Reformátusok Lapja, 2004 (48. évfolyam, 1-52. szám)

2004-01-04 / 1. szám

2004. január 4 Református szemmel RIHIRMÜNMIK m 3 A medinai református egyházközségben közös, ökumenikus énekes istentiszteletet tartottak meghívott vendég igehirdetőkkel, szolgálattévőkkel. Az első délutánon Keim Zsolt lelkipásztor vezetésével a zámolyi gyülekezet énekkara (képünkön) szolgált. A lelkipásztor igehirdetésének központi gondolata: „A Reformáció öröksége ma is: Isten örökérvényű Szövetségi ígérete (2 Sám 22), mely reánk is érvényes, s igaz a Krisztusban (Ef I).” Az igei szolgálatot az énekkar színvonalas előadásai, valamint szavalatok, s egy Luther-életrajz ismertetés tett kerekké, s teljessé. A testvéri együttlétet a bogyiszlói gyülekezet küldöttsége is megtisztelte Farkas Sándor tanácsos vezetésével, aki a kántori szolgálatból is részt vállalt. A záróalkalommal a pátkai gyülekezet ifjúsági énekkarának képviselete látogatott közénk a lelkész-házaspár, s a gondnok asszony vezetésével. Az igehirdetési szolgálatban Tóth L. Kristóf az Örök Igéről tett tanúságot, különös tekintettel a reformáció áldásaira. Az ifjúsági énekkar szívhez szóló énekeit Tóthné Bede Krisztina személyes bizonyságtétele tette még meghatóbbá. Mindkét gyülekezet képviselői - meghívásra válaszolva - ígérték: eljönnek nyári találkozásra is, még további baráti kapcsolatok kialakítására, s a meglévők ápolására. P. K. (Folytatás a 3. oldalon) Ez az Ige először akkor hangzott el, amikor Isten népét két ellenség is szorította: a moábiták és az ammoniták összefogtak és hatalmas sereggel támadták meg őket. Ekkor Jósáfát, a nép vezetője tehetetlenül állt meg Isten előtt és ezt mondta: „Nem tudjuk, mit tegyünk, csak Rád tekintünk’. Mielőttünk a napok és lehetőségek tömege áll és mi sem tudjuk, mit kell tennünk. Óriási feladatok és kihívások állnak mindannyiunk előtt, döntések sorozatát kell meghoznunk és sokszor mi is úgy érezzük, hogy nem tudjuk felvenni a harcot, de milyen nagyszerű, hogy ránézhetünk a mi Urunkra. Megdöbbentő a mai korban, amikor azt hisszük, hogy mindent tudunk, hogy milyen gyakran kell megállnunk és bevallanunk, hogy nem tudjuk, mit tegyünk. Azt persze tudnánk, hogy a másiknak mit kellett volna tennie, de nem ez a dolgunk. Egyszer diákkoromban Németországban gyülekezeti otthont építettünk. Egyetlen kőműves volt, ő osztotta be a diákok között a falat, mindenkinek kimért egy szakaszt, amit egyedül kellett építenie. Pontosan így van ez mindenben. Nem az a fontos, hogy tudjuk-e a másik dolgát, hanem ahova az Úr Isten minket állított, azt kell elvégezni és arról kell majd számot adni. Ne azt keressük ebben az évben, hogy mit kellene csinálni a másiknak, hanem azt, hogy mit adott elénk az Úr. És amit elénk adott, azt hitünk, tudásunk szerint cselekedjük meg és ha nem tudjuk, akkor nézzünk fel Őra, így induljunk ennek az évnek, azzal a tudattal, hogy kinek-kinek megvan a felelőssége. És ha visszanézünk, akkor el tudjuk mondani: „Mind ez ideig megsegített minket az Úr.” Soha egy pillanatra nem hagyott magunkra, mert Ő mindig mellettünk volt és mellettünk lesz a jövőben is, csak Rá kell nézni. „Nem tudjuk, mit tegyünk, csak Rád tekintünk.” Tanítson bennünket ez az Ige az élet vezetésére: erőtlenségünkben Ő ad erőt, tanácstalanságunkban Ő ad tanácsot, betegségünkben Ő gyógyít. Jósáfát sem tudta, hogy mit tegyen, csak rátekintett az Úrra. Az Úr Isten pedig olyan segítséget nyújtott, hogy szinte harc nélkül tudtak megszabadulni. Boldog az az ember, aki fel tud tekinteni és hiszi, hogy az Úr álmában is eleget ad neki. Ha gondod-bajod van, csak tekints rá tudva, hogy csak Ő ad erőt. Ő mutat utat és Vele lehet járni. Egy régi énekünk mondja: „Jézus, te égi szép, tündöklő fényű név, legszebb itt alant a föld színén. Benned van irgalom, rólad zeng dalom, erőd magasztalom, ragyogj felém. Az élet száz veszély, én lelkem mégse félj, míg Ő tart karjain, hű Mesterem. Elhagynak emberek, mit árt, ha Ő veled, töröld el könnyedet: Jézus szeret.” Ezt halljuk: „Minden gondotokat Őreá vessétek, mert néki gondja van reátok.” Ebben az új esztendőben is gondja van reánk. Merjünk hát Benne bízni, ráhagyni magunkat. Ne felejtsük a zsoltáros szavát: „Tekintetem a hegyekre emelem: Honnan jön segítségem? Segítségem az Úrtól jön, aki az eget és a földet alkotta” (Zsolt 121,1-2). Nem jobbról vagy balról, nem keletről vagy nyugatról jön a segítség ebben az évben sem, hanem az Úrtól, aki az eget és a földet alkotta. És Ő ezt ígéri: „Hívj segítségül engem a nyomorúság idején, én megsegítsek téged és te dicsőítesz engem” (Zsolt 50,15). Erre szólít az Úr: hívd segítségül, és ha megsegít, ne felejtsd el áldani és dicsőíteni érte az esztendő minden napján. Sándor Endre Ökumenikus Imahét a Krisztus-hívők egységéért 2004* január 18-25* BIBLIAI SZÖVEGEK, MAGYARÁZATOK ÉS IMÁDSÁGOK A NYOLC NAPRA HARMADIK NAP NEGYEDIK NAP ELSŐ NAP „Ha valaki szeret engem, megtartja az én Igémet, azt Atyám is szeretni fogja (Jn 14,23) ISTEN SZERETETE A BÉKE ALAPJA Olvassuk még: 5 Móz (MTörv) 7,7-11 - Ő a hűséges Isten, akinek szeretete nemzedékről nemzedékre megmarad Zsolt 25,2-10 - Emlékezzél, Uram, irgalmasságodról és kegyelmedről, melyek öröktől fogva vannak !Jn 4,7-12 - Isten szeretetek 15,1-2,11-32 - Eléje sietett, a nyakába borult, és megcsókolta MÁSODIK NAP Hozzá megyünk és benne veszünk lakozást (Jn 14,23) BELSŐ BÉKESSÉG, NYUGALOM ÉS DERŰ Olvassuk még: Én,én 3,3-5 - Ne ébresszétek föl a szerelmet, amíg nem akarja Zsolt 3,3-7 - Fölébredek, mert az Úr támogat engem Ef 4,1 -6 - Egy Isten és Atya... aki mindennek fölötte áll, és mindent áthatok 6,45-51 - Beszállt hozzájuk a hajóba Az Ige, amit hallotok (Jn 14,24) KRISZTUS, AZ ATYA IGÉJE Olvassuk még: 5Móz(MTörv) 30,11-14 - Az Ige nagyon közel van hozzád... Zsolt 85(84),2-14 - (Az Úr a mi Istenünk) a békét hirdeti... népének és minden szentjének 2Kor 1,18-22 - Istennek valamennyi ígérete igenné vált Őbennek 10,38-42 (Mária) hallgatta szavait. ELMÉLKEDJÜNK EGYÜTT! A tanítványok szívének békessége Jézusnak a hajóban velük együtt való jelenlétéből származik. Ez a jelenlét árasztja a békét és derűt az egész egyház számára. Ez azoknak adatik, akik elhivatásuknak megfelelően magukban küzdenek elmélkedéseik során, valamint azoknak, akik a világban szolgálnak, és életük felebarátaikért való odaszánására is készek. Cselekedetekben vagy elmélkedésben teljes odaszánásukkal ezek a keresztyének, úgy tűnik, messze vannak a minden keresztyén számára adott életúttól. Valójában azonban együtt vannak a hívek közösségében az istentisztelet kellős közepén. Nem passzívak és nem álmodozók: magukban hordozzák az egyházat, és lelki küzdelmük az egész egyház ajándéka. Többi testvérükkel együtt a Szentháromság Istennel a keresztségben nyert közösség ad erőt nekik az örvendező tanúskodásra. Az emberiség vágyakozik a béke embereinek jelenlétére. A keresztyének hivatása az, hogy a valamennyiük életében jelenlévő Isten irgalmasságáról, alázatosságáról és türelmességéről tanúskodjanak. Azok, akik megélik Isten szavát: „hozzájuk megyünk és bennük veszünk lakozást”, lehetnek az elnyert béke által a keresztény egység kiváltságos munkásai. IMÁDKOZZUNK! Uram, csendesítsd le remegő lelkemet, ahogy a vihart lecsendesítetted jelenléted hatalmával. Csendesítsd le nyugtalan életem hullámait, és vezess egyházad hajójába. Adj hitet, ami arra emlékeztet, hogy Te velünk vagy most és az idők végezetéig. Ámen. ELMÉLKEDJÜNK EGYÜTT! Az Atya és a Fiú kapcsolata örökké tart. A Fiú mindig keresi az Atya akaratát, hogy kimondja az „igen”-t, ami békét hoz a világnak. Ez az a béke, amit Isten az emberiségnek kínál. Jézus jár azok között, akik figyelnek rá, hogy megkapják Isten Igéjét. „Irgalmasság és hűség összetalálkoznak, igazság és békesség csókolgatják egymást.” Az emberek ellenséges indulataival ellentétben az Ige Istennek az emberiség iránti szeretetét kínálja. A kereszt csendjén keresztül minden népet egyesít önmagával, és bevezet minket Isten békességébe. Az Ige az egész emberiség számára elérhető, és mélyen behatol azok szívébe, akik vállalják a befogadás kockázatát. így, amikor Márta és Mária vendégszeretettel befogadják őt, megízlelik az Igét, és megtapasztalják a nagy békességet: „ez a szó nem az enyém, hanem az Atyáé, aki küldött engem.” Ez a „jobbik rész” gazdag örökség. Az apostolok Jézus követőiként és az ő nevében szolgálva ugyancsak a megbékélés szolgálatának munkásai lesznek. Ez az ige adatik ma is egyházainknak. Amikor mi közös igeliturgiáinkban és közös szolgálatainkban köszöntjük az élő Krisztust, útban vagyunk a megbékélés felé. Közös Atyánk áldásával találkozunk Krisztusban, így egyházaink jobb szolgái lehetnek az Igének, és tanúskodhatnak arról, hogy Isten maga végzi a megbékélés szolgálatát. IMÁDKOZZUNK! Ó, Urunk, Jézus Krisztusban egyetlen Igédben halálba adtad a gyűlölködést. Halála által a Kereszt csendjében megbékéltetted az embereket egymással és önmagaddal. Gyűlölködő beszédeinket formáld át a béke üzenetévé. Add nekünk kegyelmedet, hogy készek legyünk meghozni áldozatunkat a teljes megbékélésért. Ámen. ELMÉLKEDJÜNK EGYÜTT! A tékozló fiú példázatában az atya szeretete által nyeri vissza az ifjabb fiú gyermeki állapotát. Ugyanaz a szeretet nyugtatja meg az idősebb fiút haragos állapotában, és békélteti meg szívét. Mindketten megértik, hogy apjuk szeretete megbékélést kíván. E kívánság iránti engedelmességük lesz az egész ház békességének alapja. Krisztus bizalomra és békére hívásának alapja az Atya szeretete. Ez a szeretet - ami a keresztyének közös öröksége adja, valósítja meg egységüket. A példázatban szereplő fiúkhoz hasonlóan, a keresztyének megtartották a történelem során kiformálódott azonosságukat, aminek folyamatosan újulnia kell az Atya Igéjéhez igazodva. Valamennyiüket Isten békességének keresése indítja arra, hogy ebben az Egyetlen Fiútól kiáradó szeretetben együtt részesedjenek, és az kiáradjon az egész emberiségre. Amikor az Úrban vesznek lakozást, mélyebben jutnak el az Ige ismeretére, mely így életükben élő és hatékony lesz. Ők így jutnak közösségre az Atyával, a Fiúval és a Szentlélekkel, és fedezik fel Isten szeretetének jó gyümölcseit. IMÁDKOZZUNK! Urunk, hálát adunk Neked a szeretetért, amivel minket szerettél. Add nekünk a kegyelmet, hogy ezt a szeretetet teljes bizalommal fogadjuk be, hogy az az egyház és a világ számára a békesség forrása lehessen. Add, hogy ennek felismerésére az egész emberiség eljusson. Ámen. A Szentlélek megtanít benneteket mindenre, és eszetekbe juttat mindent, amit mondtam nektek (Jn 14,26) A BÉKESSÉG A LÉLEK GYÜMÖLCSE Olvassuk még: Jer 31,31-34 - Beléjük adom törvényemet Zsolt 51(50),10-17 - Támogass, hogy lelkem készséges legyen Gál 5,22-25 - A Lélek gyümölcsei a szeretet, öröm, békesség 1n 20,19-23 - Békesség nektek... Vegyétek a Szentlelket! ELMÉLKEDJÜNK EGYÜTT! A Szentlélek kitöltetésének napján az apostolok félelemben rejtőzködtek, és nem tudták mit kell tenniük. Akkor hirtelen új világosságot nyertek és megértették, mit jelent az, hogy Isten Krisztusban emberré lett. A Szentlélek adott nekik képességet a megértésre és emlékezésre. A Lélek megtanította a tanítványokat arra, hogy az igazi emberség a maga teljességében Istennel való igaz közösségben valósul és mutatkozik meg. A béke és a megbékélés Lelke árad ki az egyházra, hogy bűneiből megújuljon, és tanúja legyen a Szentlélek munkájának. Az igazságnak, ismeretnek és bölcsességnek Lelke ihleti az egyházakat, hogy elmondhassák, amit az isteni életről és annak gyümölcseiről, az igazi békességről megtanultak. A Lélek által a tanítványok nemcsak bűneikre, hanem a Jézusban elnyert, az egész emberiségnek felajánlott bocsánatra emlékeznek. Jézus egész élete, életeket megváltoztató szavai, sebeket gyógyító tettei jelenvalóvá és valósággá válnak a Lélek munkája nyomán az egész embervilág számára. Mindenkinek szól a meghívás az Istennel, önmagával és a másokkal való teljes békességre. Az egyházak elnyerték a hívásnak ezt a szolgálatát, miközben maguk is részt vesznek az emberiség békéért való küzdelmében. Ez az egységre előkészítő küzdelem ugyancsak a Lélek gyümölcse. Az egyházaink közti megbékélés tanúskodik a világban az Egy Lélek munkájáról, aki bennük lakik, tanítja őket, és eszükbe idézi mindazt, amire az Egy Úr tanította őket. IMÁDKOZZUNK! Ó, Atya, Fiú, Szentlélek Egy Isten! / Igazság és békesség Istene! / Nyisd meg értelmünket, / Világosítsd meg lelkünket, / Vezess, hogy felismerjük egymás közösségeiben az igazság Lelkét, aki igazi békességre vezethet bennünket. Ámen. (Folytatjuk)