Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-04-08 / 14. szám

nem lét, tudom és szomorún megvallom, hogy e' három czím alatt van megírva magyar egyházi, sőt polgári életünk1 hármas históriája; azzal a' különbséggel , hogy a' tiszta szándékkal párosult tiszta fogalmat, egyik fél sem tulajdoníthatta ed­digelé csak magának. Maga Sz. ur' parancsoló és uralkodó egyháza, annyi zavart fogalom, annyi penész és tisztában nem lét között bukdosott és bukdosik hanyatlása­ phasisain keresztül, hogy nincs mit szemére hánynia az engedelmeskedő egy­háznak; nincs mit nekünk sem, kik Széchenyi­modorban szeretjük független lobogó alatt fúni tárogatónkat. — Annyival kevésbé látom Sz. urat akkorára nagyítva, hogy Horácz' parasztjával szobor­ állásba tegye magát egyházi fejlődésünk iszapos folyama' partján és tisztitónak adja ki magát épen ott, hol bele gátló kődarabokat és iszapokat dobál. — Hagyjuk haladni az ugy is lassan mászó folyamot, nincs ennek egyik csöpp­jében is praependium, ne verjük visszafelé hullá­mait, mert ezen természetellenes erőködés alatt ugyan, a­ benne uralkodó salak fenekre nem üle­pedik soha! Sz­­urnák is, nekem is van elég za­vart fogalmam; igen­is, praecipitáljuk őket vi­szonyosan, csakhogy kegyencz, csalétket, fogást, horgot készítő czímeket a' Duna' túl­partjáról ne kiáltozzék rám. Mi protestánsok gyerekes lelké­szek vagyunk , de azért ne gyerekeskedjünk. „Szóllok azért — folytatja Sz. ur — mivel mi dunántúliak igazgatási bizonyos elvekben kü­lönbözünk a' dunamellékiektől, az ősz folyam né­mileg testben lélekben elkülönöz. Nyomós oknak találom azt, hogy néhol a' dunamelléki egyház­megyékben a' világi ülnökök' száma majd kétsze­resen haladja az egyháziakat, 's az Örkény miatt szembetűnő fordulatok keletkeznek." — Sz. úr' állítása szerint tehát a' dunamelléki szembetűnő antipapális *­ fordulatok a' pesti és kecskeméti egyházvidékekben túlsúlyra nehezedett örkényi elemnek tulajdoníthatók; mert e' kettőn kivűl a' többi hat tractus közül kettőnek épen semmi, a' négynek összesen tiz világi ülnöke van. Úgy­de a' pesti, eddigelé tudtommal semmit nem tett Örkényi, annál kevesebbet presbyteri érdekben; mert néhány helytt organizált presbyteriumok sin­csenek. A' kecskeméti! az uralkodó egyház'ér­dekeit leginkább szivén hordozó kecskeméti tra­ctus, melly szövetség­ ládájába tartva minden régi cánonainkat, fölibe az ó-szövetség' két d­erabját ülteté — Kecskemét, mondom, e'ráfogásért aligha fog köszönetet szavazni Sz­ urnák. — Én mind­ezekből épen az ellenkezőt következtetem, t. i. ezt, hogy a' dunamelléki egyházkerületnek , maga a' papi, ha úgy tetszik, uralkodó eleme, felfogva a' kor' és egyházalkotmányunk' keresztyéni szel­lemét, miután látni kezdi, hogy bármi hatalmas kovásznak tartsa magát, ha fel nem vegyül az egyház' nagy massájával, és annak minden sze­mével, minden ízével nem közli vallásos életre dagasztó erejét, még pedig nemcsak igében , ha­nem jogban és lélekben : hátráltatja az Isten' or­szága' eljövetelét, és ollyan lesz mint egy külön csoportba csomósodó daganat, melly magába vonva mind az életerőt, a' több tagokat elsoványítja; el­tökéli magában, hogy régi nehéz fegyverét és pánc­élát a' stabilismust, mint a' kigyó avult bőrét levetve, magától induljon el a' stádium felé, hová őt, ha nem akarna is, elébb vagy utóbb kergetni fogja az idő' ostora; mert a' ki nem megy, me­netik. — Hogy ezen meggyőződés a' hideg úr­kény' nyomása alatt kelt volna ki a' dunamelléki papság' kebelében, nem hiszem; de ha segítette, úgy azt kell mondanom, a' mit József mondott bátyjainak: ,,ti gondoltatok gonoszt ellenünk , de Istennek tetszett azt jóra fordítni",­­­­ és e' te­kintetben, hogy egymástól ne különbözzünk, sok Kenessey­t kívánok túl a' dunának. E' kis próba-ölelkezés után, menjünk egye­nesen a' tárgy' derekára, 's emeljük ki: protestáns egyházigazgatásunk, tiszta presbyteri elvekre épülendő reformjának kiáltó szükségét. Múlhat­lan szükséges t­ör) azért, mert a'hajdan annyi mágiás körbe burkolt, praetendált papi rendről, egymás után pattognak le az összetartó abroncsok. Ugy van, hivatalának mind azon részei, mellyek­nél fogva külön kasztot bírt képezni Jézus' földi országában, hasznavehetlenül hevernek körülte, mint könyvtárában a1 medullák; egész hivatalos és vallásos hatása, kis híján az egy tanításra van reducálva, 's bármi regényes vázlatokat közlött is Haubner úr a' mult évi lapokban — hogy vi­szont gr. Széchenyi' szavával éljek — hivatalos ildomairól, vagy még magyarábban, bezzegeiről: alig lehet tolakodás vagy hivatlankodás nélkül, hivataloskodását a' házi körök' küszöbén átlép­tetni , mit én nem tartok veszteségnek; mert az efféle kotnyeleskedésnek mindig több rész mint jó következése volt. .. Addig beszéltünk, addig haran­gui­oztunk a' külvallásosság, és a' vallásosság' küljelei ellen , hogy a' házi könyörgést, éneklést, magán isteni tiszteletet, melly a' keresztyén em­ber'házát templommá szentelte, szerencsésen kikü­szöböltük a' családi életből , és igy maga az Is­ten-imádás, a' vallásosság'fő eleme, nagyot csök­kent; az étel előtt és utáni, a' felkelés- és lefekvés-kori könyörgéseknek töredékeire csak fa­lukon találunk; hová, Dunán innen Dunán túl, Tiszán innen Tiszán túl, a' műveltség' sugárai el­jutottak: ott az efféléket, fenlátva ignorálják, 'stb. Mi lesz a' keresztyénségből — a' mennyiben mind ezek' jelenségei valának a'keresztyéni köz­szellemnek, — mi lesz, ha Isten után segély nem érkezik ? A' kettő közül egy: vagy a' pietismus' csüggesztő uralkodása érkezik el német- vagy an- D. *) Pápa, város túl a' Dunán. **) Tolna, Felső-Baranya, növekednek, hol anti-cardánusok D.

Next