Pesti Divatlap, 1845. április-június (1-13. szám)

1845-06-12 / 11. szám

331 mondja meg a komoly angol úrnak, hogy másszor magyar dologba, mihez nem ért, ne üsse az orrát, és tudatlanul a legfinomabb szénát ne keresztelje rázottnak. A becsületes basa inast adott mellém, ki miután a város végénél az utat Ázsia felé megmutatta, visszatért, én pedig a legközelebbi korcsmába csikóbőrös kulacsomat jó belgrádi veréssel megtöltetvén, vígan fütyörészve ballagtam ázsia határa felé. Néha néha elmélázva eszembe jutott Parlagi Mik­lós kedves barátom, és Erzsók asszony, és a­mi kissé aggódtatott, az volt, hogy egy 200 pengő forintos passiv peremben elindulásom előtt kevéssel kaptam marasztaló ítéletet, és ha a végrehajtó bíróság elveszi a házat, a sze­gény Erzsók asszony, hol hajtja le fejét, kinek szinte négyévi bére fizetetlen. (Folytattatik). NÉPDALOK. I. Katona vagyok én, kiszolgált katona. Csak káplár sem voltam, mindig közkatona. A katonasághoz ifjúságot vittem. Ott maradt az, haza öregséggel jöttem. Nagy volt pontosságom , nagy volt a hűségem , nem­ volt reám mérve csak egy büntetés sem. Mi lett a jutalom, mikor kiszolgáltam? A generális megveregetté váltam. II. Nem tesz fel a lyány­ magában egyebet, Csak hogy téged, csalfa legény , elfeled, Addig feled , addig feled, csak feled , Míg a szive bánatában magreped. III. Fényes csillag, mond meg nekem , Mért nem maradtál oda fenn ? Mondd meg, arra mi ok szolgál, Hogy az égről lefutottál ? ,,Csak az az ok szolgál arra Mert rá néztem galambodra; Sugáromnál szebb a szeme , Boszankodás kergetett le.“ PETŐFI, IGYUNK! A kinek nincs szeretője, Bort igyék, S hinni fogja hogy minden lyány Érte ég. És igyék bort az , a kinek Pénze nincs, S az övé lesz e világon Minden kincs. És igyék bort az a kinek Baja van , S a bú tőle nyakrafőre Elrohan. Sem szeretőm, sem pénzem, Csak bánatom. Másnál háromszerte többet Ihatom. PETŐFI.

Next