Protestáns Szemle, 1915

II. Tanulmányok - Zoványi Jenő: Szeremlei Gábor és a helytartótanács

Szeremlei Gábor és a helytartótanács. A sárospataki kollégiumnak a XIX. század középső harmadában egyik legjobb nevű tanára volt Szeremlei Császár Gábor, vagy általánosan használt nevén Szerem­lei Gábor (szül. 1807., meghalt 1867.). Hogy mennyire sokoldalú tudo­mányos készültséggel rendelkezett, hathatósan igazolja az a körülmény, hogy a politika, statisztika és neveléstan tanárá­nak választották Sárospatakra, ahol néhány év múltával a bölcsészet tanszékére lépett át, később pedig a bécsi theolo­giai fakultáson való négyévi működés után ugyancsak theoló­giai tanárnak ment vissza Sárospatakra a dogmatikai és ezzel rokon tudományok tanszékére. Már nem volt egészen fiatal ember, mikor első megválasztásakor székfoglalót tartott Sáros­patakon, de elvei, melyeknek ez alkalommal tartott beszédé­ben kifejezést adott, nem egy 34 éves, érett meggyőződésű férfinak, hanem egy rajongó lelkű ifjúnak is becsületére vál­tak volna. Elismerésre méltó emellett az az érdekes és különös jelenség, hogy egyházi és iskolai hatósága semmi kifogást nem tett a beszédnek egyetlen radikális részlete ellen sem. Ám annál inkább tett a világi hatóság, az összes közt a leg­felsőbb, azaz a helytartótanács még pedig egyenesen a király­nak a közvetlen utasításaira hivatkozgatva. Az elmondandók folytán kéziratban maradt a székfoglaló beszédnek már a címe („A honi nyelv a nemzet hogyanlété­nek legjobb mutatója") is meglehetősen homályos fogalmazású, de ez még megjárja a beszéd egész szövegéhez képest, mely­nek gondolatmenete olyan elvont és rejtelmes, írmodora olyan dagályos és szövevényes, hogy ha ma írna és beszélne valaki úgy, már ezzel lehetetlenné tenné magát a tanszéken és az irodalomban. De akkor, 1841-ben az volt a divat s az egy­korúak valószínűleg még szépnek is tarthatták e beszédet.­ ­ Egykorú másolatban megvan a sárospataki kollégium kézirat­tárában.

Next