Protestáns Szemle, 1914

II. Tanulmányok - D. Dr. Daxer György: Krisztus keresztje

források szerint pedig nem sokkal több, mint embermagasságú lehetett. Újabbkori festők, mint pl. Klinger M. úgy is festik a keresztrefeszítettet, hogy lábai majdnem a földig érnek. Hogy Krisztus keresztjének alakja milyen volt, azt az újtestamentumból meg nem tudjuk, legfeljebb csak következ­tethetjük. Rendes alakja a latin nagy T-hez volt hasonló. Egyes esetekben azonban a középső függőleges karó felső vége a keresztbe helyezett fán túl is terjedett s ilyenformán négykarú kereszt állt elő. Abból, hogy Jézus feje fölé helyez­ték azt az írást, mely halála okát jelentette (Máté 27. 37. V. ö. Mk. 15. 26. Luk. 23. 38. Jan. 19. 19.), arra lehet következtetni, hogy az ő keresztje is ily négykarú kereszt lehetett és ezt megerősítik egyes egyházatyák is. A kereszt két alkotórésze közül a függőleges, a földbe ásott karó alkalmasint már készen állott a kivégzés helyén. Ellenben a tulajdonképeni keresztfát,­ melyet csak a kivégzés előtt erősítettek rá a földbe ásott karóra, a bűnös maga vitte el a vesztőhelyre. Jézusnak is így kellett keresztjét a vesztő­helyre vinni. A keresztrefeszítés nyilvánosan történt. Azért utcát vagy még inkább emelkedettebb helyet választottak végrehajtására. Ilyen hely lehetett a Golgotha vagy Koponyahely is, mely nevét valószínűleg alakjától (vagy esetleg az ott kivégzettek szerte-széjjel heverő csontjaitól) nyerte. Fekvését ma már nem állapíthatjuk meg, de valószínű, hogy forgalmas utca is volt közelében. Mielőtt az elítéltet a keresztre feszítették, rendesen levetkőztették ; ruháját a büntetés végrehajtói maguk közt felosztották, így történt Jézusnál is, kinek felső ruhájára sorsot vetettek, mert egy darabból volt s így szétdarabolni s felosztani kár lett volna. A halálraítélt keresztrefeszítése nem történt mindig egy­formán. Az elkészített keresztre felemelték és kötelekkel (így az egyiptomiaknál) vagy pedig (kötelekkel és) szegekkel oda­erősítették. Utóbbi esetben vagy csak a kezeket, vagy a­ ­ Ezt állítja Schultze PRE3 XI. k­. Szerinte tehát a plaupó?, melyet Jézus vitt a vesztőhelyre, nem lehetett a földbe ásott nagy gerenda, mely nehéz is lett volna, hanem a keresztfa, a patibulum (Plaut. Mis. glor. II., 4. 7. Nonius Marcellus p. 336 , 221.), melyet épp úgy mint a gerendát, szintén a­ cappornak neveztek. Evvel szemben Weiss B. Das Mat­thäusevang. (Meyer, Ilistor. exeg. Kommentár 9. kiad. 1898.) 486. 1. sz. azt állítja, hogy az elitéltek nem a keresztfát (Querholz), hanem a függő­leges gerendát vitték a vesztőhelyre; de igaz, hogy ő azt is állítja, hogy ezt a gerendát (s nem a keresztfát) nevezték patibulumnak.

Next