Pobisch Rudolf (szerk.): Proletár, 1920 (1. évfolyam, 1-18. szám)
1920-07-15 / 3. szám
All INTERNAGIONALE MAGYARORSZÁGI LAPJA I. év, 3. szám. 1920. julius 15. 4%,rntr.i“o‘Jhk.TM^.^Megljelenik minden héten. TARTALOM: Kolozsváry Balázs: A 111. Internacionále kongresszusa. — Trocki üzenete: „Már kevesebbet kell várnotok.“ — Vigyázat: megint denunciálnak. — Magyar tisztek — túszok Oroszországban. — Kommunista „barbárság“ és „keresztény“ nemzeti kultúra. — Három magyar rendőrségi akta. — Katonatanács: A lengyel összeomlás és a világforradalom. — Span. — Rudas László: Forradalmi volt-e a magyar munkásság? — Feher terror — szociáldemokráciával. — Schuster Jenő: Gazdasági válság. — Gábor Andor: Tiszt urak. —Jöjjön Vázsonyi. — Lloyd George 38.800 halottja. — A „Proletár“ az osztrák parlamentben. — Azok a szörnyű bolsevikiek. — Bezárjuk-e az ajtót? — A lengyel állam végveszedelme. — Kolozsváry Balázs: Vántus és Haubrich. — Az amerikai magyar munkások a szociáldemokrácia ellen. — Rothenstein Mór. — Katonatanács: Horthyék rendelete a szabad, kínzásról. — Király Albert: Képek a börtönből. — III. Internacionále: Az Internacionále kongresszusi kiáltványa. — A francia szocialisták és a III. Internacionále. — Pártügyek: A Kommunista Párt ideiglenes szervezeti szabályzata. — Magyar lapok Szovjetoroszországban. — Álnevek. — A fehér terror nantára. — A bojkott hirei. 9 111. Internationale konpiszusa. A III. Internacionále második kongresszusa 16 hónapra követi az elsőt. Kolcsak seregei Perm alatt állottak keleten, Denikin bandái délen lövöldözték az angol muníciót a proletárforradalom harcosai ellen, amikor Moszkvában összegyűltek az alapító kongres-szusra a forradalmi munkásság képviselői. Ma a második kongresszus előtt, a vörös hadseregek fegyverei elől futva menekül Varsó-Lemberg-Tarnopol irányában a nemzetközi ellenforradalom lengyel zsoldosainak fegyveres hordája. A Herceg-szigetekre akarták maguk elé kihallgatásra rendelni Szovjetoroszország képviselőit tavaly márciusban a győzelmes antant-hatalmak. Ma Londonban tárgyal Krassinnal Lloyd George s a többi országok miniszterei sietnek arrafelé, hogy ne maradjanak ki a tárgyalásokból. Alig egy-két párt volt az alapításkor, melyek határozottan és fenntartás nélkül úgy küldték el képviselőiket az alapító-kongresszusra, hogy a III. Internacionálét minden körülmények között, haladéktalanul meg kell alkotni. A II. Internacionále berni kongresszusán még a nemzetközi munkásmozgalom túlnyomó többségének képviseletében szavaltak a népszövetségi imperializmus mellett, a bolsevizmus ellen. Ma nem bír még egy kis konferenciát sem összehozni a sárga Internacionále vezérkara. A második kongresszus idején a munkásosztály nagy tömegei — ha még nem is egyenlően fejlett öntudattal, — de csaknem teljes egyértelműséggel követelik a proletariátus nemzetközi harci szövetségének szembeállítását az imperialista rablók egyesülése ellen. Az alapításkor Oroszországtól nyugat felé csak kis csoportok voltunk, akik világosan láttuk, hogy a kapitalizmus túlérett, megrobhat s akik bíztunk a proletárforradalom jövendőjében. Az volt a kérdés, vájjon nem sikerül-e a győztes kapitalistáknak nyugton helyreállítani a termelés tőkésrendjét s kivezetni a kizsákmányolás rendszerének kátyúba jutott szekerét? Még a legyőzött Középeurópában is reménykedtek a szociádemokrata árulók és a forradalmi frázis hősei abban, hogy az ő segítségükkel helyre fog állani a a kizsákmányoláson alapuló gazdaság rendje. Ma, a második kongresszus előestéjén nem kérdéses: vájjon össze tudja-e még szedni magát akár a leggyőztesebb kapitalizmus is. A termelés és forgalom kérdései épúgy megoldhatatlanok a tőkéstermelés keretein belül a győztes államokban, mint a legyőzöttekben. Az államadósságok, hadisarcok terhe nem sokkal kevésbé nyomasztó az adósra, a megsarcoltra, mint a hitelezőre, a sarcolóra nézve. Rövid foglalatban ezek a fő különbségek a nemzetközi helyzet tekintetében az első és második kongresszus idején. A kongresszus feladata. Az alapító kongresszus csupán a proletárforradalom általános kérdéseit tisztázta. Körvonalazta a munkásmozgalom forradalmi módszerét, élesen elválasztotta a forradalmi irányzatot általában a szociáldemokrata reformpolitikától. Általános jelszavakat adott, általánosságban kijelölte a célokat, összefoglalta a módszert s kicövekelte az útirányt, mely a munkásosztályt a hatalomhoz s a kizárólagos hatalmon keresztül a szocializmushoz vezeti. Forradalmi feltárás nemzetközi méretekben : ez volt az első kongresszus feladata, tartalma. A második kongresszus feladatai lényegesen mások. Az oroszországi proletárforradalom tapasztalatai széles rétegek közkincsévé váltak. A nemzetközi proletariátus mögött ott vannak a magyarországi és németországi levert forradalmak tapasztalatai. A kiélesedett helyzet.