Rajzolatok a társas élet és divatvilágból, 1835. január-június (1. évfolyam, 1/1-52. szám)

1835-04-08 / 28. szám

PEST 1835. ÁPRILIS’ 8dik. Megjelen e’ divatlap de­ Venkint kétszer , esz­tendő alatt legalább 64 képpel. Helyben fél évi dija 4 fr., egész évi 11 fr. Postán 5 fr. «« 10 f. pengő. A’ TITOK. (BOHÓZAT POM JÁNOSTÓL.) Tudni ki titkot vagy, ki rajta tovább szeret adni, hallhat im egyet: Gyurkáról ’s Orzsiről beszélek­ el ollyant, a’ mi ilyent soha még ember­fül nem hallhata eddig. Titkok múzsája jer, te súgóm légy, ’s meritsd­ ki fenékig a’ dolgot, el­mondván rólok a’ mit tudsz. Estet hírdete a’ falusi harangláb Gyurkát em­lékeztető , hogy Örzsinek múlt vasárnap tett fo­gadása fejében, mellyet fontos „akár mi legyek“ rekeszszel erősíte, látogatással tartozik. — Embere lévén ő adott Szávának, már neki is kezde ké­szülni, ’s miután bundáját, az izmos vállakra termettet, szokott hátra hajlással — mintha súlya miatt görbedeznék, fején­ át nyakába emelé, bun­kóját pedig az emelésre nehézt, de ütésre annál alkalmasbat, hon alá véve , halk ugyan ’s még is messze terjedő léptekkel a’ kitűzött irány felé indult, — komolysága szerelmét árulván­ el. — Közel vélné őt titkot leső olvasóm szerelme tár­gyához ; vagy tán épen egy falubelieknek gondol­ná ? Oh, kétszer csalódnék igy! Neki, ha dolga jól megy, öt óranegyedig kell még kasiba lábait ütögetni szünetlen, hogy szíve felét rejtő meny­­nyet, a’ pusztai ispán lakot, — hol Orzsi mint szolgáló eszi az uraság garmadából, de ön sütö­gette kenyért, — elérje. Nem szándékom illyesmihez nem szokott ol­vasóimat ezen fáradalmas gyalog­útra vezetni, an­nál is inkább , mivel kalandorunk nem azon min­dennapi szerelmes bohók sorába tartozik, kik ma­gukban is beszélni szoktak. Némán ő — mint siki szellem unalmat terjesztve közösleg, — igyekszik előre , még a’ nyomosb gondolkozást is halasztva házassági jövőre. — Hagyjuk­ el őt izzasztó ho­mokos útján ’s mig czélhoz ér, tekintsük körül az ispán házat. — De mi történik Orzsivell. Ma épen seholsem látható, ő, kinek bizonyos esté­­ken­ át, szombaton t. i. szokása gyakrabban kite­kinteni. Itt titok lappang! ’s elpártolásnál nem egyébb az. Tán felhagyott már régi szerelmével, újabbra tevén szert, így okoskodnának sokan, ha jámbor Orzsink ama divatos világ’ szépei közé tartoznék, kik ruhájokkal vetkeznek­ ki szerel­mükből. — Eltévesztő hát szerelmében kábult agya az ujjakon történni szokott nap­számolást ? Már erre hajlandóbbnak vélhetnők, ha rá nem emlékeztetné a’ perczenkint várta pünköst-va­­sárnapi zsíros falat, vagy táncz után savargó talpai olly igen viszketegek nem volnának. — Ámde ok nélkül miért ez épen ma igy? Mintha egyik szombat nem volna a’ másikhoz hasonlólag jó.... Lehet, ’s bizonnyal úgy lesz! Edényt tört a’ vigyázatlan ; ispánná nagy asszonyom pedig bő­rén vásárolá­ meg az árát. Most vásul, mint illik is illykor, mikép’ hozza helyre hibáját, nehogy könnyelműségről vádoltassék. Azért simul olly bizodalmasan az annyiszor unt, — undorító ’s mindennapi társalkodójához, a’ — guzsalyhoz. De ime Gyurka jő, várjuk­ be, hadd födözze ő fel a’ titkot. „Oh nagyra termett férfiú! Sunnyogni illik-e , hozzád? Jer, siess tisztába jőni mátkáddal, ’s ha a’ veszélyt el nem űzheted, ugorjál a’ kútba !“ így öles Gyurkához őrszelleme az éjjeli fajzat.— Uj erőre kap ez által hősünk. Léptenkint kurtítja az utat; és már szörnyű csöppekben mineműk a’ nyári förgetegé, mutatkoznak homlokán a’ fárad­ság jelei: az úgy nevezett jég hideg verejték. Most közel már, — hirtelen megáll, mintha ‘ki­­vagy­ot hajdásznának az őrhelyről; ’s ő eszmé­letlenül hangos ‘itt vagyok‘kal válaszol. „Menj, — boldog-e, vagy boldogtalan azt még nem tud­ni , de hogy romlékony halandó bizonyítják lan­kadt m­ajd; — menj sorsodnak elébe, ’s eléged­­jél be azzal, mit rád a’ végtelen ég mért.“ E’kép mérsékli jobb oldalról a’ nemtő. — Úgy, de ő gyáván még most is ott áll, ’s bámészan az égre tekintget, mintha csillagokból akarná jövendő’ titkait kilesni, az olvasni tudatlan. A’ TÁRSAS ÉLET ÉS DIVATVILÁGBÓL. 28. szám. Előfizethetni helyben a* kiadónál Dorottya ut­­czában Vizer házban fodik szám alatt. — Pesten kivül pedig minden cs. kir. Pos­ta­hivatalnál.

Next