Pesti Divatlap, 1845. április-június (1-13. szám)
1845-06-12 / 11. szám
331 mondja meg a komoly angol úrnak, hogy másszor magyar dologba, mihez nem ért, ne üsse az orrát, és tudatlanul a legfinomabb szénát ne keresztelje rázottnak. A becsületes basa inast adott mellém, ki miután a város végénél az utat Ázsia felé megmutatta, visszatért, én pedig a legközelebbi korcsmába csikóbőrös kulacsomat jó belgrádi veréssel megtöltetvén, vígan fütyörészve ballagtam ázsia határa felé. Néha néha elmélázva eszembe jutott Parlagi Miklós kedves barátom, és Erzsók asszony, és ami kissé aggódtatott, az volt, hogy egy 200 pengő forintos passiv peremben elindulásom előtt kevéssel kaptam marasztaló ítéletet, és ha a végrehajtó bíróság elveszi a házat, a szegény Erzsók asszony, hol hajtja le fejét, kinek szinte négyévi bére fizetetlen. (Folytattatik). NÉPDALOK. I. Katona vagyok én, kiszolgált katona. Csak káplár sem voltam, mindig közkatona. A katonasághoz ifjúságot vittem. Ott maradt az, haza öregséggel jöttem. Nagy volt pontosságom , nagy volt a hűségem , nem volt reám mérve csak egy büntetés sem. Mi lett a jutalom, mikor kiszolgáltam? A generális megveregetté váltam. II. Nem tesz fel a lyány magában egyebet, Csak hogy téged, csalfa legény , elfeled, Addig feled , addig feled, csak feled , Míg a szive bánatában magreped. III. Fényes csillag, mond meg nekem , Mért nem maradtál oda fenn ? Mondd meg, arra mi ok szolgál, Hogy az égről lefutottál ? ,,Csak az az ok szolgál arra Mert rá néztem galambodra; Sugáromnál szebb a szeme , Boszankodás kergetett le.“ PETŐFI, IGYUNK! A kinek nincs szeretője, Bort igyék, S hinni fogja hogy minden lyány Érte ég. És igyék bort az , a kinek Pénze nincs, S az övé lesz e világon Minden kincs. És igyék bort az a kinek Baja van , S a bú tőle nyakrafőre Elrohan. Sem szeretőm, sem pénzem, Csak bánatom. Másnál háromszerte többet Ihatom. PETŐFI.