Regélő Pesti Divatlap, 1842. július-december (1. évfolyam, 53-104. szám)
1842-11-24 / 94. szám
töble ességes posztó ruhában jelennek meg, nyilvános egyesületi gyűléseikben tettleges részt vesznek, vasárnaponként, ’s néha hétköznap is, illedelmesen társalganak, hébe-hóba hírlapokat olvasgatnak ’stb. Oly sajátságos derék népi casino nincs egész hazánkban. Vannak köztük több frakkos urak is, különösen a’ fiatalság közös. Elnökük két tudóstársasági tag, a’ jeles Péczely és Balásházy. — Vajha Debreczennek ezen művelődési emeltyűje minél erősebb állapotra jutna, vajha minél több városunk’ magyar polgárai közt alakulna illy közhasznú, népszerű egyesület! Azonban szellemi és anyagi jobblét’ tekintetében Debreczen’ jövendő átalakulását leginkább láthatni az itteni uj nemzedéktől, melly már most is kor- és czélszerűbb növelésben részesül mint az előtt, *) ’s melly már most is csalhatlan előjeleit adja annak, miszerint gyökeresen javítandó tettei által anyavárosát egy szebb , virulóbb jövővel derítendi föl. Debreczen már most is mind azon természeti, ’s részint társaséleti kellékkel nagy mértékben bir, mellyek idővel műveltség ’s ebből eredendő művelés által kifejlődvén, Pest mellett hazánkban leggazdagabb , legcivilizáltabb várossá tehetendi azt. Van ugyanis termékeny földje nagy mennyiségben, a’ tömegben munkagyőző, ügyes, ép testi ereje. Debreczen hazánknak, Erdélynek, sőt a’messzebb vidéki külföldieknek már most is egyik legelőkelőbb piacza , közlekedési — kereskedő helye, termény tára; itt áll az értelmi és anyagi jólétet előmozdító ref. collegium, váltótörvényszék, kerületi tábla ’s a’ népiskolák mostani szerkezete és állapota is fölötte kielégítő. — A’ mi pedig a' nemzetiséget illeti, melly nélkül a’ polgárodás sehol sem fejlődhetik tisztán, egészen boldogítólag, ’s melly nélkül miben sincs valódi becs és nagyság» — ez Debreczen’ szebb jövőjének legbiztosabb létalapja. Ez a’ legmagyarabb város az egész világon. Magyar itt nem csak a’ föld, melly „lakóit ápolja és eltakarja“, de még a’ magas mennyboltozat is. Debreczenben a’vallás, társasélet, törvénykezés, nevelés’ nyelve egyaránt és átalánosan az édes anyai, magyar. Itt tűnnek föl legnagyobb eredetiségben a’ részint gyarló, de részint jó és szép régi magyar szokások, erkölcs, sőt még a’ ruhaviselet is. Fehér hollóként ritka itt az idegen szó. Igazán, annyira magyar ez a’ Debreczen , hogy talán kevésbbé magyarnak, ’s a’ jóban és korszerűben valamivel inkább külföldiesnek lennie, nem ártana. — Mi kell hát Debreczennek, hogy rendeltetése’ legmagasabb tetőpontjára hágjon? Semmi egyéb mit valódibb, átalánosabb műveltség, és fejlödöttebb közszellem! — * # Debreczenben Erdélyi barátommal több napon át mulatok, 's e’ szerint mégis csak több alkalmunk volt e’ várost közelebbről megismerni, mint Bolond Istóknak, ki, mint a’ közmondás tartja , Debreczent alig tekinté meg egy pillanatra, ’s már ismét elhagyá. A’ collegium’ derék , lelkes törvénytanítója Sz. I. ur nagy szívességgel ismertetett meg bennünket bő tudományu ügytársaival, ’s bár az illy rövid , egyoldalú ismerkedésből nincs sok haszon és élvezet, de mégis érdekes dolog személyesen találkozni ollyanokkal, kikről látatlan is sokat hallottunk. Sz. I. úrral Debreczen’ legbecsesebb kincse — a’ref. collegium’ minden zögét zugát bejártuk , ’s figyelmesen vizsgálgatók. A’ tanoda’ épülete igen nagy és tágas, de nem eléggé ízletes , kor- és czélszerű, mit sok tekintetben belső elrendezése — szellemi szerkezetére is lehet alkalmazni. Sok a' *) Lásd az e‘lspotban közli'tt d 'brtczem lerebrae —