Pesti Divatlap, 1845. január-március (1-25. szám)
1845-03-20 / 23. szám
CZIPRUSLOMBOK ETELKE SÍRJÁRÓL.*) I. II. Ha életében nem szerettem volna A szőke fürtök kedves gyermekét: Övé leendett életem , szerelmem , Midőn halotti ágyon feksvék. Mi szép , mi szép volt a halotti ágyon ! Mint hajnalban ha fényes hattyú szál! , Mint tiszta hó a téli rózsaszálon : Lengett fölötte a fehér halál. Függ már a lant megérintetlenűl , Melylyel keservemet elénekeltem , Keservem érted, a sír börtönének Örök rabjává záratott szerelmem. Ott függ a lant megérintetlenűl; S ha megpendül a méla nyugalomban : Az nem az összes hangszernek zenéje, Egy egy húr hangja csak,melly ketté pattan, PETŐFI. PETŐFINEK. Kedvesét a téli földbe tették! Jönek majd ezer vigasztalással , Kik a vidám dalnokot szerették. Mit a bánat kebeledbe vése, A sebet, még fájóbbá szakítja Annyi szónak tépő érintése. Özvegy lelked kínját orvosolni Néma ajkkal jőnék én te hozzád, Karjaidba — sírván — átemolni. — — KERÉNYI. HIVATAL ÉS HÁZASSÁG. A Bordeaux-ból Parisba hajtó gyors kocsi belsejét négy utazó foglaló el. A két első helyen Dufour ur s leánya Amenaide kisassony, a két utóbbin pedig Raymond és Bernard urak valanak megtelepedve. Az út első perczei, mint közönségesen, futólagos kémlelődéssel s alattomos kiváncsi tekintetváltásokkal telének. Dufour mintegy ötven éves, vastag, virágzó külsejű, nyájas arczulatu férfiú volt. Mihelyt megláttad, de leginkább mihelyt hallottad, azonnal ráismerél benne a meggazdagult kereskedőre, ki kényelmesen nyugszik sok fáradalmi után tizenöt vagy húsz ezer forintnyi évi jövedelem árnyékában.—Amenaide kisasszony tizennyolcz éves, érdekes arczu, csinos termetű, szelíd s szeretetre méltó kedélyű teremtése. Raymond és Bernard urak, egyik is másik is mintegy harmincz év körül ; állapotjuk sem jó, sem rész; társalgási modoruk jó nevelést s a világgali ismeretséget árula el. Bernard ismerő Dufourt s leányát, Raymond mind a három utitársát először látá. Az egykori kereskedő emele szót legelőször, de eleinte igen közönyös tár ") A még ezen héten megjelenendő hasonezimai versfüzetből a szerző 50 példány árát az árvái és szepesei éhezők számára szándékozik ajándékozni , és így a szép és jó irányú könyvecske kétszeres érdekkel biránd olvasóink előtt.—A szerk.