Reggeli Délvilág, 1991. december (2. évfolyam, 19-42. szám)

1991-12-02 / 19. szám

Nyomorszíj Tüntettek a nyugdíja­sok. Nem harsányan fe­nyegetőzve, nem utcára vonulva, zászlókat lobog­tatva, s főleg nem autó­kat borigatva, kirakatok üvegeit zúzva. Csak csen­desen, szakszervezeti székházak nagytermeibe szorulva, sorolták pana­szaikat. Mi pedig a tévé képernyője előtt próbál­tunk velük együtt megvá­laszolni a kérdéseket. Például azt, hogyan le­het havi 7 ezer forintból megélni, amikor lassan már egy csótányoknak is szűk panellyuk fűtés­­számlája meghaladja a háromezret. Amikor negyven forint egy kiló kenyér, amikor újabb húsáremelés várható. Amikor már most is mil­liók csirkenyakon élnek, s nem merik végignézni a reklámokat sem. Tüntettek a nyugdíja­sok. Sírva panaszolták: egy életet dolgoztak azért, végig, egy életen át fizették a különböző járadékokat, hogy most pénzük szinte semmit se érjen. És kérték a kor­mányt, adjon pénz­t. Egy­szeri hozzájárulást nyo­morukhoz, havi emelést, mert még élnék (ahogy egy elkeseredett úr táb­lája hirdette ország-világ előtt a képernyőről), s próbálja megértetni a fiatalabb generációkkal: a természet törvénye, hogy egyszer mindenki megöregszik. Tüntettek a nyugdíja­sok. És igazuk volt. Vá­sárhelyen, az Andrássy úton, pedig, egy tízest kért tőlem egy munka­­nélküli. Azt mondta éhes. Azt mondta: a mai ára­kat nem lehet kifizetni. Igaza volt neki is. ÉS csupa igazságokat sorol­­­nak a Vöröskereszt in­gyenkonyhái előtt leve­sükre várók, a gyerme­kük taníttatására kölcsö­nöket fölvevők, a hitelek súlya alatt összeroppanó családok. És pénzt vár­nak a kormánytól. Pénzt várunk Lassan már tíz­millióévi. Én pedig, nézem Antall Józsefet, hallgatom nyi­latkozatait­­s közben azon töröm a fejem, mit tehet a Magyar Köztársaság miniszterelnöke. Az, akit a legkevésbé lehet okolni azért, hogy egy gazdasági csődtömeget örökölt. Né­zem politikusainkat, akik egymás torkának ugra­nak. S akiket bizony, már jó szívvel okolnám azért, mert egyéni politi­kai ambícióik ezerszer nagyobb súllyal esnek náluk a latba, mint nyugdíjasaink panasz­kodó rimánkodása. S né­zem a hirtelen gazdago­dó, ügyes privatizációk­nak milliós kocsikat, há­zakat, százezres fizetése­ket köszönő újgazdagokat, akik gazdasági kilábalás­ról papolnak. Meg nad­­rágszíjról, amit most még össze kell húzni. Jelentem, ötmillió leve­let kaptam. Azt írják, nincs pénzük nadrágszíj­­ra. A lyuk pedig elfo­gyott. Köszönöm, hogy meg­hallgattak. BÁTYI ZOLTÁN Egyre többen aláírják Magyarországon eddig 1500-an írták alá a De­mok­­ra­ti­kus Charta 91-et, ame­lyet Konrád György, a Nem­zetközi PEN Klub elnöke al­kotott négy barátjával együtt .­az új boszor­kányüldözés megelőzésére, a magyaror­szági és más, egykoron szo­cialista országbeli zsenge de­mokráciákat fenyegető károk elhárítására”. — Éva asszony, maga an­nak idején megjósolta Né­meth Miklósék sorsát, ami­kor a pártállam bukásáról még szó sem lehetett. .. Mit jósol most Antalléknak, az országnak? — Megmondom én magá­nak, fiam, de le ne írja, mert akkor engem holnap elvisz az URH... — ekként kez­dődött beszélgetésünk igaz­mondó Éva asszonnyal, a Bűbáj című könyv szerző­jével, azaz Horváth Ferenc­ijével, aki művét a minap dedikálta a szegedi Centrum Áruházban, óriási érdeklő­dés közepette. — Egyáltalán, hogyan tet­szik jósolni, kedves Éva né­ni? — Ránézek csak valakire, és máris megmondom, mi­lyen jövő elé nézhet. — Én például? ... — Magának kisfiam, kes­keny a szája, maga egy jó fiú, utálja a veszekedést. Magának az utóbbi évben nem volt­­kellemes időszaka, a jövő év kezdetében sem lesz az. Meg kell várnia a tavaszt, akkor minden jóra fordul. — Hogy mik vannak ... Nekem, ha mint közönséges kliens jöttem volna ide, mennyit kellett volna fizet­nem a jóslásáért? — Lelkecském, én amióta eszemet tudom, azóta jóso­lok. De eddig mindig csak szívességből csináltam ezt, senkitől egy árva petákot sem fogadtam el. De most már lehet, hogy rá fogok szorulni... — Kik jósoltattak eddig önnel? Megjövendölte a pártállam bukását Éva asszony pedig jósol — Nézze meg ezeket a kő- Viktorig mindenki! Mind szönőleveleket! Vitray­ra- megírták, mennyire bejött, mástól, Bajor Nagy Ernőn át amit mondtam, s mennyire Hofi Gézáig. Király Zolitól hálásak nekem, hogy előre­ Palotás Jánoson és Mécs Ka­­r­­olyon át saját lajosmizsei láthattak a jövőbe, és meny­polgármesteremig, Zsigó­nyíre köszönik. — Mekkora hányada jön be a jóslatainak? — Szinte mind bejön. — Akkor azt tessék meg­mondani, lesz-e háború Ma­gyarországon? — Elképzelhető, hogy le­het. Hatvannégyben negyven ember összeesküdött Kádár ellen, erről nemigen tud ma senki, s csak azért nem tört ki a polgárháború, mert ,,feldobták” valakik őket. Ha most egy ilyen hasonlóra sor kerülne, nem tudom, hogy bárki is megakadályozna bármit. — Szép jövő ... Mondja, kedves Éva néni, maga ho­gyan él odahaza? — Mindennap fél ötkor ke­lek, rendbe teszem a lakást, így kezdődik a nap ■ ■. Kü­lönben fölneveltem öt gye­reket, egytől egyig szépek, jó állásban vannak. Persze, nyugdíjas vagyok. — örökölte-e valamelyik gyermeke a jóslás képessé­gét? — Eddig még egyiküknél sem vettem észre. — És Éva néni tudja-e, kitől örökölte ezt a tehetsé­get? — Hát én ezt biz’ meg nem tudom mondani magának, fiam. Az édesanyám sem volt ilyen. — És az apja. — Törvénytelen gyerek vá­gyaik. — Meglehet, a legutolsó magyar táltos volt az apja... Mit jósol a Reggeli Délvi­lágnak? — Változás lesz, ez az egy biztos. De erre még várni kell. FARKAS CSABA (Fotó: Pintér József) 123 nap jugoszláv börtönben­ ­•a vádat kémkedésre akarták I. változtatni. A Jugoszláv Legfelsőbb Bíróság Tanácsa szeptember Négy hónap börtönbünte­ szítani a városról, amikor 17-én — Csókási Gyöngy jer­ítés letöltése u­tán hazatért letartóztatták. A vád ellene­lenléte nélkül — hirdetett Szegedre a még a nyáron az vol hogy katonai eszköz­ítéletet. Első fokon 4 hónap Szabadkán letartóztatott töket fényképezett Bíróság börtönbüntetésre ítélték, el- Csókási György fotóriporter­t álm több napon át, kobozták a mint­egy 100 ezer A fiatalember ismerőseit .. „ forint értelkű foltos felszere­akarta meglátogatni Szabad- osszes®n 15 órát vallatta a ,ését is Fellebbezését októ­ib­án július 7-én. Vitte magá- Jugoszláv katonai elhárítás ber­eg­én elutasították. A vas fotós felszerelését is, s is. Min­t az MTI érdeklődő- szegedi fotós -ült a szabad­­néhány fényképet akart ké­­sőre elmondta, érzése szerint kai börtönben, majd a belg­rádi katonai bíróság börtö­nében várt sorsára október 15-ig. Ekkor átszállították egy Belgrád melletti kis te­lepülés büntetésvégrehajtási intézetébe, ahol szabadulá­sáig bűztörvényesek között volt. Csókási György hazatérte után csak néhány hét eltel­tével került olyan lelkiálla­potba, hogy a­­ történtekről a sajtónak nyilatkozzon. Reggeli Délvilág főnyeremény­­ főnyeremény NYEREMENYSORSOLÁSA 1992 JANUÁR NEGYEDIK HETÉBEN! ■KiiAiir.T­run További nyeremények: Színes TV-k, Videók # Kétszemélyes Istambuli út, melyet a Missio Tours ajánlott fel # Az Aranylabda Étterem ajándéka:3x6 fős családi ebéd vagy vacsora. # 3 db. Csongrád megye egész területére érvényes TISZA-VOLÁN bérlet # A T&T röszkei áruház ajándéka: 3 db autós rádió-magnó, 3 db. olajsütő, 3 db ébresztőórás rádió, értékes karórák # A HBH-BAJOR SÖRÖZŐ ajándéka 5x2 személyes vacsora Tájékoztatjuk tisztelt előfizetőinket, hogy az 1992 január 15-ig feladott éves előfizetési szelvények is résztvesznek a nyereménysorsoláson. Megrendelelni a DÉLVILÁG RT kiadásában megjelenő REGGELI DÉLVILÁG című lapot Előfizetési díj: - havonta: 150 Ft - negyedévre: 430­ Ft - félévre: 800 Ft. - egész évre: 1500 Ft . Kérjük a megfelelő részt aláhúzni! KÍÉN/.....,v.,*... »•»'•*•*••••••••,•••»*••............. . ................................................................................. (Átutalási betétszám:. •) .• Fontos! Kérjük postafordultával feladni vagy a kézbesítőnek átadni! /Bedobható bármely postaládába, ingyen/ feji a DÉLVILÁG

Next