Pesti Divatlap, 1844. július-szeptember (1-13. szám)
1844-08-11 / 6. szám
181 182 met irodalom legjelesebb újdonságait közhasználat végett időnként beszerzi, s ha tagjai száma megszaporodik, egy, kissé nemesebb alapokra épült társalgási körré foghat átalakulni , kedves ellentétül ama mindinkább apadó Casinónak, melly múlt évben a Pesti Hirlap színpadán a maccaodicsőség egész fényözünében gyakorta ragyogott. — De más tekintetben is mozogunk ám. Kassai szomszédaink példájára takarékpénztárt állítunk : az uzsora csúful körmeinkre égett. Ez intézet első befektetési öszvege 400, 100 pengő forintos részvényben már is födözve van. Ezek híressé vált tespedésünk legújabban fölfölmerülő hullámzásai. Nemzetiségünk iránt e tarka nép közt még mindig parányi a lelkesedés. Gyermekeinket magyarul csevegtetjük ugyan, de ez is nagy részben csak annyi, mintha mondanék : fiú , leány ülts illyen, amollyan köntöst! — a divat parancsolja. Kevés bensőség, szellemiség, meleg érzelem magasabb érdekek iránt : ezek általában köreink kiváló bibéi. S e részben hölgyvilágunk számára volna száz fülbevalóm, de ha itt teszem le, az illetők nem jutnak hozzá ; — magyar divatlapokat hogy is olvasnának? Megírnám Stienek , ha szives volna vándorzsidójában szót tenni róla : ezt szépeink várva várják s éldelni fogják színméz gyanánt. Szó a mi szó, de ez az örök majmolási düh a magyart végtére csakugyan saját földén bujdosó zsidóvá teendi. Máskor egyebet. Komoly Béla. X. fürdői hirek (á la Honderű). — Tömérdek szép, gyönyörű és bájoló hölgy mulat e fürdő kebelén. A két Szepes nővér pofácskáinak leírása egy Bérei Farkas tollára érdemes , nem tudjuk elhatározni, vájjon mellyik szebb közülük, az-e, kinek orra hegyén egy finom szemecske díszeleg, vagy a kinek három parányi lencse díszíti vállait. — A bimbóként fejfedező Fazekas Georginia diókerekded szemeivel, iszonyúan befűzött s két kézzel átfogható derekával mindnyájunkat elbájol. — Báró Lind érné is szép barna asszony, különösen ajkai fölött pelyhesedő fekete bajuszkája — valóban rendkívüli tünemény.— Hát még Sáfrányos Piroska! — ez ám a mi! —piros pozsgás arczacskája vetélkedik az érett paradicsommal, s képének virító tevitje felülmúlja a bazsarózsa kirívó bájait. — No de Széles Fruzsina! ez teszi meg leginkább . Kerekded termete miatt az egész fürdői fiatalság belebolondult. — Emlékezzék ön, szerkesztő úr, néha hideg barátnéjára — Bolondos Marosára*.) A mér költők m ásvány mellképeit fogja készíteni. — A Beaumarchais-szinházban egy uj , „la polkamanie“ czimű vaudeville nagy szerencsével adatott. Szerzői a két Paul de Kock (atya és fiú), — London. Nem csak Franczia-, Bélg- s Németországban, hanem Angliában is rendkívüli kelete van Sue ,,Missieres de Paris“jának. Az első, tizenkét kötetes angol fordításból 50,000 példány kelt el; most egy egy kötetes kiadást hirdetnek , mellynek ára csak 6 shilling lesz, hogy a legszegényebb olvasó is megszerezhesse e roppant művet. — Berlin. Az itteni egyetemben a folyó nyári félévre 1485en írattak be, kik közöl 280 hittudós, 495 jogász, 301 orvos és 409 bölcselkedő. Azon kívül részt vesznek még a fülolvasásokban 444en, kik nincsenek beirva. E szerint az összes szám 1929* — jelenetében nem rég halt meg Luidgi Previdali , Olaszország drámai bírálóinak legöregebb s legjelesbike. — Görezben Angoulême herczeg halálozott meg, s a castagnavizzai sirboltba tétetett atyja, X. Károly mellé. A mi Angoulême herczeg személyességét illeti, átalában nemes gondolkozásu s korlátlan jószivüségü férfinak dicsértetik. — — Donizetti a portugalliai szeplőtelen fogantatás rendének vitézévé neveztetett. — 31 oran a múlt hó végén lépett föl Londonban a „Lucia di Lammermoor“ czimű operában, s rendkívül tetszett. — Eddig elő lehetlen volt a londoni estlapokat reggelre már Párisban olvasni, de a brightoni vasút által legújabban ennek kivitele is sikerült. — Berlin. Egy idevaló serfőző újféle sört talált föl, mellyet ő „gy ü ny gy s e r n e k“ keresztelt. A hatóságtól bizonyítványokat kapott, miszerint az átalános orvosságul használható. — Hamburg. Bosco rendkívüli hatást csinált ittbíivmutatványival. Hatodik előadása alkalmával a közönség kezeibe apró ajándékokat lehúzott, a nők párisi csemegéket, a férfiak szivarokat kaptak. — Milly nagyra becsülik Angliában Shakespeare költeményeit, mutatja az, hogy nemrégiben, „Venus és Adonis“ czímű művének első kiadású példányát 106 fontért vették meg. — Párisban a divatárusnők már örökzsidó felkötőket is árulnak, és a legújabb hímzett kezkenek a Párisi titkokból vett nevet viselik : „Mouchoirs fleur-de- Marie!“ Külföldi hitese. — Páris. A franczia sajtók 1843ban 210,101,600 ívet nyomtak, s igy kétszer annyinál többet, mint azelőtt húsz évvel. — Lajos Fülöp Schelphontnak, a hires alföldi festőnek, egy szép téli tájért, mellyet a párisi műkiállításba küldött, arany medaille-t adatott át.— David, a hires szobrász, a theatre-français számára Cheniers Endre és Delavigne ház •) Szégyelje magát Ligeti Irma , a női névvel olly csúfosan visszaélő firkász , hogy csupán testi bájaik leírása által annyi derék nőt megszégyenített , — s piruljon egyszersmind a firkász szerénytelen sorainak kiadója is —, ha még van benne legkisebb szikrája a nőiség iránti tiszteletnek! A szerk. Vidéki társasélet. Pozsony , julius 28 án. Parányi helyet soraim számára, hogy szenvedőleges állapotunkat följegyezzem: igen! — lelkünk fanyar rósz kedvüségbe mélyedést, szivkamránk zsibbadó vére álétt kedélyeket, rósz humort teremt, — szóval: levertek, szomorúak vagyunk. Csüggedünk tehát, kiki a maga sorsa, vágyai s nem sikerült reményei szerint. — Hogy mindazon, itt részletesen elő nem számlált, de könnyen felfogható lelki, s testi bajaink súlyos érzetében : lelki szórakozást, testi megfrissülést s kedélygyógyító szórakozást, életuntság, s egyéb veszedelmes betegségek bekövetkezhet