Reform, 1989. január-április (2. évfolyam, 1-16. szám)

1989-01-27 / 3. szám

8 1989. JANUÁR 27. Vitában van még egymással a Szabad Demokrata Szövetség két szárnya Elfogadható kritériumokat szeretnénk A Szabad Demokraták Szövetsége programjáról Szabó Miklós és Ma­gyar Bálint, a választmány ügyvi­vői nyilatkoztak lapunknak. • Az a vád érte az alternatív szervezeteket - köztük az SZDSZ-t - a parlamenti üléssza­kon, hogy nincs kialakult prog­ramjuk, gazdaságpolitikai kon­cepciójuk. így éppenséggel jói jön az augusztusi határidő, ameddig a párttörvónyt kidolgozzák, mert addig, úgymond, időt nyernek... SZ. M. - Ha a pártnak és a kor­mánynak nincs megalapozott gaz­dasági koncepciója, akkor miért pont az SZDSZ-nek legyen ? A gaz­dasági átalakításról a legtöbb ja­vaslatot mégis szinte kivétel nélkül SZDSZ tagok tették eddig is le a kormány és más szervezetek asz­talára. Név szerint: Tardos Márton, Bauer Tamás, Juhász Pál, Laki Mi­hály és még sorolhatnám. Gazda­sági programunk kidolgozásában olyan politikai döntésre van szük­ség testületünkön belül is, hogy a gazdasági racionalitást és a szoci­álpolitikai feladatokat hogyan egyeztessük. Mert a Szabad De­mokraták liberális szárnya határo­zottan a gazdasági racionalitásnak akar elsőbbséget adni a szociálpo­litikai szempontok hátrányára. A szociáldemokrata szárnyunk vi­szont fordítva: a szociálpolitikai minimumot a gazdasági racionali­tás terhére is érvényesíteni kívánja. • Visszatérve előbbi kérdé­semre, az új egyesülési törvény mit jelent az önök számára: fel­készülést, ahogy Berecz János a parlamentben megemlítette, vagy kényszerű várakozást? M. B. - Kényszerű várakozás nem lesz, mert az SZDSZ-nek nem volt szándékában fél éven belül párttá ala­kulni, vagy magát párttá nyilvánítani. Viszont a nyugat-európai párttörvé­nyekre hivatkozva: fern a hatalom monopóliumával rendelkező párt szabja meg a feltételeket a megalaku­lás körülményeit illetően, hanem azt több párt együttesen szabályozza. A pártok közötti versenyt nem lehet korlátozni, hanem versenyhelyzetet kell teremteni. • Ezek szerint vannak buktatói az egyesületi törvényből kiragadott párttörvénynek? M. B. - Elképzelhető, hogy olyan korlátokat akarnak az új tör­vénybe beépíteni, amelyek nevet­ségesek és beépíthetetlenek lenné­nek egy szimpla egyesületi tör­vénybe. Mire gondolok? Többször is elhangzott már az országgyűlési vitákban s a szaksajtóban is fel­merült a Bibó István által meghatá­rozott kategória: a tervezett és ha­tárolt többpártrendszer. Bibó István a 40-es évek végén kompromisz­­szumos megoldásként valóban al­kalmazta e kategóriákat. Akkor egy olyan többpártrendszert írt le, amely önmagának korlátokat állít, de azokon belül valóban szabad verseny van az egyes szervezetek között. A kritériumok: az adott párt ismerje el a szövetségi rend-A Rádió januári Első kézből cimií műsorában érdekes interjút készí­tettek ifjabb Rajk Lászlóval. Az alábbiakban ebből vettünk át né­hány részletet, hogy - ha másod­közlés is - olvasóink megismerhes­sék a politikus-mérnök véleményét, megnyilatkozásait.- Behívattak a pártközpontba. Szó szerint arra kértek, hogy hagy­jam abba ezt a szamizdat-butikozást. Én azt mondtam, hogy nagyon szíve­sen adok be kérelmet kereskedelmi engedélyre, ha az a probléma, hogy pénzforgalmat bonyolítok le adózás vagy egyéb nélkül. Ezután következ­tek a házkutatások, pénzbüntetések és egyéb dolgok...- A 85-ös választásokon ön kép­viselő szeretett volna lenni.- Egészen egyszerűen arról volt szó, hogy az új választási törvény lehetőséget adott, hogy megvizsgál­juk: valóban komolyan gondolták-e ezt a törvényt, a választás demokrati­zálását, vagy nem.- A tavalyi májusi pártértekezlet óta gombamód szaporodnak az alternatív szervezetek és önről nem hallani. szert; a szocializmus történelmi ta­laján álljon; ismerje el az MSZMP vezető szerepét. Az elsőre azt tu­dom mondani, hogy az alkotmá­nyosság talaján állva természete­sen minden párt elismeri Magyar­­ország szerződéseit, ugyanakkor alkotmányos eszközökkel küzdhet is a megváltoztatásukért. A második kritérium, a szocializ­mus mint történelmi perspektíva, már igencsak elgondolkodtató, mi­vel ideológiai kategóriát próbál be­csempészni egy tervezetbe. A har­madik probléma az MSZMP vezető szerepének az elismerése. Ha nem egy olyan ál- vagy kirakat több­pártrendszert kívánnak létrehozni, amilyen az NDK-ban vagy Lengyelországban van, ilyen meg­kötést nem lehetne bevenni a ter­vezetbe. Ezt az alternatív csopor­tok nem fogadhatják el. Ugyanak­- A Szabad Demokraták Szö­vetségének és azon belül a tanács­kozó testületnek is tagja vagyok.- Az utóbbi időben sokan ab­ban érdekeltek, hogy bebizonyít­sák: Rajk László a koncepciós pe­rek áldozata volt, aki tulajdonkép­pen a kommunista párt megbízásá­ból a koncepciós pereket elindítot­ta. Milyen érzésekkel fogadja ifjú Rajk László, hogy felülvizsgálják, átértékelik édesapjának a szere­pét?- Azt hiszem, hogy édesapám politikai életének a történetében nem a per volt a legfontosabb állo­más. Az végállomás volt, nemcsak fizikai, hanem átvitt értelemben is... Azt, hogy mit követtek el, már hellyel-közzel tudjuk. Tehát visszatérve édesapámnak az ügyé­re: ő nem azzal szüntette meg a politikai és fizikai létét, hogy elfo­gadta ezt a szerepet és végigját­szotta a per alatt. Hanem akkor kezdte elveszíteni azt, amiről híres volt - hogy szép szál, egyenes tar­­tású, egyenes beszédű és kemény ember -, amikor megcsinálta a kor elképzelhető, hogy éppen ez a taktika lényege. • A kifejlett polgári demokráciá­ban az a gyakorlat, hogy csak pár­tok vannak jelen a parlamentben. SZ. M. - Egy kifejlett magyar demokráciában is remélhetően ez lesz a helyzet. A párttörvény vi­szont azzal fenyegethet, hogy ha csak pártok állíthatnak képviselőt, s a pártalakítást esetleg olyan mér­tékben korlátozzák, hogy gyakorla­tilag csak néhány hivatalos és fe­lülről „kezdeményezett” párt szü­letne, úgy csak álpártok lennének jelen. Ezért egy hosszabb átmeneti időre olyan választási törvényt kí­vánunk, amely nemcsak pártoknak biztosít képviselőjelölt-állítási jogot, hanem független, párton kívüli je­löltek fellépését is lehetővé teszi. kékcédulás választást, s amikor belügyminisztersége alatt megtör­tént a magyar közösség és a többi per.- A mai helyzetet hogyan diag­nosztizálná ?- A glasznoszty vagy a nyílt­ság, múltunknak a feltárása Ma­gyarországon nem igazán megy kéz a kézben a peresztrojkával. Míg a nyolcvanas években a hata­lom mindig azzal fenyegetett: csak Az SZDSZ Vívmányaink előadás és vitasorozata a Jurta Színházban- február 5-én: Vívmányunk a köz­­biztonság- február 26-án 15 órakor: Vívmá­nyunk a szövetségi rendszer- április 2-án 15 órakor: Vívmá­nyunk a három T (tűrve, tiltva, tá­mogatva)- Az SZDSZ programvitató közgyű­lése március 19-én (hely bizonyta­lan) Érdeklődni lehet: SZDSZ Információs Iroda 1084 Budapest, Déri M. u. 10.11/10. Tel.: 137-574 Lajos Júlia Rajk az SZDSZ-re bízza, indul-e a vá

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék