szem, 'kitől egy ötesztendő­s gyerek 'kenye­ret kért, a gyermeket agyonlőtte. 100 cseh-szL koronáért fizettek ma, június 7-én. Zürichben 16.59 svájci frankot Budapesten —.— magyar koronát Bécsben 211700.— osztrák koronát Berlinben 236500.— német márkát

Next