Protestáns Szemle, 1908

I. Értekezések és tanulmányok - Mária Dorottya nádorasszony. Payr Sándor

Mária Dorottya nádorasszony. — Egykorú napló és eredeti levelek tükrében. — I. A családanya.* József nádor és a bátyja, I. Ferenc királyunk, egymástól sokban elütő tagjai voltak a Habsburg-háznak. Míg Ferenc elfogult, korlátolt elme, nagy autokrata és reakcionárius, addig József művelt, nemes lélek, ki esténként Tacitust olvassa, reformokra hajlandó, emberszerető és szabadelvű. A jó nádorra nézve jellemző már az ő háromszori nősü­lése is. A­mi addig hallatlan volt a Habsburgok között, József­nek mind a három felesége udvari felfogás szerint eretnek volt, azaz nem római katholikus. És ő egyiktől sem kívánta az áttérést. Az első feleség, Alexandra Pavlovna (f 1801) görög, illetve orosz keleti, a második, Hermina (f 1817) kál­vinista, a harmadik, Mária Dorottya (f 1855) meg éppen, hogy lutheránus volt. Erről az utolsóról mondotta volna állítólag Ferenc király az öcscsének: „No, ennek az életéért már én magam is imád­kozom, mert ha ez is meghal, a negyedik feleséged bizonyos, hogy zsidó lesz". Az aggodalom Ferencre vall, de a szelle­mes mondás már alig. Az első két hitves is kiváló szép és kedves nő volt, de fiatalon, mint alig nyíló virágok, sorvadtak el. Az első két házasság csak rövid ideig tartó idill, mintegy tündérálom volt az ifjú nádor életében. A ki a szó igazi értelmében feleség, azaz segítő élettárs volt mellette, a ki életének javarészét örömben, bánatban megosztá vele, a ki néki viruló családfát nevelt s halálos álmára is karjait nyujtá vánkosul, az a har­madik nő volt: Mária Dorottya. * Midőn az „Egyházunk Nagyjai" hasonló czímű füzetét írtam, a napló és levelek még nem kerültek elő. Itt tehát az új adatokat hasz­nálom fel. De hogy teljes képet adjak, néhány jellemvonást korábbi füzetemből is át kellett vennem. Protestáns Szemle XX. 1

Next