Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842 (1. évfolyam, 1-39. szám)

1842-05-05 / 5. szám

­ 50­­ apostolok által hirdetett és ezek'utódai által min­dig mindenütt, közmegegyezéssel tanított tu­dományt higyék, vallják és tartsák; 2) hogy azon egyházi főnökökhez, kiket a'Szentlélek tett Isten' ekklézsiája' kormányozóivá, és kivált a' ró­mai pápához, mint az apostolok között Péternek első utódához és örököséhez, lelkileg ragaszkod­janak és ezzel egyet értsenek. 2 § Az evang. reformáta ekklézsia' vallástétele e' két elvről. A' reform. keresztyének mindkét említett elv' első szám alatti állítására nézve egy értelemben vannak a' katholikusokkal De a' második szám alatti állítást mindkét elvben, részint módosítva, részint teljességgel nem fogadják el. a. Az első elv' I. szám alatti „katholi­ka e­k­k­l­é­z­s­i­á­t" tárgyazó állítását így adja elő a' helvetica confessio : *) „Minthogy az Isten eleitől fogva akarta, hogy az emberek idvezü­lje­nek, és az igazságnak es méretére jussanak : eb­ből szükséges képen következik, hogy mindenkor volt, most is vagyon, és világ' végezetéig fog lenni ekklézsia , vagyis minden szenteknek egy­más közötti egyessége, kik t. i. az igaz Istent, a' megtartó Krisztusban, az ige és a' Szentlélek által , igazán megismerik és helyesen tisztelik. A' kikről kell valósággal érteni az apostoli hit­formának e' czikkét ,,Hiszem a' közönsé­ges anyaszentegyházat (catholica eccle­s­i­a) a' szenteknek e­g­y­e­s­s­é­g­é­től „És minthogy az Isten mindenkor csak egy, egy a'közbenjáró Isten és emberek közt, a'Krisz­tus Jézus; egy továbbá az egész nyájnak pász­tora ; egy ennek a' testnek feje; egy végezetre a' lélek; egy az idvesség; egy a' hit; egy a' testamentom : szükségesképen következik , hogy „egy" az ekklézsia is, mellyet azért nevezünk katholikának, mivelhogy közönséges, és e' vi­lágnak minden részeire kihat, és minden időkre kiterjed, és semmi helyhez , vagy időhöz nincsen köttetve" *). (Helv. conf. XVII­I. § I. II.) fi. A' második e­l­v' I. szám alatti ,Egységet tárgyazó állításáról pedig igy ír a' helv. conf: „Tanítjuk, hogy szorgalmatosan reá kell vigyázni arra , miben álljon az ekklézsiának igaz és ,egy' volta. Azt mondjuk azért, hogy az ekklézsiának valóságos ,egysége' áll a' tu­dományban és a' Krisztus' evangyeliomának igaz és egymás között megegyező predikálásában és magától az úrtól nyilván előnkbe adatolt rendtar­tásokban/4 § XV. „Azt vetik ellenünk, hogy ekklézsiáinkban sokféle visszavonások és szakadások vannak , miótától fogva elváltanak a­ római ekklézsiától, és igy azok nem igaz ekklézsiák. Mintha bizony a' római ekklézsiában soha semmi szakadások nem voltak volna; és soha semmi visszavonások és vetélkedések, még pedig a' vallás' dolgaiban, mellyek nem annyira az iskolákban, mint a' prédikáló székekben a' népnek közepette tartat­tak. — Ki mondaná , hogy az apostoli ekklé­zsia nem igaz ekklézsia volt, pedig abban is voltanak viszálkodások és szakadások. Mert Péter apostolt megfeddi Pál, ettől ismét különö­zött Barnabás Kemény vetekedés támadott az antiochi ekklézsiában azok között, kik ugyanazon egy Krisztust prédikálták. — Mindenkor volta­nak az ekklézsiában vetekedések és különböztettek egymástól, még pedig nem alávaló dolgokban, az ekklézsiának legnevezetesb tanítói is. Ugy hogy azonban e' villongások miatt, nem szűnt meg lenni az ekklézsia, a'mi volt. Mert így tetszik Istennek, az ekklézsiában lévő viszálkodásokat eszközül elő­venni , a' maga nevének dicsőségére, az igazság­nak világosságra való hozására, és hogy a' kik állhatatosok, nyilvánvalók legyenek." Íme­ az említett két első elv'első szám alatti állítását tekintve, mind a' római kath. , mind az evang.reform ekklézsia egy ér­telemben van Lássuk mindkét elv' második szám alatti fállítását, mikép módosítja, vagy veti félre az utóbbi­­a. A' megkötés' és feloldás' hatal­máról azt írja F. Gy. a' 3. §-ban: in facul­ *) A' helvetica confessio' szavait, vizsgáló azért ig­tatja ide , hogy ha netalán e' lapok romai katho­likusok' kezei közé is kerülendnek, legyen némi ismeretök e' könyvről. E' symbolicus könyvnek azonban épen nem tulajdonít vizsgáló, szentírás feletti tekintélyt, sőt szorosan ragaszkodik, an­nak élőbeszédében tett eme' nyilatkozathoz: „Min­deneknek előtte nyilván kijelentjük , hogy mi mind azokat, mellyeket itt előadtunk, készek vagyunk mindenkor, ha valaki kivánandja, bővebben meg­magyarázni; beszédéből sőt azoknak, kik az Isten' jobbakra tanítanának, köszönettel mind helytadni, mind engedelmeskedni az úrban." *) „Toti mundo destinata, ubique gentium annunciata, praedicandave est usque consummationem sae­culis F. Gy. § 25.

Next