Prágai Magyar Hirlap, 1924. április (3. évfolyam, 74-98 / 522-546. szám)

1924-04-11 / 83. (531.) szám

4* zeti kisebbségeknek a bíróság és a hatóságok előtt való nyelvhasználati joga végre teljesen precizíroztassék s ne legyen az egyes közhivatali funkcionáriusok kény-kedve szerint ható vagy teljesen tagadásba vehető.megnyirbál­koz­ó Ha adót vagy katonát kérnek tőlünk, ak­a felhívás magyar nyelven is megjelenik. Egyéb esetekben azonban a legtöbbször olyan soviniszta terrornak vagyunk kitéve, hogy egye­temi végzettségű emberekből valósággal analfa­bétákat csinál a kormányzat, mert bizony a csak államnyelven kiadott végzéseket az érdekeltek nem tudják még elolvasni sem. Mindez aztán ne­hézkessé és tökéletlenné teszi az aisztrációt és az igazságszolgáltatást.állami admi­— Követeljük, hogy a nyelvtörvényt az ál­lampolgári kötelezettségek és jogok közötti pa­ritásnak megfelelően ugyanolyan pontossággal hajtsák végre, mint az adótörvényeket. — A régóta vajúdó nyelvkérdés jogerős meg­oldását a törvényhozás a szejm hatáskörébe utalta és ennek ellenére — bár a szejmot a kor­mány mulasztásai, illetve rosszakarata és nem­törődömsége folytán a mai napig sem hívták egy­be — az iskolákban mégis olyan bűnös és botrá­nyos kísérletezéseket folytatnak s olyan lehetet­len „megoldási14 módozatokat találnak ki és ve­zetnek be a nyelvi oktatás terén, hogy az csak a tanulóifjúság elbutítására, a nyelvi káosz fokozá­sára és ezáltal közvetve a csehesítésre ad alkal­mat Hiszen gyakran megesik, hogy a tanuló az egyik osztályban csehül, a másikban nagyoro­szul, a harmadikban ukránul, a negyedikben pe­dig szlovákul vagy az itteni ruszin nyelven „tanul1” stb. Sőt nem egyszer még egy és ugyan­abban az osztályban is többféle nyelven folytat­ják a „tanítást”1 az egyes tanárok­­ben. — Ezzel az eddigi lehetetlen helyzettel szem­mely nemcsak nyelvi, hanem pedagógiai szempontból is tm.aryos és csak k,‘•őrleti ny:i­ képpen használja fel az őslakosság gyermekeit, a nyelvi oktatás rendszeresítését követeljük. állam — Ehelyütt tiltakozunk az ellen is, hogy az a felekezeti iskolák bevált régi tanítóit nyelvi vizsgákkal üldözze, mert ezeknek a vizs­gáknak köztudomás szerint úgyis csak az a cél­juk, hogy a politikailag nem tetsző tanítót állásá­ból el lehessen mozdítani. Elégedjék meg a kor­mány azzal, hogy a felekezetek iskoláiban tanít­ják az államnyelvet, de ne forszírozza tovább bürokratikus rosszakarattal ezt a kérdést. Az állampolgársági és illetőségi ügy rendezése — A jog, a méltányosság és a köznyu­galom megóvása érdekében követeljük az állampolgársági és illetőségi szekatúrák ha­ladéktalan megszüntetését. Mert lehetetlen állapot az, hogy míg különböző államoknak éppen nem kívánatos emigránsai nemcsak, hogy zavartalanul élhetnek Podkarpatska Rusban, hanem még közhivatalokba és így erős befolyáshoz is jutnak, addig e területen született, idevaló és ezen a földön évtizedek óta becsülettel munkálkodó emberek s azok­nak családjai felett állandóan Damokles­­kardjaként lebegjen ezután is az illetőségi és ezzel kapcsolatosan az állampolgársági kérdés bizonytalanságának veszedelme. — Lehetetlen és erkölcstelen állapot az, hogy az illetőség és állampolgárság agyafúrt és törvénytelen megtagadásával meg lehessen vonni a saját hibájukon ki­vitt, sőt egyenesen a kormány nemtörő­dömsége és rosszakarata folytán munka­nélkülivé lett dolgozóktól a munkanélküli segélyt, az évtizedeken át becsülettel szolgáló közhivatalnokoktól, vagy azok gyámoltalan özvegyeitől az őket jogosan megillető nyugdíjat és a háború szeren­csétlen áldozataitól, a rokkantaktól a rok­kantsági illetéket. Az elbocsátott tisztviselők visszavétele — Az erre a területre vonatkozó állam­­szuverenitás elnyerésével együtt természet­szerűen és implicite járó kötelezettségekre hivatkozva, de egyszersmind az állam jól felfogott érdekében is követeljük az állásukból még a békeszer­ződés aláírása előtt, tehát teljesen jogtala­nul és gonosz módon elbocsátott tisztvi­selők nyugdíjának és egyéb járandóságai­nak azonnali folyósítását és általában velük szemben való emberséges és szociá­­­lis bánásmódot, mert ezek a kenyerüktől megfosztott s így érthetően a végletekig elkeseredett embe­rek — akiknek a szükséges intelligenciájuk is megvan — a kormányzat további üldöző politikájának hatása alatt könnyen a bolse­­vizmus és az anarchia apostolaivá válhat­nak. Gazdasági követelések — Gazdasági téren követeljük az ijesztő pénztelenség és munkanélküliség hatása alatt keletkezett általános nagy nyomor enyhíté­­­­sét. Kívánjuk a hadikölcsön kérdésének igazságos rendezését, mert ha az állam ha­talmánál fogva kötelezőle­g megítéli a magá­nosok számára adott kölcsönök visszatéríté­sét, akkor kötelezettséget vállalt magára a tekintetben, hogy az álamnak adott köl­csönt vissza fogja fizetni. — Követeljük a pénzbeváltás terén ta­pasztalható anomáliák azonnali és radikális szanálását. Emlékezetes ugyanis, hogy ma­ga Novak pénzügyminiszter itt, e helyen, a nemzetgyűlés házában beismerte annak­idején, hogy a „pénzfelvásárlásnak“ nevezett pénzpanama során a kormány 315 millió ko­ronát szerzett. Igaz, hogy a pénzügyminisz­térium kiadott a pénzügyigagatóságok ré­szére a közelmúltban egy rendeletet a pénz­­lebélyegzési sérelmek orvoslására. Ezt rendeletet azonban a pénzügyigazgatóságok a a kapott utasítás szerint bizalmasan keze­lik, vagyis nem hozzák nyilvánosságra, így a kormány által okozott pénzkárok megtéríté­sében tulajdonképpen csak azok részesü­lhet-Páris, április 10. A jóvátételi bizottság holnap délelőtt összeül, nem hivatalos tanácskozásra. Valószínűen megállapítják annak időpontját, ami­kor hozzákezdenek a szakértői javaslatok tárgya­lásához. Bizonyosra vehető, hogy a német kor­mányt is meghívják a tárgyalásra. Berlin, április 10. A berlini lapok a Deutschem Zeitung kivétel­ével, amely ú­gy fogja föl a szakértők javaslat­ait, mint Német­ország rabs­zolgasorsiban süllyesztésért, nem ír­nak elutasító hangon a javaslatról. Noha sú­lyos meggondolások és aggodalmak érezhe­tőek a sorok között, különösen a tekintetben, hogy képes lesz-e Németország a reá rótt magas kötelezettségeket telljesíteni, mégis megegyeznek abban, hogy a javaslat alapját alkothatja egy nemzetkö­zi eszmecserének. A legtöbb lap ennek előfeltételeiként kö­veteti a Ruh­rvidiék kiürítését. A Lokalanzei­­ger azt követeli a kormánytól­, hogy a Mi­am­ szerződések kérdésében tartson ki ál­láspontja mellett, mert e szerződésekből fo­lyó fokozottabb kiadások a német birodalom költségvetését kilöknék egyensúlyából, német pénz stabilitását megingatnák és ak­­­a culütnék mindazokat az alapelveket, amelye­ken a szakértők­ javaslata felé­pül A Germa­­nia abból indulva ki, hogy a jelenlegi euró­pai politikának különleges jellemzője a bizal­matlanság, kostatálja, hogy a szakértők ja­vaslatát nem terheli ez az előítélet. Konstatálja azt, hogy a javaslatok nem a győző államok egyik testületétől erednek, de egy pártatlan és szakértő bizott­ságnak alapos és beható tárgyalásai nyomán keletkeztek. A Berliner Tageblatt hangsú­­lyozottan aláhúzza a javaslatnak azt az elő­feltételként hagoz­tatott részét, amely szerint a megszállott területen helyre kell állítani Németország gazdasági és pénzügyi uralmát. A birodalmi kormány tegnap délután foglalkozott a szakértőik javaslatával, hatá­rozatot azonban nem­­ hozott s mai délután folytatni fogja tárgyalásait Washington, április 10. Az itteni hiva­talos körök mindaddig nem hajlandók a Da­­wes-bzottság jelentéséről ítéletet mondani, míg annak beható tanulmányozására időt nem lelnek. Azt azonban nem kísérlik meg, hogy eltitkolják az amerikai kormány ama reményét, hogy a szövetséges hatalmiak a tervet elfogadhatónak fogják találni. A hiva­talos körök ezzel kapcsoltatban Hughes állam­titkár 1922-ben mondott beszédére emlékez­tetnek, melyben kijelentette, hogy ha a ha­talmak meg tudnának egyezni a szakértői terv módozataiban, úgy az amerikai segítség hamarosan rendelkezésre állna. Paris, április 10. A Matiin szerint a párisi diplomáciai körök a szak­értői javaslatokat kedvezően fogadják s azokkal a Quaid d'Or­­sai is megvan elégedve. A szakértőik csodá­latos fizetési gépezetet konstruáltak, — árja a lap — mely kell­ő akartat m­ell­ett mától kezdve működésbe hozható. Ez főleg Ném­et­­o­rszá­gtól függ. — A Le Journal ú­gy véli, hogy a javaslatok az eddigi francia és belga politika igazolását jelentik. — A Petiit Jour­nal szerint a javaslatok a némzet adósság internacion­alizá­lását célozzák és Francia­­ország nyugodtan tekinthet a nemzetközi tár­­gylás­ok elé. — Az Echo de Parisban Per­­tinax kijelenti, hogy a szakértők véget akar­nak vetnk­ a RíJk­-porttiftal n­aik, anélkül azon­ban, hogy egy hatásos garancia rendszerrel h­elyettesítélniek. Ha tervet minden konzek­venciájával együtt keresztül viszik, úgy az Németországot a régi Törökország helyze­tébe hozza. A szakértőik megálodta­k a félú­ton. A jav­adatok a francia követelések am­­putációjiát jelenítik. — A Petit Párisién kie­­rm­eli, hogy a szakértők függetlenül működtek s hogy ezért nem lehet csodálkozni azom, ha­­ a végső következtetéseik nem úgy festenek,­­ mint ahogy azt fraite&pissáig kívánta és nek, akiket a hatalom birtokosai erre kisze­melnek, éppúgy, mint ahogy a „pénzfelvá­­sárlásnál“ is teljesen a közhatósági funkcio­náriusok kénye-kedve döntötte el azt, hogy kinek cserélik be a pénzét 1:4 és kinek 1:10 arányban. — Követeljük a földbirtokreformnak a törvény rendelkezései szerint való becsüle­tes végrehajtását akként, hogy a méltányos áron történendő földosztás ne a közutálat közepette — még mindig „működő“ — Földhi­vatal funkcionáriusai számára jelentsen na­pidíjakban megélhetést, hanem a földigénylő őslakos nép érdekeit szolgálja. — Ragaszkodunk ahhoz, hogy földet elsősorban és kizárólag idevaló földnélkül Aruglia remélte, Franciaországnak válasz­ta­ni ja i kel­l a Rushr-m­egszállásból folyó előnyök és ama biztos haszon között, amelyet a szövetségeseik egységes frontjának vissza­­állítáista ered­m­énye­zhet. Nagy érdekek fo­rognak kockán. A döntést nem szabad kön­­­nyelműen meghozni.­­ Az Heuvre azt írja, hogy a szakértői javaslat az első jele annak, hogy a jóvátételi problémát szilárd akarattal praktikusan meg akarják oldani. Berlin, április 10. Az extrém sajtóorgá­numok közül a Deutsche Tageszeitung „örült vicc“ cím alatt írt cikkében kijelenti, hogy a szakértők javaslata a jóvátételeket még el­viselhetetlenebbekké teszi, mert nem adja meg azok végső határait. Elképzelhetetlen az a borzalmas nyomorúság, amelyet Né­metország önmagára zudít akkor, ha magáé­vá teszi ezt az őrült viccet. Inkább következzék egy félelmetes vég, mint egy végnélküli félelmetes hely­zet. A Vorwarts szerint a német kormány ma azelőtt a kérdés előtt áll: képes-e és akar-e Németország bevonulni a megszállott területre és elütni a franciákat? Ha erre nem képes és ha ezt nem akarja, akkor nem marad más hátra, mint az az út, amelyet a szakértők mutatnak. Ennek elutasítása ka­tasztrofális butaság lenne. A többi lap főként azt a kifogást emeli, hogy a javaslatok nem jelölik meg a végössze­get, úgy­hogy ismét csak ideiglenes meg­oldásról lehet szó. Pollenen is siell a Jóvátétel! bizottság A berlini lapok pro és kontra kommentálásai — A francia sajtó feltűnően tartózkodó a szakértői javaslatokkal szemben — Amerika reménykedik Csicserin Pomcaré intervenciója ellen Moszkva, április 10. A szovjet hatóságoké pert e indítotttak a kievá intelligenciához tar­tozó számos egyén ellen és azzal vádolják őket, hogy a szo­vjetellenes­­ szervezetet alapí­tották, összeköttetésben állottak a párisi és varsói e­mig­rációval és a lengyel vezérkar­nak jelentés­eket küldtek a vörös hadsereg helyzetéről. Poincaré távirattal fordult Csicserinhez és interveniált a vádlottak ér­dekében. Gsicserin kijelentette, hogy rend­kívül csodálkozik Poincarénak távirata fö­lött, mert a szovjet hatóságok nem a kiovi egyetemi tanárok ellen folytatnak eljárást, de azokat a kémeket akarják megbüntetni, akik Páris és a engyel vezérkar száméb­a fejtettek frfi tevékenysé­get. Szektov az Izvesztijában kijelenti, hogy Poincaré távirata beavatkozás Oroszor­szág belügyeibe és bizonyítéka annak, hogy Franciaország támogatja az orosz ellenforradalmat. Moszkva, április 10. A lening­rádi kato­nai törvényszék előtt két Lengyelország érdelkébe­n működő szervezet tagjai ellen­­ indított per folyik. A cári hadsereg két tisztje Miodiyihovszki és Zelinszki azzal vannak vá­dolva, hogy katonái jelentéseket küldtek Lengyelországnak a lengyel repatriációs bizottság tagja pedig Gehovic azzal a váddal terhelten áll a szovjet bíróságok előtt, hogy po­líitikai és gazdasági természetű jelentése­ket küldött­ Varsóba. Rajtuk­­ kívül letartóz­tatták Lunijcót, a lengyel vezérkar ügynökét, mert Lenitngrádban kém­szolgálatra igyeke­zett embereket megnyerni. A cseh nemzeti demokraták erélyesen követelik a földhivatal átszervezését. cseh nemzeti demokrata képviselők klubjá­­­nak tegnapi ülésén az állami földbirtokhiva­tal újjászervezésével foglalkozott. A klub semmi körülmények között sem hajlandó engedményeket tenni és tovább is hallgatni, mivel a beállott huzavona már-már szándé­kosnak látszik. Elhatározták, hogy a klub el­nöke a klub változatlan álláspontját tudomá­sára hozzák a többi koalíciós pártnak és hogy erélyesen követelni fogják a kérdés mielőbbi tárgyalását. Péntek, április 11. üek és kisgazdák kapjanak és hogy a föld­osztás ne legyen továbbra is kortescélok­ra fölhasználható s a telepítési akció szol­gálatába állítható. — Az adóztatás terén legyen tekintettel a kormányzat a közönség teherbíró képes­ségére és Podkarpatska Rus speciális gaz­dasági viszonyaira. Az adók kivetése könyörtelen behajtása ne eredményezze és gazdasági exisztenciák teljes tönkrejuttatá­­­­sát, úgy mint eddig. Vagyonszaporulati adó csak az esetben legyen kivethető, ha a va­gyonban tényleg történt növekedés és nem csupán a valutáris viszonyok megvál­tozása mutatja a vagyontárgy értékének emelkedését. — A forgalmi adónak, ennek a speciális állami árdrágításnak a teljes megszüntetését követeljük. Vagy ha már mindenképpen föntartandó ez az adó, akkor ne százalékok­ban, hanem legföljebb ezrelékekben legyen kivethető. — A mezőgazdasági életnek a termé­szeti viszonyok folytán Podkarpatska Rusz­­ban való fogyatékosságaira tekinettel követeljük, hogy a felvidéki ruszin népnek, mint az új államalakulat előtt, úgy most is adassék mód arra, hogy nyáron aratómun­kára mehessen be mindig a magyar Al­földre, ahol az aratás ideje alatt egész évre szóló kenyérszükségletét módjában állana megszerezni. — Az árvízkárosultak részére gyors­segélyt követelünk, új vetőmagot, adóelen­gedést, a védőgátak rendbehozatalát. — Az ipar terén az őslakos iparosság eddigi elnyomatásának és gazdasági üldözé­sének, valamint az iparosokkal szemben ta­núsított adókezelési bürokráciának mielőbbi megszüntetését követeljük. — Ne vegye el az állam a csehországi nagyvállalatok s azok fiókjainak szubvencionálásával s túlzott mér­tékben való versenyképessé tétele által (vas­úti kedvezmények, adóelengedés stb.) az ős­lakos kisiparosok szájából a kenyeret, ha­nem ellenkezőleg: igyekezzék ezen a terüle­ten virágzó ipart létesíteni, mert csak a lük­tető ipari és kereskedelmi élet­képes Pod­karpatska Rust a köztársaság gazdasági vér­keringésébe úgy belekapcsolni, hogy ez a te­rület ne a szegénység és a visszavonás földje, hanem — a történelmi országokhoz hason­lóan — a jólét és megelégedés hazája legyen. — A­ kereskedelem terén mindenekelőtt az export- és importforgalom megkönnyíté­sét kérjük és pedig ténylegesen, nem pedig csak papíron. Azt hogy a határzárak szűnjenek meg és induljon meg végre ezen a területen a normális kereskedelmi élet. — Ma a gyári üzemiek az elviselhetetlen csehországi konkurrencia miatt túlnyomó részben szünetelni kénytelenek, ami üzleti pangást, pénztelenséget, munkanélküliséget és ezzel kapcsolatban általános nyomort idé­zett elő ott. Ne szereljék le a gyárakat, mint legutóbb a bocskait, hanem adjanak munkát a gyáraknak, vállalatok­nak, mert a munkásnak munka kell és nem munkanélküli alamizsna. — Podkarpatska Russ ma a történelmi országok vállalatainak s az ideözönlő szub­vencionált jednotáknak, druzstvóknak és spolekoknak az eldorádója, az őslakos keres­kedelem pedig a tonik szélére jutott. Az ősla­kos kisemberek filléreiből alakított hitelszö­vetkezetek pedig, a budapesti központtól el­szakítva s állami támogatást nélkülözve, tönkremennek.­­ Ennek a helyzetnek a szanálására követeljük az egész Európában példátlanul magas vasúti tarifák tetemes leszállítását s az itteni iparnak és kereskedelemnek ál­lami megrendelésekkel való támogatását. Ha ugyanis a mostani gazdasági vonaglás még tovább tart, akkor Podkarpatska Russ nem sok idő múlva a nyomor és a pusztu­lás olyan földjévé változik, amelynek a béke és a nyugalom stádiumában való meg­tartása az államra nézve a politikai meg­rázkódtatásokon kívül, horribilis anyagi terheket is fog róni. — Summa summarum: Vezesse be a kormányzat Podkarpatska Russ igazgatá­sába ismét a régi becsületet és jó erkölcsöt, amelynek uralma idején e terület népei bé­kében, megelégedettségben és jólétben él­tek egymás mellett. — Mivel pedig ezt a múltak keserű ta­pasztalatai után a mostani kormányzattól még csak remélni sem tudom, illetőleg a mos­tani kormányzatban nem látok semmi garan­ciát arra, hogy fájó sebeinket begyógyítani képes és hajlandó volna, teljes bizalmatlan­ságomat fejezem ki a kormánnyal szemben és követelem az egész podkarpatskar­ussi kormányzat azonnali teljes kicserélését. .. Az tanmutatási javaslatot nem fogadom el

Next