Reformátusok Lapja, 2004 (48. évfolyam, 1-52. szám)

2004-11-07 / 45. szám

2004. November 7. Tudatos hit és hívő tudás — —------------- Folytatás az 1. oldalról Ú­j fiúinternátust avattak és a régi könyvtár rekonstrukciójának első ütemében elké­szült részt is a protestáns napi rendezvényen adták át Csurgón. A Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium diákjai és tanárai há­laadó istentiszteleten mondtak köszönetet az Úrnak, s mindazoknak, akik támogatták a beruházásokat. Márkus Mihály, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke hir­dette az Igét. A mély gondolati tartalmat rejtő Szeretsz engem? kérdésre adandó vá­laszt, mint életünk fő vezérvonalát állította igehirdetésének középpontjába. Vajon él­­e bennünk a feltétel nélküli szeretet az Úr és egymás iránt, s képesek vagyunk-e min­dig kitartóan figyelni a szeretet szavára. A kérdésekre magunknak kell megadni a vá­laszt, ha ezt megtesszük, akkor gyümölcsöző lesz az életünk. A zuhogó eső miatt a fiúinternátus átadására is a templomban került sor. Gyenesei István, Somogy Megye Közgyűlésének elnöke avatóbeszédében többek között azt mondta: „A rendszerváltást követően itt, Somogyban is színesebb lett az oktatásügy palettája, és ebben jelentős szerepet töltenek be a református iskolák. Azok az intéz­mények, amelyek hittel, tudással, emberséggel nevelik a felnövekvő nemzedéket. Ezeknek az iskoláknak - így a csurgói református gimnáziumnak is - a nagy titka ép­pen az, hogy az itt folyó nevelés-oktatás az egész emberről szól: a diákok szellemi, testi és lelki fejlődéséről. Hiszem, hogy csak így lehet teljes embert nevelni. Olyano­kat, akik számára nem a televízió közvetíti a való világot”. A Szigetvári György Ybl-díjas építész tervezte, negyvennégy személyes, modern fiú­internátus szerves része e patinás intézménynek, ahol a tudatos hit és a hívő tudás sajá­tos szintézise valósul meg. S hogy ez régóta így lehet, abban az elkötelezett pedagógus­­gárdán kívül része van a muzeális értékű kötetekkel teli könyvtárnak is, melyet Somogy Megye Közgyűlése 2005-ben Örökségünk-Somogyország kincsei közé emel. Ezt követően a megyei közgyűlés elnöke Emléklapot adott át Szabó Sándornak, az iskola igazgatójának, aki köszönetet mondott a nagylelkű támogatásért, ugyanis a Re­gionális Fejlesztési Tanács 20 millió forintot adott a 60 millió forintos beruházáshoz. Szászfalvi László országgyűlési képviselő, a Parlament Emberi jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottságának elnöke a régi könyvtár hangulatát idézte, s avatóbeszédében azt emelte ki, hogy igenis, a könyvek által megy előbbre a világ. Ezt a kincset tovább­ra is együtt kell tartani, hiszen nagy értéket képviselnek e kötetek. Az ország jövő évi költségvetés-tervezete viszont, amely az eddigieknél kevesebbet akar az egyházi is­koláknak juttatni, értékellenes, s több száz millió forinttal megrövidítené a reformá­tus iskolákat is. Az országgyűlési képviselő, aki református lelkész, s Csurgó polgár­­mestere is volt több éven át, megköszönte a Fiola házaspár és Horváth József é­rték­­mentő munkáját, hiszen a nagy múltú téka tavaly május 1-jén egy csőtörés következ­tében beázott, és régi könyvek, 2-300 éves levelek, fényképek sérültek meg. A resta­urátorok másfél millió forintos munkáját a Nemzeti Kulturális Alap támogatásából si­került finanszírozni. A gyűjtemény kimentéséhez és visszaköltöztetéséhez, a helyisé­gek helyreállításához, a fűtés és a világosítás korszerűsítéséhez több mint egy évre volt szükség, de most újra a régi szépségében fogadja a diákokat és a kutatókat. A bensőséges ünnepet az iskola tanulói verssel, hangszerszólóval és énekekkel tet­ték emlékezetessé. A hálaadó istentisztelet záró imádságát Balogh Tibor, a Somogyi Református Egyházmegye esperese mondta. A csurgói protestáns nap öregdiák-talál­kozóval és Együd Árpád néprajzkutató tiszteletére rendezett emléküléssel folytató­dott, de a néptánc és a líra is kiemelt szerepet kapott e napon. --------------------------------------------------------------------------------------------------------- Lőrincz Sándor A nagylelkű támogatásért Szabó Sándor igazgató mond köszönetet CSILLAGPONT TALÁLKOZÓ November 6-án­­ Debrecenben Érdeklődni és jelentkezni lehet: MRE Zsinati Ifjúsági Iroda 1440 Budapest 70. Pf.5. Tel: (1) 460-0702. Email: ifjusag@axelero.hu http://csillag.reformatus.hu írtatok és rajzoltatok a Reformátusok Lapjába! Édes hazám - ezzel a címmel hirdettünk rajzpályázatot gyermekeinknek, arra kérve őket, hogy számukra fontos nyári élményeket, környezetük maradandó értékeit örökítsék meg olvasóink előtt. Most a berettyóújfalui Siteri Regina Réka színes rajzát adjuk közre. Hit és Élet 5 Református Iszákosmentő Misszió Isten szabadásában élni ---------------------- Folytatás az 1. oldalról Ez a munka nem tarto­zik a legkönnyebbek közé az emberekkel törődő hi­vatások sorában. Komoly lelki bátorság és szeretet kell ahhoz, hogy valaki szembe tudjon nézni más emberek önsorsrontó éle­tével, úgy tudjon hozzájuk szólni, hogy abból meg­hallják a segítő, mentő szándékot, s mellettük tudjon maradni akkor is, ha egy csapásra nem sike­rül megoldani életük problémáit. Ön, kedves Nagytiszteletű úr, több év­tizedes gyülekezeti szol­gálat után lépett erre az útra. Több évtizedes lelki­pásztori múlttal rendelke­zett már az evangélizáció, az ifjúsági munka területén, melyet nem kísért az akkori világi és egyházi hatalom jótet­szése. Mégis sikerült megnyernie az alko­holisták megmentése ügyének számos egyházi és világi vezetőt, mert a hiteles és csoda­számba menő eredmények, helye­sebben fogalmazva gyümölcsök, a meg­mentett életek és rendbejött családok ön­magukért beszélnek. Ön a legjobb szak­mai módszert alkalmazta és alkalmazza, Isten és az ember szeret­etét. Túl keveset hallunk a nyilvánosság fórumain azokról az emberekről, akik nem csapnak nagy csinnadrattát, „csak" napról-napra, év­­ről-évre teszik a dolgukat, beteljesítik amire elhívást kaptak. Keveset hallunk ró­luk, a szívünk mélyén mégis tudjuk, nélkü­lük nem lenne gyógyulás, a bajba jutott emberek nem találnák meg a kiutat. Nél­külük a legjobb állami hivatalos segítség sem érne semmit, mert hiányozna belőle az, amire mindenkinek a legnagyobb szüksége van, a másik ember.. .Balog Zoltán háromgyermekes csa­ládban nőtt fel. Iskolai tanulmányait a miskolci Református Elemi Iskolában és a Református Lévay József Gimnázium­ban végezte. Már diákéveiben kitűnt erőteljes irodalmi érdeklődése, különö­sen mint szavaló és előadó szerepelt szí­vesen. Alkalmasint ezért is küldte ki val­lástanára 1945 Húsvétján prédikálni le­gátusként falusi gyülekezetekbe. Ekkor szólította meg Isten Igéje. „Szánjátok oda magatokat Istennek.” (Róm. 6,13.) A fiatalember a hívásnak engedett és ettől fogva a keresztyén életre és szolgálatra szánta oda magát egész életére. A sáros­pataki teológián végzett tanulmányainak szellemisége mellett egy német lelkész, nevezett Blumhardt Kristóf igehirdető és gyógyító szolgálata határozta meg élet­útját. Tanulmányai folytatása idején szí­vesen szolgált a lelki ébredésben, elköte­lezett munkása volt a Jó pásztor Refor­mátus Zsidó Missziónak, melynek két pályázatán is díjat nyert munkájával. Balog Zoltán lelkészi szolgálatát 1951-ben kezdte el Tiszalúcon. Több ál­lomás után Cserépfalun gyülekezeti lel­kész. Az elmúlt negyven évben az állami diktatúrával és annak egyházi formájával tudatosan szembehelyezkedett és harcolt ellene. Ezért folyamatos mellőzés és megbélyegzés volt osztályrésze. Szem­benállása különösen 1969-től öltött hatá­rozott formát, amikor is lelki barátaival bükkszentkereszti nyaralójukban misszi­ós alkalmakat tartottak gyermekeknek, ifjaknak és felnőtteknek, ami újabb meg­torlásokat vont maga után. Munkája az Iszákosmentő Misszióban teljesedett ki. Isten sok sérült ember és családja gyó­gyítására használta fel eszközként, vallja önmagáról. Álljatok meg a hitben cím­mel lelki gondozó könyvet írt. Ebben foglalta össze a keresztyén életről vallott felfogását. T­ az alkoholizálás elleni magánküz­delmek kezdetei az idők ködébe vesz­nek. Az intézményes harc 1877-ben in­dult, amikor Louis Lucien Rochat meg­alapította a Kékkereszt Egyesületek Nemzetközi Szövetségét. A Magyar Kékkereszt Egyesület 1895-ben alakult meg a Nemzetközi Kékkereszt Szövet­ség tagjaként, és 1919-ig, a Tanácsköz­társaság kikiáltásáig végezte áldásos munkáját, amikor is betiltották. Kilenc­­százhúsztól negyvennyolcig újra működ­hetett. 1948-tól az egyházi tevékenységet korlátozó pártállam igyekezett minden olyan egyházi tevékenységet megszüntet­ni, amely a társadalom égető problémáin (idősek, árvák, iszákosok) a maga egyhá­zi módján igyekezett segíteni.­­s komoly előkészítő munka után, 1981 novemberében a Tiszántúli Egyház­­kerület berekfürdői otthonában több, mint harminc férfi részvételével létrejöhetett az első Református Iszákosmentő Misz­­szió (RIM) konferencia. A munkatársi gárdában lelkipásztorok, segítő munka­társak és szakorvos dolgozott együtt. Egy héttel később alakult meg hivatalosan a misszió. A titkári teendőkre akkor Siklós József jászkiséri lelkész kapott megbí­zást, aki­­ különösen sokat tett azért, hogy ez a misszió újra elindulhasson. A biztató indulás után új konferenciákra ke­rült sor. Azoknak, akik ezeken részt vet­tek, nemsokára találkozókat szerveztek és néhány nagy városban missziós biblia­órák kezdődtek (Budapest, Debrecen, Miskolc) utógondozói céllal. Az alkalmak a mátraházai, a tahi egyházi üdülőkben kaptak helyet. 1982-ben Balog Zoltán cserépfalui lelkész és felesége bükkszen­tkereszti nyaralójukat a misszió tevé­kenységének folytatása végett az egyház rendelkezésére bocsátották. Ezt később egy szomszéd nyaraló átadása követte. Mivel ebben az otthonban már 1969-től folyt lelki szolgálat felsőbb engedélyek nélkül, a hely, izoláltsága miatt, alkalmas volt családias jelegű összejövetelekre. A RÍM életében döntő év volt 1983 és 1984. 1983-ban Siklós József titkár váratlanul meghalt. Ebben a helyzetben a menet közben felmerült kérdéseket tisztázni kel­lett. Kísértés volt arra, hogy a munkakö­zösség „egyházi elvonókúraként” dolgoz­zon; az a veszély is fenyegetett, hogy szűk látókörű pietista gyógyító szolgálat legyen belőle. A harmadik lehetőség, hogy az eredeti elképzelésnek megfelelően, bib­liai értelemben vett misszióként dolgozzon tovább, tudomásul véve azt, hogy az iszá­kosok sorsa rá van bízva. A harmadik lehe­tőség mellett döntöttek, így ez után is a munka lényege az igehirdetés, a csoportos és a személyes lelkigondozás lett, amit ki­egészített a szükséges orvosi és gyógysze­res kezelés, felvilágosítás. Siklós József helyét átmenetileg Borbély Béla lelki­­pásztor töltötte be. 1984-től a feladatok annyira megszaporodtak, hogy szükség volt egy szervező titkárra is. Ezt a felada­tot Balog Zoltán lelkész töltötte be. Az önkéntes munkatársak is szaporodtak, özv. Siklós Józsefné sokat dolgozott az irodai és pénzügyi feladatok ellátásában, Balog Zoltánná pedig a gyógyító és pre­venciós munkát végezte nagy odaadással. K­ialakult a misszió feladatköre, amely a következő területeket ölelte fel: - Felelősségébresztés az alkohol elleni küz­delem ügyében és az alkoholisták gyógyí­tásáért. - Hívogatás és előkészítés a gyó­gyító alkalmakra. - Megelőzés (preven­ció). Az alkoholista családok gyermekei, ifjai részére külön konferenciákra került sor. Felvilágosító munka indult el néhány budapesti iskolában.­­ Gyógyító szolgá­lat. Évente nyolc-tíz gyógyító konferen­cia, 1989-től az MSZOSZ-szel együttmű­ködve időszakos szanatóriumban Dömö­­sön folytatódott a munka.­­ Utógondo­zás. Az idők folyamán az ország terüle­tén közel ötven utógondozó csoport ala­kult azok részére, akik már voltak vagy készültek gyógyító alkalomra. Egyhetes utógondozó alkalmak, családi konferen­ciák, munkaterápiás hetek szerveződtek. Folytatódtak a körzeti találkozók, min­den évben egy három napos országos ta­lálkozóra is összegyűltek.­­ 1989-ben az utógondozás segítésére, a gyógyító mun­ka támogatására kékkereszt csoport ala­kult a misszión belül azokból, akik elkö­telezték magukat az alkoholmentes élet és a misszió szolgálata mellett. A csoport tagja lett a Nemzetközi Kékkereszt Szö­vetségnek. 1989-1997: a RIM használat­ba kapja, majd bérli Dömösön a SZOT üdülőt, és az egészségügy befogadja mint gyógyító szanatóriumot. 1992-ben megalakul a kékkeresztes gyermekcso­port Reménység Csoport néven. Követ­kező évben ötvenhat alapító taggal újra­alakult a Magyar Kékkereszt Egyesület (MKKE), elnöke Balog Zoltán lett. Az egyesület két év múlva ismét tagja lett a Nemzetközi Kékkereszt Szövetségnek. 1996-ban a MKKE megvásárolja Dömö­sön a SZOT üdülőt. A RIM - az új egész­ségügyi törvény értelmében - elveszti szanatóriumi jogosítványát, s csak gyó­gyító tevékenységnek nem minősülő szociális gondozást végezhet. 1997-ben a MKKE alapszabályában is felveszi cél­jai közé a gyógyítás mellé az utógondo­zó tevékenységet és az ifjúsági prevenci­ós tevékenységre való képzés szervezé­sét. 2000-től a dömösi Alkohológiai Szakintézet tevékenységét újra elismerik mint gyógyító tevékenységet, járó- és fekvőbeteg ellátással. A munkaközösség a szervező mun­kát az országos központban végzi (1151 Budapest, Alagi tér 13.) A szükséges tá­jékoztatást szívesen megadják mind­azoknak, akik kérik, igényelik. Az orszá­gos központ könyveket is kiad. Itt jelent meg Siklós József Pohárcsere és Balog Zoltán Álljatok meg a hitben című köny­ve. Munkatársakat gyűjtenek és készít­­nek fel a szolgálatra. Kapcsolatot tarta­nak hazai és külföldi szervezetekkel. Szükséges esetekben diakóniai segítsé­get adnak a rászorulóknak. A misszió előfeltételek nélkül fogadja a rászoruló­kat és családtagjaikat. Mivel az alkoho­lizmust lelki betegségnek tekinti, a misz­­szió tagjai örömmel részesei Isten gyó­gyító munkájának. Nagy örömöt jelent, hogy emberek bajukkal hozzájuk mene­külnek, tőlük segítséget kérnek. „Mi úgy gyógyítunk, hogy a Biblia ál­tal hirdetjük az egyetlen lehetőséget, Is­ten szabadítását. Nagyon nagy öröm lát­ni, tapasztalni, ahogy emberek szabadul­nak a szörnyű állapotból” - mondja zár­szóként id. Balog Zoltán, aki hittel, biza­kodva tekint a jövőbe. A. K. „Hittel, bizakodva tekintünk a jövőbe" - vallja id. Balog Zoltán és felesége, Tapolyai Margit

Next