Regélő Pesti Divatlap, 1844. január-június (3. évfolyam, 1-52. szám)

1844-05-19 / 40. szám

- 635 Felszólítás egy magyar nőn­evelőn­őket képző nevelő inté­zet fölállítására. Korunkban, hol mind külső, mind belső szellemi világ­ban , a’ fejlődésre törekvés mindenütt felébredt, ’s megállit­­h­atlan mozgalmassággal haladva tudományban , művészetül n is életben, a’fenállónak eddig biztosnak tartott korlátait egy­másután ledönti: mindig érezhetőbbé lesz a’ szükség, e’ moz­galom és gerjedelemnek közepette azon életelvet el nem ve­szíteni, melly szellemhatalmával egyedül képes a’társaságnak állandóságot, egységet biztositani, és mellyre a’fejlődő nem­zedék egyedül élte hivatását ’s cselekvőségét, haza ’s világ’ díszére építheti. Nem hirdetünk újat, ha e’ nagy jelentőségű életelvnek a’ mindinkább eltünedező kegyeletet (pietást) mondjuk, azon kegyeletet, melly szülők és gyermekeik közti viszonyon kezd­ve s abból eredve, keresztülvonul az élet’ minden jelenetein. A’ vallás’ magasztos értelme , a’ nyelv, az életszokások, azon szent kapcsok, mellyek a’ polgárok’ szivét elválhatlanul ’s állandóan összetartják, mind megannyi kegyeletek, mellyek az ember első éveiben oltatnak fogékony szivébe. Szűk határok közt a’ házi élet, csöndes magányában ra­­katik meg helyes nevelés által a’ haza’ alkotmányának alapja,­­’s az anyák’ ölében, hol léte’ hajnalát kezdi a’ világpolgár, rejlik a’ nemzet’jövendője. Helyesen hiszi Pestalozzi, hogy anyák által lenne csak egy jobb kor előidézendő. Igen, mert a’ nő’ szent vesztatüzénél gyujtatik meg a’kegyeletek’tiszta szövétneke a’ családban, a’ család’köréből tovaterjednek azok a’ nemzetre, itt pedig üdvös befolyást a’ törvényekre gyakorolva, képezik végtére a’ nép’ köztudatát és jellemét. Ha tehát a’ sülyedt nevelést, mellynek jobb karba állítását korunk az érintetteknél fogva olly méltán jelszavául válasz­tott, gyökeresen ’s a’ haza’javára reformálni akarjuk, az anyák’ neménél kell kezdenünk. Valamig azok franczia, német, angol vagy tartja isten milly más, épen divat’ fényében álló nemzet’ szellemében neveltetve, magyar hazájukat a’ külföld’ színes szemüvegén keresztül nézendik , és nyelvben, szokás­ban idegenek, a’ névre magyar nők, szivük ’s óhajtásaikkal a’ haza’ határin túl csapongandnak , hazafiai lelkes polgáro­kat csak csoda gyanánt várhatunk gyermekeinkből. ’S való­ban mellyik hazafi, kit Isten leánygyermekkel megáldott, nem érezte már, meggondolva ama gyászos viszonyokat, annak 636 ám felettük olly hatalmas tort, mint nálatok szokás !­ Borunk nem sok, savanyú és nem tartós; hanem azért a’ szüreteket vígan szoktuk megülni, ’s mit amott meg­­gazdálkod­tunk, itt lakmározzuk el. Különösen neveze­tes a’ ref. ekklésia’ szürete, melly mindig bizonyos ün­nepélyességgel szokott megesni, ’s hova a’ belső em­berek ’s elöljárók rendesen hivatalosak. Kereskedésünk gyenge lábon áll. Vásárainkat leg­inkább marháink teszik nevezetessé ; a’ heti piaczot ma­gunk alkotjuk; ollykor a’tisza- és erdőhátiak tekinte­nek le hozzánk , amazok jóféle kormos almáikkal, ezek gazdasági faszerszámokkal. Városunkat mint mondám a’ két Körös hasítja, ’s 3 részre osztja ; a’ fehérnek bal partján áll az óhitüek’ tornyos egyháza; a’katholikusoké és reformátusoké a’ két folyam közt. A’ három városrészt két erős falu­d köti össze. Utczájnk mind megannyi feneketlen sárten­­­ger , ha egy kis eső esik; építkezésünk rendetlen, há­zaink kevés csínnal és ízléssel épitvék; láthatsz azon­ban meglehetős kinézésű lakokat a’ két Körös közti vá­ros részen, ezek közt van földesurunk’ gr. Wenkheim’ kastélya. Itt van a’ reformátusok’ sülyedező iskolája is, melly körül a’ nagy kőhalmaz — mint hallik —­ építő kezekre vár , ’s édes remény biztat, hogy romladozó iskolánk’ helyén nem sokára szebb, ’s hozzánk méltó épület fog emelkedni. Ez iskola’ épületében van a’ kis­­dedovó intézet; de melly — fájdalom — nem a’ közön­ségé , hanem csak néhány vállalkozó szellemű lelkes egyedek’ áldozata tartja fenn , ’s 20—30 apró gyermek nyer benne nevelést. Tanúja voltam egy közvizsgálat­nak , mellyen nagyszámú fényes közönség előtt mutatá be az értelmes kisdedovó, egy évi fáradalmai’ sükerét. Emelkedett lelkünk, ’s magasztos öröm dagasztá keb­lünket, midőn látok ez apróságokat, annyi értelemmel ’s csaknem játszva felelni a’ játszva betanítottakból. A’ vizsgálat az intézet’ udvarán ment véghez, zenével kez­dődött , ’s a’ kis sereg’ öröm­táncza­tára. Több év óta áll nálunk egy olvasó társulat casino czim alatt, melly leginkább tisztelendő Hajnal Ábel ur’ forró ügyszeretetének, ’s csüggedetlen buzgalmának köszöni létezését. Van egy kisded könyvtára; járatja a’ Pesti Hírlapot, Jelenkort, Erdélyi Híradót, Protestáns egyházi és iskolai lapot, Magyar Gazdát, Életképeket és Regélőt. Tereme van a’ ,Dübögő‘ vendéglő’ épüle­tében , mellynek másik tereme farsangon által a’ casino- és társasági báloknak nyílik meg. Lakosok’ száma mintegy 20 ezer, mellynek na­gyobb része református. Jövő levelemben magával a’ néppel ismertetlek meg. Isten veled ! SZATHMÁRY KÁROLY.

Next