Regélő, 1836. január-június (4. évfolyam, 1-52. szám)

1836-05-05 / 36. szám

Megjelen társával együtt hetenként kétszer vasárnap és csötörtökön. Fél évi dijjft helyben képekkel 5 ft. boritéktalanul, postán 6ft. pengőben. Budapestiek évnegye­denként is válthatnak példányt. A’ foly­óiratnak egy­es száma, vagy képe 12 kr. p.p. 36. Pesten csötörtökön május 5— 1836. ELBESZÉLÉS. I­da. (Folytatás.) Azonban, m­ig én igy tűnődöm magamban, ismeretlen szépem tánczra kéretik magyarul, hihetőleg ismerőse által, ’s igy utóbbi kétségem egészen megszűnt; de ő szerencsémre-e, vagy szerencsét­lenségemre, mint alább meg fogjuk látni, nem fogadja­ el. A’ táncz ismét elkezdődik, ’s mivel a’ mellette ült asszonyság, ki hihetőleg őrül rendelteték mellé, abba vegyült, vérszemet kaptam, ’s minden tétovázás nélkül mellé ereszkedtem. ,,A’ kisasszonynak nehezen eleme a’ táncz!“ — mondám a’szép ismeretlennéhez. ,, „N­e­m m­i­n­d­i­g“ “ — viszonzá komolyan. „Ezen alkalommal tehát csak a’ puszta nézés kellemesebb éle­­ménye?“ ,, „T­alán““ — válaszolá félhidegen. „Lehetek-e olly szerencsés a’ kisasszonynak valami frisstővel kedveskedhetni ?“ Egy minden melegség nélküli „„köszönöm““ lett a’válasz. „De megbocsát drága kisasszony vakmerőségemnek ?“ kérdém ekkor már kissé vigyázva. Nem tudom, ha kitalálnák-e uraim ’s asszonyaim! minő feleletet nyerek erre ?----------Látom, hallgatnak ; — kimondom tehát: egy rajtam kereken kiadó mély hallgatás, mellyet elegendőkép elértettem a’ redőkbe szedett márvány-homlokról. „Megvallom szép alak — folytatom tovább — az illyes neműekben ez volt első meggondolatlan tettem; engedjen­ meg tehát nyiltszivű­­ségemnek ! hozzám talán kissé igaztalan. “ „ „M e g 1 e h e t“ “ — viszonzá sem hidegen sem melegen. Ekkor már egy keveset meghökkentem , és ezer ötlet torlott agyamra. Szemrehányásokat tettem magamnak, hogy az általam keresztül futott románokból néhány szépséget össze nem szedtem.

Next