Reform, 1997. január-április (10. évfolyam, 1-14. szám)

1997-01-21 / 2. szám

BŰNÜGY M­ár az év második percében eljött az a pillanat, ami miatt a volt budapesti rendőrfőka­pitány, Bodrácska János le­ül, és tudni fogja, mire gon­doljon vagy éppen kikre. Karácsonyi számunkban a vele készült interjúban a következőt olvashatták: „Reform: Tételezzük fel: abbamaradnak a robban­tásos merényletek, nem lesz fegyveres leszámolás a közeljövőben, azon elgon­­dolkodik-e? Bodrácska János: Nem hiszek a robbantások és a gyilkosságok megszűnésé­ben, de ha önnek lesz iga­za, akkor bizony leülök egy-két percre, és tudom, mire gondolok majd.” Csak közbevetőleg je­gyezzük meg, hogy a ma már nyugdíjas tábornok­nak maximálisan igaza lett: a beszélgetés után, de még az interjú megjelenését meg­előzően, december 18-án a kora esti órákban, lakhelye, az Üllői úti ház előtt két lö­véssel meggyilkolták De­mnak Ferencet. Az éjszakai életben Cinóber névre hall­gató áldozat jól ismerte a korábban Óbudán kivég­zett Prisztás Józsefet, és az év eleje óta az olajbiznisz aktív résztvevője volt. A csa­ládja határozottan állítja: Domák leszámolás áldoza­ta lett. A Reform informáci­ói szerint azért kellett meg­halnia, mert az olajüzletből származó tízmilliók vándo­roltak a bankszámlájára. A baj csupán annyi volt - ezt a rendőrségi vizsgálatok is alátámasztották -, hogy a pénz nem Domák vállalko­zásaiból csordogált a szám­lára. Márpedig amióta a mostanában ritkábban emlegetett Kisbandika, ali­as Lakatos András állítólag eltüntette az alvilág olajból származó bevételének jó részét - több milliárd forint­ról van szó -, nos azóta a nehézfák hevesebben rea­gálnak bizonyos dolgokra: kézigránátok robbannak, hol egy autó alatt, hol egy vendéglátóhely bejárata előtt, vállalkozóként emle­getted, honfitársainkat éri váratlanul ólommérgezés, aztán ebbe van, aki belehal, van, aki nem. Szóval, két perc telt még csak el az évből, amikor a III. kerületben, a Szépvöl­gyi úton vállról indítható páncéltörő rakétát lőttek ki a Secret Night Clubra. A BRB 64 M80 jelzésű jugo­szláv gránát a mulató feletti lakás tetőtéri nappalijának ablakkeretén robbant fel. (Szerencse a szerencsétlen­ségben.) A detonáció kisza­kította az ablakkeretet, amelynek darabjai húszmé­teres körzetben szóródtak szét, a szórakozóhely abla­kai betörtek, az anyagi kár több százezer forint. A cso­dával határos módon nem történt nagyobb tragédia. Az épület földszintjén ti­zenöt-húszan ünnepeltek, senki sem sérült meg. Egyes feltételezések sze­rint a páncéltörő gránát ab­ból a készletből való, amelynek egy darabját a rendőrök november 29-re virradóra­­ezen a napon Kinek az érdeke? Budapest újonnan kinevezett főkapitányának, Berta Attilá­nak nem lehetnek illúziói: a kapitányi csere nem hatotta meg az alvilágot. Még két perc sem telt el 1997-ből, és a főváros új első rendőre máris megkapta a maga üzenetét. Egy páncél­törő gránát képében. Az üzenet persze elsősorban nem neki szólt. Sokkal inkább a célba vett épület tulajdonosának és rajta keresztül mindenkinek: a maffiabábom nem ért véget. Annak ellenére, hogy a támadás nem követelt emberéletet, de még csak meg sem sérült senki, a magyar szervezett bűnö­zés életében új fejezet kezdődött: már az sem számít, ha ha­lottak maradnak a figyelmeztetések nyomában. A kérdés az, hogy miért nem? És mindez kinek az érdeke? A SZERVEZETT BŰNÖZÉS FOGALMA D. Owen Carrigen A bűn és bűnhődés ka­nadai története című munkájában így fogal­maz: „A szervezett bűnözés abban külön­bözik az egyénitől, hogy a törvénysértést szervezett csopor­tokban - gengekben vagy bandákban - kö­vetik el. Az ilyen cso­portok folyamatos vál­lalkozásként űzik a bűnözést, munkájukat szervezettség, szer­vezeti hierarchia, fe­gyelem és tervsze­rűség jellemzi. A gen­­gek állhatnak néhány tagból, akik meghatá­rozott bűnökre, példá­ul betörésre vagy bankrablásra szako­sodnak, de lehet több száz tagjuk is, akik a törvénybe ütköző tevékenységek széles skáláját művelik.” váltották le a rendőrség négy tábornokát) foglalták le egy éjszakai akciójuk so­rán a XIII. kerületben, a Lehel úton. A rakétatá­madás ténye két dologra fi­gyelmeztet: az alvilág nem csupán birtokolja az efféle harci eszközöket, hanem gondolkodás nélkül hasz­nálja is. Az pedig, hogy az épületben emberek tar­tózkodtak, több mint el­gondolkodtató. Fölösleges találgatni, hogy a rakétát ki­lövő hová célzott. Amennyi­ben igazak azok a hírek, amelyek arról szólnak, hogy egyrészt már a klub régi tulajdonosa is azért adott túl a szórakozóhe­lyen, mert valami miatt veszélyesnek tartotta, más­részt az új tulajdonost pe­dig megfenyegették - mi­után pénzt követeltek tőle, és ő nem fizetett - azzal, hogy felrobbantják az épületet, akkor kétség sem férhet ahhoz, hová is irányították a rakétát. Ráadásul az egyik napilapunk értesülése sze­rint a Secret olyan társaság érdekeltségébe tartozik, amely jelentős olajüzletek- G3 reform FÜGGETLEN POLITIKAI HETILAP

Next