Reformátusok Lapja, 2002 (46. évfolyam, 1-52. szám)

2002-01-06 / 1. szám

Új teológiai doktorok Magára hagyott szórvány Sinkovits Imre könyvéről Gyülekezeti élet . (4. oldal) . (5. oldal) . (5. oldal) . (6. oldal) Ady Endre (1877-1919) BOLDOG ÚJ ÉVET Ezúttal sírva, szépen Forgok meg lelkemnek régi. Gyermekei életében: Boldog új évet kívánok. Boldog új évet kívánok. Mindenki tovább bírja E rettenetét, E szamárságot, Mint szegény, mint bírom én, én. Gyönyörködve, Óh, én szegény Lelki kémény. Boldog új évet kívánok. Ontom a füstjét A szavaimnak. Pályáivá és idegesen, Be messze ringnak Az én régi terveim, Az én régi társaim is De messze vannak. Boldog új évet kívánok. Új év Istene, tarts meg Magamnak S tarts meg mindenkit A réginek, Ha lehet, Boldog új évet kívánok. „Hogy összeírattassék... ” A 2001-es népszámlálás adatainak tíz százalékos minta alapján készült előzetes eredményeiről tartott sajtótájékoztatót december 12-én a Központi Statisztikai Hiva­tal. A végleges eredmények a teljes adatfeldolgozás után, jövő év közepe-vége táján várhatók. A statisztika szerint vallás szempontjából a válaszadási készség magasabb volt a várt­nál. A vallás kérdezése 1949-ig minden magyar népszámlálás felvételi programjában sze­repelt, azóta ez az első teljeskörű felmérés. A népszámlálás az egyházhoz, felekezethez, vallási közösséghez tartozást kérdezte, függetlenül vallásosságtól, vagy hogy vallását gya­­korolja-e, valamely vallási közösség tagja, vagy annak a vallási életében részt vesz-e. Mindössze alig több mint 10 százalék volt azoknak az aránya, akik az önként megválaszol­ható kérdésre nem kívántak válaszolni. A lakosság háromnegyede megjelölt valamilyen egyházat, felekezetet, vallási közösséget, míg 14 % úgy válaszolt, hogy nem tartozik egy­házhoz, felekezethez. A vallást megjelölők 69 százaléka (az egész népesség 52 %-a) római katolikusnak vallotta magát. 21 (14) % a református, 4 (3) % pedig az evangélikus vallást jelölte meg. A többi egyházhoz, felekezethez, vallási közösséghez tartozók aránya a vallást megjelölők körében némileg több mint 5, a népesség egészében pedig 4 százalék. Ez azt jelenti, hogy a 10.195.513 fős népességből 5.300.565 római katolikus, 1.631.410 református (755.454 férfi illetve 875.956 nő), 301.925 evangélikus és 12.507 izraelita. Más egyházhoz, feleke­zethez, vallási közösséghez 395.723 fő tartozik, míg 1.445.646 fő semmilyen egyházhoz, felekezethez nem tartozónak vallja magát. 1.035.091-en nem kívántak válaszolni, 72.646 kérdőíven pedig ismeretlen illetve nincs megjelölve válasz. A népességszám változása szempontjából elmondottak alapján az adatok 1870-től (5 millió 11 ezer fő) - 1949 kivételével - 1980-ig folyamatos növekedésről számolnak be, mely az 1970-es évek végén lelassult, s a népesség maximumát közvetlenül az 1980. évi népszámlálást követő évben regisztrálták. Azóta évenként változó ütemben, de tartósan fogy az ország népessége. A népsűrűséget tekintve kiderült, hogy az ország területén négyzetkilométerenként 1110 fő él. A legsűrűbben lakott régió Közép-Magyarország, ezen belül Budapest egy négyzetkilométerére 3378 személy jut. Legtöbben Pest megyében élnek, Nógrád megye népessége pedig a legkisebb. A nemek arányában nőtöbblet mutatkozik (az 1000 férfira jutó nők száma országo­san 1096), mely meghaladja a második világháború utáni években tapasztalt magas nő­többletet is. A lakosság átlagéletkora - 100 év alatt 12 évvel - tovább emelkedett, 26,9 évről 39,1 évre. Ebben közrejátszott a korösszetétel kedvezőtlen alakulása is (az 1950-es évek elején született nagy létszámú korosztályok napjainkra 45-54 évesek lettek, s ezáltal nagy mér­tékben gyarapították az idősebb felnőtt korúak létszámát). A 15 éves és idősebb népesség családi állapot szerinti összetételében hosszab ideje érvényes­ülő tendencia a házasok arányának csökkenése. Az elmúlt években a népesség iskolázottsági szintjének alakulását a közép- és a fel­sőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők népességen belüli arányának növekedése jelle­mezte. Ezzel párhuzamosan egyre kisebb az általános iskola 8. évfolyamánál alacsonyabb végzettségűek aránya. A 2001. évi adatok szerint a 15 éves és idősebb népesség 90 száza­léka elérte az általános iskola 8. évfolyamának megfelelő szintet. Az elmúlt évtizedben a 18 éves és idősebb népességen belül a legalább a középiskola 12. évfolyamát elvégzők - tehát az érettségizettek - aránya 29,2 százalékról 39,5 százalékra emelkedett. Az elmúlt fél évszázad alatt az érettségizettek aránya közel nyolcszorosára nőtt. Bővebb tájékoztatást a www.nepszamlalas2001 .hu internet címen, a rövidesen meg­jelenő CD lemezen, valamint a két kötetes (1. Előzetes adatok. 2. Részletes adatok) kiad­ványban kaphatnak az érdeklődők. (Kis) 7 •e­­j 2 neili*—­ Ára: 85 Ft Kp. bérm. Bp. 1426 XLVI. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ HETILAPJA 2002. JANUÁR 6. Idő helyett alkalom! „Boldog új évet!” „Csak rosszabb ne legyen, mint a mögöttünk hagyott esz­tendő volt!” Így válaszoltak szilveszter esti istentiszteletek után egy kis borsodi faluban, Nekézsenyben a gyülekezet öregjei az újévi jókívánságokra. Gyer­mekkorom jóval később fontossá vált és megértett emlékei közé tartozik ez a mondás. A nehéz időkben élő és azokat túlélő magyar emberek bölcsessége nyi­latkozik meg benne. Isten eddig megse­gített, itt vagyunk, élünk, ne legyünk tel­hetetlenek, ha rosszabb nem lesz, azért már hálát lehet adni. I­tt hoz az idő? Milyen lesz a beköszöntött eszten­dő? Amikor így kérde­zünk, akkor az időtől, a sorstól, a szerencsétől, a történelemtől, meg más ezekhez hason­ló tényezőktől várjuk életünk jobbra for­dulását, pedig ezek emberi „találmá­nyok”. Mi találtuk ki őket, hogy nehéz, elviselhetetlen helyzetekben legyenek magyarázataink, hogy legyen valaki vagy valami, akit felelőssé lehet tenni mindazért, ami történt. A jót is úgy re­méljük elérni, megszerezni, hogy szem­befordulunk a jövendővel, elfogadjuk a kihívásokat, megoldjuk az elénk kerülő feladatokat, túljutunk az akadályokon, teljesítjük a kitűzött célt, és akkor ... mi lesz akkor? A bibliás, keresztyén ember kérdése másként hangzik. Nem azt kérdezzük, mit hoz az idő, hanem hogy mit hoz az írta: Balog Zoltán Úr Krisztus? Mi nem az „idők”, a törté­nelem jobb alakulásától várjuk a meg­váltást, a beteljesülést, hanem az Úrtól, aki elkészíti az időket, pontos bibliai szóhasználatban az alkalmakat. Az eset­legességek világában megtapasztalni Is­tent, az ő szabadítását, örömét és veze­tését, számunkra ez a „kellemes idő”, az igazi alkalom. A beteljesedés nem ab­ban van, ha bekövetkezik egy előre megtervezett esemény, hanem az Úr ér­kezésében. Az eseményekben Ő jön fe­lénk és hozzánk, nem úgy, mint a dol­goknak valami utólag kihámozható ér­telme, hanem mint aki az életünk ese­ményeit minősíti. Az eseményeknek ön­magukban vagy nincs értelmük, vagy kétértelműek, vagy pedig annyi, egy­másnak ellentmondó értelmük van, hogy az egyetlen igazit reménytelen és balgatag próbálkozás lenne keresni. Az Úr érkezése nem megmagyarázza az eseményeket, hanem minősíti. Általa lesz az életem összecserélhetetlen, sze­mélyes, lényeges. A mi időnk, a mi al­kalmaink az ő kezében vannak, onnan kapjuk őket, mint az élet, az igazi, teljes élet lehetőségét, így várjuk az új esztendőt, annak fon­tos eseményeit. Választani fogunk, dön­teni, nem csak egyszer, hanem napon­ként, újra meg újra, nagy és kicsi dolgok­ban. Gyermekeink, szüleink, barátaink, hittestvéreink, sok-sok ember élete lesz része a miénknek, és mi magunk is ala­kítjuk az övéket. Nem fogunk távolról le­­gyinteni arra, ami körülöttünk történik, mintha minket, református keresztyéne­ket nem érintene az ország sorsa, a ma­gyarság, mint közösség jövője. De még­sem fogunk belekeveredni méltatlan küzdelmekbe. Nem fogunk belepusztulni abba, hogy „minden rajtunk múlik”, nél­külünk, a mi igazunk nélkül minden el­veszne, de nem fog hidegen hagyni ben­nünket mások szenvedése, meglátjuk majd azt és azokat, akik ránk bízattak, hiszen vannak olyan dolgok, melyeket csak mi végezhetünk el, magunk személyes éle­tében sem fogunk retteg­ni az idők rosszra for­dulásától, mások rossz­­indulatától, a csillagok kedvezőtlen járásától. (Annyi mindentől lehet félni.) Nem fogunk görcsösen min­dent megtenni magunkért, mert az „al­kalmakat” fogjuk keresni. Az Úr Krisz­tus akaratát akarjuk cselekedni, és meg fogjuk tenni azt, ami ennek az akaratnak megfelel. Várjuk az új esztendőt, várjuk az Urat. Távol tartjuk magunkat akkor, ha az Úr nem készít alkalmat, és megszólalunk, ha színt kell vallani, ha tenni kell az Úrért, az egyházért és az Ő népéért. Te­gye a hűséges Isten minősített idővé, lé­nyegessé, személyessé, jelenlétének megfelelővé a ránk váró új évet! " Értékőrző támogatás az egyházaknak Jövedelemkiegészítés a vidék szolgálatáért Kálmán Attila főgondnok és Bölcskei Gusztáv lelkészi elnök a megállapodás aláírásán, háttal Semjén Zsolt helyettes államtitkár és Balog Zoltán miniszterelnöki főtanácsadó Újabb hozzájárulással bővült a kor­mány 1998-ban, a történelmi egyhá­zakkal kötött megállapodása. A kabi­net a kormányprogramban vállalt, egyházaknak tett ígéreteit már teljesí­tette, ezen felül vállalta a most aláírt jövedelemkiegészítő támogatási rend­szert, mely a kistelepülések megtartó erejét kívánja erősíteni - mondta Sem­jén Zsolt, egyházi ügyekkel megbízott helyettes államtitkár. A szerződés tartalma szerint: a refor­mátus, a katolikus, és az evangélikus egy­házak kizárólag jövedelemkiegészítésre, a zsidó egyház vidéki temetői fenntartá­sára használhatja fel ezt az összeget, melynek felosztásáról autonóm módon dönthetnek. Januártól azok a lelkészek részesülnek a minimálbér 60%-ának megfelelő jövede­lemkiegészítésben, akik ötezer lélekszá­múnál kisebb településen dolgoznak. Egy községben az egy felekezethez tartozó pa­pok közül csak egy személy kaphatja. Egy lelkész csak egy jogcímen részesülhet a juttatásban. Az állam ellenőrizheti az összeg felhasználását és garanciát vállal ar­ra, hogy a szükséges lépések megtételével biztosítja a jövedelemkiegészítés értékálló­ságát. A Magyarországi Református Egyház­zal kötött többmillió forintos támogatási szerződést egyházunk részéről Bölcskei Gusztáv püspök, a zsinat elnöke és Kál­mán Attila főgondnok látta el kézjegyé­vel, államunkat Semjén Zsolt helyettes ál­lamtitkár és Balog Zoltán, a miniszterel­nök egyházügyi főtanácsadója képviselte. Semjén Zsolt hangsúlyozta, hogy azok­kal az egyházakkal kötötték ezt a megálla­podást, melyeknek történelmisége, orszá­gos támogatottsága, meghatározó szerepe, garanciát jelent arra, hogy szolgálatukat,­­ mely emberöltőkön át egyet jelentett a ma­gyar nemzet szellemi és kulturális gazda­godásával - be tudják tölteni. A közszolgálat tisztességes feltételei­nek megteremtését emelte ki Balog Zol­tán, aki azt is megerősítette, hogy.....az egyháznak nem csak joga, de kötelessége is, hogy hallassa a hangját a politikában is, az erkölcs és az értékek nevében, nem pártpolitikai vonatkozásban, hanem az egész népért érzett felelősségből.” (Chilkó) Árvíz utáni felújítások Az árvíz sújtotta szatmár-beregi térségben a lakóházak újjáépítése és helyreál­lítása múlt év november 30-ára lényegében befejeződött. Az egyházi ingatlanok nagy részének felújítási munkálatai várhatóan ez év közepe felé érnek véget, hi­szen érthetően a fedél nélkül maradt családok problémájának megoldása volt az elsődleges feladat. Mint ismeretes, a természeti katasztrófa során 54 református egyházi ingatlan károsodott részben vagy egészben. A felmért károk összege 1,3 milliárd forint, melyből a Kormány 772,5 millió forintnyi támogatást nyújt. A különbözet egy ré­szét a tiszántúli egyházkerület magánszemélyek, gyülekezetek adományaiból, il­letve a biztosítási keretösszegből, másrészt állami támogatásból kívánja biztosíta­ni. A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága múlt év szeptember 24-én véglegesítette és hagyta jóvá a kárt szenvedett református egy­házi épületek listáját. A végleges megállapodás előtti időszakban számtalan egyeztetés történt a Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal, az Újjáépítési és Tár­caközi Bizottsággal, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumával, az Orszá­gos Műemlékvédelmi Hivatallal, a Bereg Újjáépítő Közkereseti Társasággal és annak tagjaival. Tekintettel arra, hogy a kormányhatározatban meghatározott 772,5 millió forint értékű munka csak a Konzorcium tagjain keresztül végezhető el, s mivel a Meg­valósulási Megállapodást csak 2001. november 20-án írták alá, a hideg idő beáll­ta miatt nem mindenhol kezdődött meg az épületek helyreállítása. Elsősorban azoknak az épületeknek a rendbehozatala kezdődhetett meg, melyek­nél jelentős a saját erőből illetve egyéb forrásokból történő finanszírozás. Tavaly ok­tóber végén felszentelték a Magyar Villamos Művek Rt. jelentős anyagi támogatá­sával megújult rákosi templomot. A népi építészet gyöngyszemének tartott, 1766- ban épült paticsfalú­­ vesszőből font és sárral tapasztott - műemléképület (amit „mezítlábas Notre Dame”-ként is emlegetnek) belső berendezési tárgyai szintén megújultak, így a virágdíszes deszkamennyezet, a szószék és a papi szék egyaránt. A templom előtti fa harangtornyot is restaurálták, s a XIII. századi formájában szé­pítették meg. A parókia felújítása várhatóan nyár közepére fejeződik be.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék