Protestáns Szemle, 1930

Kritikai Szemle - P. Gulyás Jenő: Az Országos Magyar Szépművészeti Muzeum Évkönyvei

mód, mint a beszéd; keletkezésének tehát a kifejezni valón kívül és mellett egyenlőrangu tényezője a közönség is, mellyel kifejezni való­ját a művész közölni akarja. Üres nézőtér előtt nem ágál a színész, üres teremben nem deklamál a szónok s ideg­en nyelven nem szólunk olyanok előtt, kikről tudjuk, hogy nem érti beszédünket. Mindezek elemi igazságok, de úgy látszik, nem árt a felújításuk. íme Csat­hó is megérezte,­­—­ és nem közönséges bátorsággal kifejezésre is juttatta — hogy alkalmazni kellene ezeket nemcsak az ő művészetében, hanem a­ képzőművészetek körében is. Áldásos dolog volna azért, ha erre alkal­mul használná fel évkönyveit a­ Képzőművészeti Társulat is. Eredmé­nyei­khez neki bőven adnak jogot sőt, — mint e kötet fényes illusz­trációi mutatják­­—­ anyagot is, helyes indukciók levezetésére; patinás múltja pedig bizonyára megadnák ehet a tekintélyt is. Hogy elméleti fejtegetésekhez eredményeiben milyen gazdag anyag fölött rendelkezik a Képzőművészeti Társulat, épen mostani kötete is igazolja, amelyben az idők bírálatát is ki­állott, klasszikus mértékeket vállaló műveknek olyan bőséges gyűjteményével kedveske­dik a közönség előtt. Ezek az illusztrációk a dolog természeténél fogva a kötet legkiemelkedőbb gazdagsága. Csak jó lett volna néhol ,szervesebb kapcsolatba hozni azokat a szöveggel. Ez nagyban hozzájá­rulhatott volna a közönség neveléséhez, de élvezete fokozásához is.­Ismertetésemnek az ökonómiájánál fogva a végére maradt, rang­jánál s belső értékénél fogva azonban legelől kelett volna említenem Herceg Ferenc cikkét „Művészet és politika" címmel, melyben ki­mutatja művészetünk külföldi érvényesülésének nagy politikai fontos­ságát s ezzel a külföldi művészeti kiállítások rendezésének is a jelen­tőségét. Ezzel kapcsolatban mondja ki azt az aforizmát, mely alkalmas arra, hogy szállóigévé váljék, az államháztartásban takarékoskodni any­nyit tesz, mint hasznosan költeni. Bizony ebből esztétikai kultúránk­kal kapcsolatban sok más igazságot is le lehetne vonni, csakhogy bajos azt a budgetviták közönségével megértetni, Így például esztétikai evo­lúciónknak igen nagy hasznára válnék egy olyan kritikai folyóirat támogatása, amelyik kifejlett és jól átgondolt elvek szempontjaiból elemezné a művészi termelést s adna előkelő színvonalú és művészi prózával feldolgozott irány­cikk­eket. Ilyen például az Emlékkönyvben a Dóczy Jenőé is, mely a művészetben a nacionalizmus és fajiság kér­déséről értekezik. Nem szabad azonban kifelednem Bálint Lajosnak a művésztelepekről szóló cikkét sem. Ennek főleg­ az a megálla­pítása: fontos, hogy ezek a művésztelepek a közönségnek oly rétegeit hódítják meg a­ művészetek számára, amelyek máskülönben bevehetet­lenek maradnának. Mitrovics Gyula: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum évkönyvei. V. köt. (1927—1928.) Budapest, 1929. 233 lap, 166 képpel. A Petrovics Elek szerkesztésében megjelenő szépművészeti mú­zeumi évkönyvek V. kötete úgy tartalmának gazdagságával, mint elő­kelő kivitelével méltán sorakozik az előző kötetekhez s szép doku­mentuma a múzeumban folyó belterjes munkának. A kötet első cikkében Hekler Antal a múlt év folyamán szer-

Next